Az elmúlt napokban gyors ütemben gyengült a forint és mivel a 410 feletti tartományban eddig még sosem járt az euróval szemben, így nincs múltbeli kapaszkodó arra a kérdésre, hogy meddig eshet még a forint. A technikai elemzés néhány megközelítése azonban segít választ adni.
Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője kedden úgy fogalmazott, hogy egészen horrorisztikusak voltak a tech részvények eddg idén, a szektor iránti befektetői "gyűlölet" zonban túl lehet tolva a guru szerint, és akár egy komolyabb felpattanásra is lehet számítani. Emellett a megmondóember elárulta, hogy a Nasdaq 100 idén eddig legjobban és legrosszabban teljesítő vállalatai közül melyikek részvényeit javasolja vételre. Gyorselemzésünkben utánajárunk, hogy mit gondolnak jelenleg az elemzők a Cramer által választott cégek kilátásairól.
Bár a hitelkérelmek befogadását már március végén leállította a bankok döntő többsége, 25 milliárd forintnyi hitelszerződést még mindig nem írtak alá az összesen 300 milliárd forintos keretösszeggel futó Zöld Otthon Programban – mutatják az MNB ma közzétett adatai. A legfeljebb fix 2,5%-os kamatozású lakáshitel adta lehetőséggel eddig 8009 háztartás tudott élni.
A Thought Machine egy 2014-ben alapított fintech startup, mely szédítő fejlődési utat járt be eddig: mára mintegy 2,7 milliárd dollárra értékelik a befektetői, és számos nemzetközi nagyágyú mellett a szuperbank felhő alapú rendszerét is a londoni fintech szállítja majd. Megnéztük, mit érdemes tudni a Thought Machine-ről és a felhő alapú, cloud native banki alaprendszeréről.
Lengyelország és Litvánia határát avagy a Suwalki-folyosót tartják a NATO legsebezhetőbb pontjának, Achilles-sarkának. Az alig több mint 100 kilométeres szakasz ugyanis Fehéroroszország és a kalinyingrádi orosz exklávé között húzódik, és ha Putyin két oldalról támadást indítana ellene, nemcsak szárazföldi korridort létesíthetne a balti flottának is otthont adó orosz város felé, hanem elszigetelhetné a balti államokat a többi NATO-tagállamtól, utána pedig könnyen megszállhatná Észtországot, Lettországot és Litvániát. De vajon mekkora a veszélye egy ilyen orosz lépésnek, és mit tenne a NATO, ha bekövetkezne a Suwalki-folyosó elfoglalása?
Világszerte azt találgatják a befektetők, hogy vajon mikor lehet vége a medvepiacnak, és mikor érdemes újra agresszíven pozíciókat felvenni a vételi oldalon. Bár az elmúlt egy hétben azért lehetett látni egy egészen szép emelkedést az amerikai tőzsdéken, tegnap csúnya lefordulás jött, és a hosszabb távú trend is egyelőre lefelé mutat. A Wall Street-i profik ennek ellenére nem egyöntetűen pesszimisták, a DWS Group szerint a mostani szintekről már valószínűleg nem fog sokat esni az S&P 500, a CFRA Research pedig a félidős amerikai választásokra hivatkozva amellett érvelt, hogy a vezető amerikai benchmark jóval feljebb zárhatja az évet, majd jövőre további emelkedés jöhet.
A hatályos jogszabályok alapján korlátozott ideig, 2019 közepétől 2022 végéig igényelhetik a fiatal házaspárok a 0%-os kamatozású babaváró hitelt a bankoknál, eddig mintegy 200 ezer család vette igénybe. A jövő évi költségvetési terv fejezeti indoklása azonban arra utal: bár csökken a hitel népszerűsége, a babaváró hitel jövőre is velünk maradhat. Megnéztük, hogy alakul mostanság a babaváró hitelek piaca, és egy fontos jelenségre figyeltünk fel: ha 5 éven belül nem jön a baba, akkor a friss hitelfelvevőknek már 4 millió forintnál is nagyobb kamattámogatást kell visszafizetniük, tehát tényleg azoknak érdemes csak belevágniuk, akik már biztosak a gyermekvállalásban. Nekik viszont nagyon érdemes: havonta több tízezer forintban mérhető az előnye más hitelekhez képest.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország továbbra is vezet az EU-ban: a magyarok kezében van arányaiban a legtöbb államadósság. Az állampapír-állomány növekedését nézve is az élmezőnyben vagyunk.
A nyersanyagpiac sokáig az egyik utolsó védőbástyaként szolgált a befektetők számára, hiszen az elmúlt hónapokban nagyon kevés olyan piaci szegmens maradt, amelyet ne ütöttek volna meg. A recessziós félelmek előtérbe kerülése azonban a nyersanyagokat, azon belül különösen az ipari fémeket sem kerülte el, és néhány hét leforgása alatt durva vérengzés történt, az ón árfolyama például rövid időn belül lefeleződött, de a gazdasági indikátorként használható réz is durva esést szenvedett el. A dolog pikantériáját az adja, hogy a piac továbbra is feszített, és a kínálati oldalon még mindig problémák vannak, azonban egy esetleges recesszió esetében a kereslet is jelentősen csökkenhet, ezt árazza most a piac.
A népszerű közösségi médiaplatformok visszás adatkezelési gyakorlatai és az egyre szigorodó tartalommoderálási irányelvek - amelyek gyakran valóban szűkítik a szabad véleménynyilvánítás tereit - az elmúlt években milliókat késztettek arra, hogy a megszokott kommunikációs felületeket titkosított üzenetküldőkre cseréljék. A Telegram egy üzenetküldő és egy közösségi média oldal hibridjeként különösen vonzóvá vált a kiábrándult tömegek számára, amelyeket nem csak a szólásszabadságért és a demokratikus értékekért kiálló csoportok alkotnak, hanem szép számmal akadnak köztük neonáci és terrorista mozgalmak is. Az alkalmazás így különleges, kettős megítélés alá esik, hiszen valóban alkalmas a biztonságos kommunikációra, de terrorakciók is nem egyszer szerveződtek már rajta. A platformon futó párhuzamos narratívákat pedig mi sem szemlélteti jobban, mint az üzenetküldő orosz-ukrán konfliktus propagandaháborújában betöltött szerepe.
Az ukrajnai háború kezdete óta újra és újra előveszi Oroszország az atomkártyát, hogy burkolt vagy kevésbé burkolt fenyegetésekkel rettentsék el a nyugati országokat a "különleges műveletbe" való beavatkozástól. Vlagyimir Putyin orosz elnök meg is nevezetett több ízben egy konkrét, kiemelten veszélyes fegyvertípust: legutóbb épp pár napja tartott egy széles körben publikált beszédet egy kadétavatón, melyen a Szarmat nehéz interkontinentális rakétarendszert emlegette. A fegyverrendszer az oroszok szerint a világ bármely táján le tud majd csapni a kijelölt célra, a hagyományos rakétavédelmi rendszerek pedig teljesen hatástalanok lesznek ellene.
A német kormánykoalíción belül nagy vitát váltott ki annak a brüsszeli javaslatnak az elfogadása, amely konkrét céldátumként 2035-öt határozza meg az új benzines és dízel autók értékesítésének betiltására. A Német Szabaddemokrata Párt (FDP) kezdettben mereven elutasította a javaslatot, amelyet a Zöldek viszont örömmel támogatnának. A kompromisszumos megoldásról már javában zajlanak a tárgyalások, de az idő sürgeti Németországot, jövő héten már határozott álláspontot kell képviselniük az ügyben Brüsszelben.
Jelentősen rontotta a forintárfolyamra vonatkozó prognózisát a Societé Generale (SocGen), a francia bank szerint az év végére 430 forint is lehet egy euró. A cég elemzői szerint jelenleg a magyar deviza a legkevésbé vonzó a régióban, sőt a teljes feltörekvő piacon is az egyik leggyengébb láncszem lehet. A helyzeten csak tovább ronthat, hogy a szakemberek úgy látják, hogy az év végéig sem lesz megállapodás az Európai Bizottsággal az uniós forrásokról, ez pedig nyomás alatt tarthatja a forintot.
Magyarország a leginkább elfogadott fejlettségi mutató, az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján a 27 tagú Európai Unió 20. legfejlettebb országa volt 2021-ben - derül ki az uniós statisztikai hivatal jelentéséből. Az elmúlt két évtizedben a kelet-közép-európai régió egyértelműen felzárkózási pályán volt, a nyugat-európai országokhoz képest mért lemaradásunk csökkent.
A mesterséges intelligencia által vezérelt hiperperszonalizációnak nevezett újítás egyre gyakrabban kerül szóba a banki szolgáltatásfejlesztés kapcsán. A bankok különösen jó adottságokkal rendelkeznek, hogy kihasználják a módszerben rejlő előnyöket. A piaci folyamatok egyértelműen ebbe az irányba mutatnak, és a hiperperszonalizáció ma már a túlélés egyik feltételévé vált a versenyben. Érdekes módon ezzel a kifinomult ügyfélcentrikus megközelítéssel a bankok még a gyökereikhez is visszatalálhatnak: a reneszánsz Itáliába.
A lakásáremelkedés kapcsán általában az ország legdrágább térségeit szoktuk bemutatni, ezúttal viszont arra is kíváncsiak voltunk, hogy lakásárak tekintetében melyek ma Magyarország legolcsóbb járásai. Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképe alapján összegyűjtöttük az ország legolcsóbb és legdrágább térségeit, melyek között olyan is van, ahol még az 50 ezer forintot sem éri el az átlagos négyzetméterár.
A magyarországi infláció az európai uniós átlag feletti, de önmagában nem ez a legnagyobb probléma vele. Ennél sokkal figyelmeztetőbb, hogy ha az árszabályozás alá bevont termékeket figyelmen kívül hagyjuk, akkor a hazai pénzromlási ütem a tagországok közül az egyik legnagyobb. Ez arra utal, hogy a magyar inflációnak vannak olyan erősítő tényezői, amelyek máshol nem, vagy csak kevésbé jellemzők. Mutatunk erről néhány ábrát.
A nagy francia forradalomtól legkésőbb a Szovjetunió összeomlásáig az erőszakos forradalmakat erőteljes kultusz övezte: olyan különböző gondolkodók és politikai aktorok, mint Maximilien Robespierre, Petőfi Sándor vagy Karl Marx mind azt gondolták, hogy egy erőszakos és elnyomó rezsimet csak erőszakos, véres forradalommal lehet megdönteni. Petőfi az 1848-as forradalom után még ki is kérte magának, hogy mozgalmuktól el akarják vitatni a forradalom nevet, mert vér nem folyt. A XXI. századra azonban a véres forradalom elvesztette korábbi ázsióját, és egyre inkább az erőszakmentes ellenállás vált az elfogadott magatartássá az elnyomó rezsimekkel szemben. A civil ellenállásokkal foglalkozó két kortárs kutató egy széleskörű empirikus történelmi vizsgálódással pedig azt is igazolta, hogy az erőszakmentes mozgalmak jóval sikeresebbek céljaik elérését illetően, mint erőszakos társaik.
A koronavírus öt hulláma, az egyre dráguló alapanyagok, a többszörösére emelkedő rezsiköltségek, és nem utolsósorban a jelentős munkaerőhiány több, korábban igen kedvelt éttermet térdre kényszerített az elmúlt időszakban. Akik talpon maradtak, azok is komoly küzdelmet vívnak, mert nem találnak elegendő dolgozót, miközben a költségek folyamatosan emelkednek.
Ma tartja nagy várakozásokkal övezett kamatdöntő ülését az amerikai jegybank. A kérdés az, hogy 50 vagy 75 bázisponttal emeli az irányadó kamatot a jegybank. Ha a Fed korábbi előretekintő iránymutatásából indulunk ki, az 50 bázispontos emelés a reális, a piacok viszont elsöprő többséggel 75 bázispontos kamatemelést áraznak. Mivel a várakozások magasak, ezért jókora mozgás jöhet ma este a deviza- és részvénypiacokon, hiszen az előző hónapokban is elsősorban a Fed lépései és az azokkal kapcsolatos várakozás mozgatta a piacokat. A jegybanknak emellett a reálgazdasági hatásokra is figyelnie kell, egyre biztosabb benne ugyanis a piac, hogy a Fed infláció elleni harc recesszióba taszítja Amerikát. Ebből a szempontból fontos lesz a Fed ma érkező előrejelzése a növekedésről és az inflációról. A legnagyobb jelentősége viszont talán az előretekintő iránymutatásnak lesz.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 10 tuti tipp, hogy sikeresen eladd az ingatlanodat! Eladó az otthonod? Akkor...
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Az éghajlatváltozásra, a népességnövekedésre és a városiasodásra egyszerre adhat választ a vertikális kertészet...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
