Jelentős ütést szenvedett el a magyar pénztári szektor tavasszal, a koronavírus mélyen belenyúlt a nyugdíjra gyűjtők zsebébe is. Az elmúlt fél évben a tőkepiacokon látott felívelés a nyugdíjpénztári kasszáknak is jót tett, de még így is van mit ledolgozni. Mostani cikkünkben összeszedtük, hogy a nagyobb pénztárak milyen teljesítményt tudnak felmutatni idén. Mint kiderült: egyetlen olyan portfólió van a listán, amely 15% feletti hozamnál jár, a többségük azonban eddig még nem tudta visszahozni az idei évi veszteségeket.
A Daimler új stratégiát hirdetett, amelynek középpontjában már nem az értékesítési rekordok hajszolása, hanem a minél nyereségesebb működés és az új technológiák, kiemelten az elektromos- és önvezető autózás áll majd. Mindez tovább erősítheti a kecskeméti Mercedes-üzem pozícióját a globális gyártóhálózaton belül, mert minden szempontból alkalmas arra, hogy érdemben hozzájáruljon a hosszú távú célok eléréséhez. Ugyanakkor látni kell az érem másik oldalát is, a most meghirdetett stratégia aligha kedvez a Kecskemétre tervezett második Mercedes-gyár mielőbbi megépülésének.
Nyáron úgy nézett ki, hogy az Európai Központi Bank fokozatosan visszafogja a pandémiás vészhelyzeti programján keresztül történő pénznyomtatást, szeptemberben azonban újra nőtt a felvásárolt állampapírok összege augusztushoz képest. Az állományt tekintve továbbra is Olaszország járt a legjobban, de az új vásárlások során az EKB már látványosan figyelembe veszi a tőkejegyzési kulcsokat. A PEPP-en keresztül szeptemberben is messze több papírt vásárolt az EU jegybankja, mint bármelyik más korábbi program keretén belül.
A koronavírus-járvány megtörte az Európai Unióban látható pozitív munkaerőpiaci folyamatokat, a válsághelyzet kialakulása pedig eltérően érintette az egyes társadalmi csoportokat. A járvány okozta krízis hatásait úgy tűnik, hogy még 2021-re sem heveri ki az EU gazdasága és munkaerőpiaca, azonban az idei kedvezőtlen év után jövőre már jobban alakulhat a helyzet.
Az már szinte közmegegyezés a legtöbbek számára, hogy a következő évtizedek a megújuló energiákról fognak szólni. Előző cikkeinkben már részletesebben is foglalkoztunk a koronavírus-járvány energiaszektorra gyakorolt hatásával, illetve a fosszilis energiahordozók, mint a szén, olaj és földgáz jövőbeli kilátásaival. Most a megújuló energiaforrásokat vesszük közelebbről is szemügyre, beleértve az áramtermelésben játszott szerepüket, illetve az üzemanyagfelhasználás terén a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által kiadott World Energy Outlook 2020 jelentése alapján.
Múlt héten 33 százalékról 50 százalékra emelte a limitet az MNB eszközvásárlási programja keretében egy-egy kötvénysorozatnál. A jegybank lépéskényszerben volt, hiszen a megvásárolt mennyiség több papír esetében is vészesen közeledett az önmaga által felállított korláthoz. A lépéssel azonban csak időt nyert a jegybank, hiszen, ha fenntartja a vásárlások eddigi ütemét, akkor továbbra is többet vesz majd, mint az új kibocsátás fele, vagyis közelíti majd az új limitet is hétről hétre.
Ha jelenleg valaki autóipari befektetésben gondolkodik, akkor nagy valószínűséggel az elektromosautó-gyártók részvényei jutnak eszébe legelőször, ami érthető is, hiszen ezekről a cégekről szólnak a hírek, velük van tele a sajtó, miközben a hagyományos autógyártók szenvednek. Ha kicsit távolabbról nézzük a képet, akkor viszont könnyen belebotlunk az olyan autóipari beszállítókba, amelyeknél a csúcstechológia találkozik az iparági változások támasztotta igények pozitív hatásaival, és amelyek jobb megoldások lehetnek a koronavírus által megütött autóipar talpra állásának megjátszásában, mint maguk az autógyártók.
Sokak számára feltűnhetett, hogy az idei év nagy vesztesei az olajtársaságok eddig, hiszen az olajár csökkenése miatt hatalmas árbevétel kieséseik voltak, és ez mély nyomott hagyott a részvényárfolyamokon is. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen hatalmas átalakulások zajlanak az iparágban, a cégek igyekeznek megszabadulni a felesleges költségektől, hogy mindinkább a megújuló energiákba fektessenek bele. A koronavírus-járvány és a csökkenő olajárak pedig csak felgyorsították ezt a folyamatot, és lassan már egymást tapossák a vállalatok, hogy előrejussanak a nagy megújulási folyamatban.
Bár a koronavírus-járvány világszerte soha nem látott sebességű és intenzitású gazdasági válságot okozott, számos vállalat profitált a kialakult helyzetből. A nyertesek között többek között gyógyszergyártókat, online kiskereskedelmi cégeket, egészségügyi eszközök gyártóit találjuk, a tőzsdén jegyzett cégek részvényárfolyama is jól mutatja, hogy nagy figyelem kíséri a nyerteseket, amelyek közül is kiemelkedik egy lengyel cég, ennek az árfolyama több mint 6700 százalékot emelkedett idén.
Látványosan erőre kaptak az ingatlanalapok, a friss statisztikák szerint egyre több pénz ömlik a lakosság egykori kedvencébe. Mindezt csak fokozza, hogy idén eddig az ingatlanalapok kategóriája hozta a legtöbb, 4% feletti hozamot, míg például a legkeresettebbnek számító részvényalapok még mindig mínuszban vannak idén szektorszinten.
Egyelőre még túlzás lenne azt állítani, hogy mainstream befektetés a bitcoin, de kétség kívül egyre népszerűbb eszköz a tőzsdén jegyzett vállalatok körében. Már több mint 600 ezer bitcoint tartanak a kezükben tőzsdei vállalatok, ami 6,9 milliárd dollárnak felel meg, ez a teljes bitcoin-piac 2,86%-a. Bár az érdeklődő cégek száma folyamatosan növekszik, a kitettség nagy része mindössze egyetlen egy bálna kezében van.
Elkezdődött a harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon az Egyesült Államokban. A héten még a bankoké a főszerep, de jövő héten már érkeznek gyorsjelentések a technológia szektorból is, ami különösen érdekes lesz azután, hogy milyen szárnyaláson vannak túl az iparági részvények idén, a koronavírus-válság közepette. Az amerikai vállalatoknál összességében folytatódhatott a profitcsökkenés a harmadik negyedévben, kétszámjegyű zuhanással számolnak az elemzők az előző év azonos időszakához képest. Az energiaszektor veszteséges lehetett, az egészségügy viszont felheteőleg jól tartotta magát.
Ha nem, vagy ha nem csak növekedési részvényekbe fektetünk, akkor az osztalék fontos eleme a befektető hozamának. A stabil, hosszú ideig fenntartott és emelt osztalék stabil működést, stabil készpénztermelő képességet jelent, mely kiemelten fontos egy vállalatnál. A koronavírus-válság nem hozta meg az osztalékpapírok felértékelődését, de könnyen fordulhat a kocka, ha tartós esés vagy akár csak oldalazás jön a tőzsdéken, újra felértékelődhetnek a stabil osztalékot fizető vállalatok részvényei.
Nagy jelentőségű volt a keddi (tegnapi) nap az EU-pénzek és a jogállamiság összekapcsolása témájában, mert a lengyel kormányfő-helyettes költségvetési vétóra, a magyar igazságügyi miniszter pedig az egész uniós költségvetési döntéshozatal „túszul ejtésének” lehetőségére figyelmeztetett a holnap kezdődő kétnapos EU-csúcs előtt. Így még Angela Merkel német kancellár is elismerte, hogy nehezebb ennek a vitának a megoldása, mint gondolták, de majd valahogy sikerül. A tagállami kompromisszumra sürgősen szükség lenne, mert addig nem indulhat meg az uniós helyreállítási alap és a normál költségvetés kifizetése, amire epekedve várnak sokan. A gond azonban az, hogy tartósak és hatalmasak a különbségek a tagállamok követelései között, így az EU soros elnökségét vivő Merkelnek minden diplomáciai tapasztalatát és befolyását be kell vetnie ahhoz, hogy ebből a patthelyzetből ki tudja rángatni a közösséget. A potenciális kiút, a kompromisszum tartalma várhatóan erős visszatartó erőt jelent majd idehaza a 2021 utáni EU-pénzes visszaélések, korrupció, szabálytalanságok, csalás terén, mert az igazságszolgáltatás hathatósan fel fog ezek ellen lépni.
Kamala Harris, a demokraták alelnökjelöltje egy múlt heti vitán arról beszélt, hogy a demokraták győzelme esetén dekriminalizálnák a marihuána fogyasztását az Egyesült Államokban. A hírre meglódult a kannabisz termesztésével, feldolgozásával, értékesítésével foglalkozó cégek árfolyama, ami újra ráirányította a befektetők figyelmét a szektorra, amelynek vállalatainak bevétele már most is meredeken emelkedik, igaz, legtöbbjük még mindig veszteségesen működik, ennek ellenére több milliárd dollár piaci értékűre hízta a kannabiszcégek az elmúlt hónapokban. Megnéztük, mit érdemes tudni a szektor vállalatairól, és melyiknek a részvényében van fantázia.
Jelenleg több tényező is az élénk kereslet megtartása felé hajtja a globális lakáspiacot, emiatt pedig az árak sem indultak csökkenésnek a krízishelyzet ellenére. Sőt, egyes országokban továbbra is enyhe emelkedés tapasztalható a lakóingatlanok árában. A három tényező, ami most a nemzetközi piacokon - és így Magyarországon is - részben magyarázhatja a nem várt fellendülést: a monetáris politika, a fiskális intézkedések és a vásárlók megváltozott preferenciái - írja az Economist. A globális trendekbe jól illeszkedik Magyarország is, ugyanakkor van néhány sajátos intézkedés, területi különbség és vásárlói magatartás, ami nem feltételenül követi le a más országban tapasztalt változásokat.
Továbbra is nagyon nehéz minőségi osztalékrészvényeket találni, amelyek mögött stabil pénzügyi háttérrel rendelkező vállalatok állnak, akik rendszeresen és megbízható módon fizetnek osztalékot vonzó hozamok mellett. A távközlési vállalatok és közműcégek részvényei, valamint az alapanyaggyártók papírjai sem lehetnek most rosszak a Societe Generale elemzői szerint.
A CSOK-támogatásoknak jellemzően mintegy 70%-át veszik igénybe azok a családok, amelyek egy hétvégi bejelentés alapján visszaigényelhetik a 2021. január 1-jétől csökkentett, 5%-os áfát is, szám szerinti arányuk azonban csak 35-40% – mutatják a Portfolio számításai.
A KSH közzétette a GDP-növekedésről szóló 2. nagy becslését, ami részletes képet ad a magyar gazdaság helyzetéről. A leginkább szembeötlő változás az utóbbi két évet érinti. 2018-ban a GDP-növekedésünk 5,4% volt, 0,3 százalékponttal magasabb annál, mint az eddigi hivatalos növekedési szám. 2019-ben viszont épp ellentétes változás történt, 4,9%-ról 4,6%-ra mérsékelte növekedési adatát a statisztikai hivatal. A jelentés nem csak ezért érdekes. Megtudhatjuk belőle, hogyan alakult a magyar nemzeti jövedelem, illetve képet kapunk a gazdaság szerkezeti változásairól is.
Nagyon jelentős változások jöhetnek a hazai újlakáspiacon, miután Orbán Viktor szerdán bejelentette, hogy ismét 5 százalékra csökken a jövőben épülő lakások áfakulcsa. A kedvezményes áfa ráadásul várhatóan nem az egyetlen kedvezmény lesz, hanem a lakásfelújítást segítő és egyéb, a családokat támogató kedvezmények is jöhetnek. Vajon mit fog okozni ez a most épülő lakások árában? Megmutatjuk, és azt is, hogy miért lenne fontos, hogy az új építések mellett a felújításokra is kiterjedjen a kedvezmény.
