Június közepén sikerült elkapni a piac alját, arról írtunk, hogy indulhat egy rali a tőzsdéken, akkor több indikátor is extrém pesszimizmust, túladottságot jelzett, jött is a felpattanás, nem is akármekkora, gyakorlatilag azóta töretlenül tart a rali. Most viszont már egyre több az arra utaló jel, hogy érik egy korrekció a tőzsdéken.
Folytatódott a német diszkontláncok dinamikus bevételnövekedése tavaly a magyar piacon, de szinte minden nagy szereplő növelni tudta értékesítéseit - derül ki az éves jelentésekből, amelyet mostanra az összes nagy hazai kiskereskedelmi lánc publikált. A 2021-es számok alapján továbbra is a Lidl a legnagyobb hazai kiskerlánc bevétel és profit alapján, de a korábbi piacvezető Tescónál, valamint az Auchannál is jelentős eredményjavulás volt a lezárt pénzügyi évben.
Az ukrajnai háború ellenére, vagy mint ahogy a Molnál látjuk, pont azért, korábban soha nem látott mértékű összesített profitot értek el a magyar blue chipek a második negyedévben, ehhez kellett a Mol és a Richter új rekordja, de a körülményekhez képest az OTP is egészen jól teljesített. A negyedév sztárja egyértelműen a Mol volt, a közel 250 milliárd forint profit bődületes új rekord, működött az olcsó orosz olaj, a vállalat több mint hatszor akkora profitot ért el, mint a 2006 óta eltelt időszak átlaga, és egymaga szállította a blue chipek összesített eredményének 60 százalékát. A cégek menedzsmentje a turbulens külső környezet ellenére relatíve optimista, az OTP, a Richter és a Magyar Telekom vezetése megerősítette a korábban közzétett előrejelzéseket, a Molnál viszont az erős első félév után még optimistább lett a menedzsment.
Az idei év eddig elsősorban az orosz-ukrán háborúról, a világszerte megugró inflációról és a jegybankok sorozatos kamatemeléseiről szól, mindez pedig annyi minden más mellett alaposan betett a tőzsdéknek is. Ez hatványozottan igaz azokra az iparágakra, amiket a növekedési potenciáljaik alapján értékelnek a befektetők, erre egy remek példa a kannabisz szektor - 2022-ben eddig egészen elképesztő eséseket láthattunk a prominens vállalatoknál, gyakorlatilag földbe döngölt részvényárfolyamokról beszélhetünk. Az elmúlt hetek kedvező legalizációs törekvései, a többnyire jól sikerülő negyedésves gyorsjelentések és a vezérigazgatók bizakodó felszólalásai azonban ismét a meggyötört szektor irányába fordították a befektetők figyelmét, egy egész komoly ralit generálva a kannabisz-vállalatoknál. Elemzésünkben összefoglaljuk az aktualitásokat: mekkora táptalaja van a legalizációs törekvéseknek, hol áll maga a folyamat, mi a helyzet a legjelentősebb vállalatok háza táján és arra is kitérünk, hogy jelenleg mik a legnagyobb mérlegelendő nehézségek és kihívások, ha kannabisz-befektetésről van szó.
Az év első három hónapjához képest jóval több új háztartási méretű napelemes rendszert telepítettek a második negyedévben Magyarországon. Bár a közel 125 MW-os bővülés gyengébb, mint a 2021 hasonló időszakában regisztrált 167 MW-os rekord növekedés, a rezsicsökkentés részleges kivezetése következtében többszörösére ugró kereslet miatt 2022 valószínűleg minden korábbinál erősebb éve lehet a szegmensnek.
2011-ben világszerte mintegy 55 000 elektromos járművet (EV) adtak el, tíz évvel később, 2021-ben azonban ez a szám közel 7 millió járműre nőtt. Mivel számos ország bekapcsolódott a villamosításba, a globális EV-piac az elmúlt évtizedben exponenciális növekedésnek indult. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint 2011 óta robbanásszerűen növekedtek a globális EV-eladások, miközben kialakultak az elektromos autók terjedése szempontjából vezető szerepet betöltő piacok.
Egymásnak látszólag ellentmondásos információk jelentek meg az elmúlt hónapokban a magyar lakáspiacról. Míg egyre többen már a kereslet csökkenéséről beszélnek, addig az árak kapcsán sokan még mindig jelentős emelkedésre számítanak, ami az eladó lakások árcéduláján is meglátszik. De vajon megér 1 millió forintot négyzetméterenként egy közepes állapotú budapesti panellakás? És ennek hatására jogos a tégla lakások tulajdonosainak 1,2-1,3 millió forintos elvárása? Még mindig felfelé megy a lakáspiac vagy a küszöbön álló válság miatt már érdemes óvatosnak lennünk? Nézzük, mi várhat ránk az előttünk álló időszakban!
Meglepően alacsony inflációs adatot közöltek az Egyesült Államokban, amely a közgazdászok konszenzusát is alulmúlta. Fontos fordulatnak tűnik ez, hiszen hosszú hónapok óta júliusban csökkent először az infláció, ráadásul most még az elemzők is felfelé tévedtek, ami nagyon ritka jelenség mostanság. Jó hír ez mindenkinek, hiszen az amerikai makroadatok az egész világon befolyásolják a deviza- és részvénypiacokat, Magyarországon is. Fellélegezhetünk? Aligha. Az amerikai infláció főleg kínálati okok miatt csökken, a keresleti dinamika megtorpanása egyelőre nem túl látványos. Ha mégis megvolt a tetőzés, akkor már csak az a kérdés, hogy leesik-e a Fed célszintjére az infláció, vagy beáll a jelenleginél alacsonyabb, de még mindig magas szintre (a bérdinamika miatt erre valós esély látszik). Ha pedig mégis tartós csökkenésnek indulnak az árak, akkor már csak a recessziót kell elkerülni a teljes happy endhez. Javultak tehát a kilátások, de azért még mindig nem jók.
Veszélyhelyzet, háború, szankció, rendkívüli, átmeneti időszak, rendeleti kormányzás, egy óra múlva életbe lépő rendelet, üzemanyaghiány, kettős üzemanyagár, forgalmi-bemutatás, kígyózó sorok - csak néhány fogalom, amivel az autósoknak az elmúlt hónapokban meg kellett (volna) barátkozniuk, és amiket a kormány üzemanyagárstopja okozott. A piaci folyamatokba történő ilyen mértékű beavatkozás abszurd helyzeteket eredményez, és nem mindig racionális magatartásokhoz vezet. Közben - egyáltalán nem meglepő módon - egyre több jel utal arra, hogy súlyos üzemanyaghiány van már most az országban, és a döntéshozók máris beazonosították a felelősöket: az autósokat. Pedig ez csak egy tünet. Mutatunk három lehetséges alternatív megoldást.
Szeptembertől Liz Truss vagy Rishi Sunak lesz a Nagy-Britanniát kormányzó toryk vezetője és a következő brit miniszterelnök. Bár Truss előnye jelentős a pozícióról döntő konzervatív párttagok körében, a verseny még nem ért véget. A két jelölt gazdasággal kapcsolatos várakozásai és kínált megoldásai eltérőek, a következő egy hónapban pedig még számos impulzus érheti a tory tagságot. Végül bármelyik politikus győz és lép a lemondó Boris Johnson helyébe, nehéz helyzetben kell majd kormányoznia: rossz és egyre rosszabb gazdasági adatok, előretörő Munkáspárt, fellángoló skót függetlenségi vágyak. A szeptemberi választási győzelem tehát csak a kezdet a 2024-es választás felé vezető nehéz és kiszámíthatatlan úton.
A nagy júniusi devizakötvény-kibocsátás hatására a külföldi befektetők váltak ismét a magyar állampapírok legnagyobb tulajdonosaivá: kezükben van az állomány 28%-a, megelőzve a hajszállal kisebb aránnyal bíró magyar háztartásokat és a 27%-os hazai hitelintézeteket. A lakosság inkább befektetési jegyeket (+131 milliárd) és részvényeket (+51 milliárd) vásárolt nyár elején, pedig mindkettőn jelentős átértékelődési veszteséget szenvedett el (63, illetve 32 milliárd forintot). Az MNB friss értékpapír-statisztikáiból szemezgettünk.
Legnagyobb afrikai földgáztermelő országként Algéria lehetne az egyik olyan jelentős gázszállító Európa számára, amely nagyban elősegíthetné az orosz gázról történő leválást. Ezt azonban az algériai gázexport kapacitáskorlátjai, valamint a növekvő hazai gázigény lefedése mellett politikai kérdések is akadályozhatják. Az amúgy Oroszországgal igen szoros mértékben – legfőképpen védelmi kérdésekben – együttműködő, így a Nyugat és Moszkva között lavírozó afrikai ország például tavaly ősz óta nem szállít gázt az egyik fő európai felvevő piacát, Spanyolországot kiszolgáló két gázvezeték egyikén. Ez a vezeték ugyanis Algériát és Spanyolországot Marokkón keresztül köti össze, amely országgal Nyugat-Szahara kérdésében súlyos vitái vannak az algíri vezetésnek. Algéria ugyanis nem ismeri el az egykori spanyol gyarmat feletti marokkói fennhatóságot, és fegyverrel is támogatja a terület függetlenségéért küzdő lázadókat.
Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnökének tajvani látogatása kapcsán Kína a tegnapi nap katonai gyakorlatot jelentett be Tajvan körül. Pelosi távozása után már az esti órákban kínai gépek hatoltak be a tajvani légtérbe és azóta megkezdődött a bejelentett hadgyakorlat, többek közt azzal, hogy Tajvan felségvizeire ballisztikus rakétákat lőtt a kínai haderő. A tajvani konfliktus kiéleződése azonban már az év eleje óta a levegőben lógott, az orosz-ukrán konfliktus látszólag lehetőséget kínált Kínának, hogy megvalósítsa a régóta tervezett "újraegyesítést". Milyen lépések vezettek el az idei évben a mostani hadgyakorlatig, és milyen következménye lehet ennek? - Ezek most talán a legfontosabb kérdések.
Nem enyhül az inflációs nyomás Törökországban: a legfrissebb adatok szerint júliusban éves szinten 79,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak. Az elképesztő mértékű drágulás fő oka a globális energia- és élelmiszerárak emelkedésében és az unortodox török monetáris politikában keresendő, amely az elszabaduló árak mellett is kitart a kamatok alacsonyan tartása mellett. A Reuters elemzői konszenzusa szerint az áremelkedés a harmadik negyedév végére megközelítheti a 85 százalékot, mielőtt esésnek indulna a drágulás üteme. Független török közgazdászok szerint a valós inflációs adat viszont akár duplája is lehet a hivatalosan közöltnek. A megszokott közgazdasági elgondolásokkal szembemenő monetáris politika a helyi deviza, a líra árfolyamának folyamatos mélyrepülését is okozza, erősítve az inflációs trendet. Elemzők szerint csak idő kérdése, hogy a líra dollárral szembeni árfolyama a tavaly decemberi mélypont után újabb rekord alacsony szintet érjen el.
Hatalmas a feszültség a világpolitikában: Ukrajnában háború van, a kínai-amerikai viszonyok történelmi mélyponton, az egyre inkább elszigetelt Oroszország pedig Pekinghez próbál közelebb kerülni. Tajvan hovatartozása évtizedek óta érzékeny kérdés Kína számára, az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke pedig épp most, egy ilyen feszült helyzetben döntött úgy, hogy történelmi látogatást tesz a de facto önálló államként működő szigetre. Pelosi pontosan tudta, hogy Peking provokatív lépésnek fogja tartani a dolgot, és a látogatás finoman szólva sem fog a világpolitikai feszültség csökkenéséhez vezetni, mégis Tajpejbe utazott. De miért vállalta be Pelosi épp most ezt az utat? Nézzük.
A banki világ már nyakig merült a digitális transzformációban, amely a technológiai kihívások mellett egy fontos stratégiai dilemmát is felvet. Már régóta égető kérdéssé vált, hogy jobban jár-e a pénzügyi szervezet, ha saját maga épít fel egy új digitális megoldást, – belső kompetenciákra támaszkodva – vagy kézenfekvőbb külső beszállítótól megvásárolni a terméket. Cikkünkben górcső alá vesszük a build-or-buy dilemmát, és bemutatunk egy új módszert is, amely köztes megoldásként egyesíti magában a két stratégia előnyeit.
Komoly emelkedésen van túl a Masterplast árfolyama a rezsicsökkentéssel kapcsolatos bejelentések óta és a napokban több jó hírrel is szolgált a vállalat. Rekordszámokat ért el a második negyedévben a cég, a menedzsment optimista nyilatkozatokat tett a kilátásokkal kapcsolatban és hőszigetelőgyártó kapacitásait is bővíti egy új üzemmel, ami az energiaválság és az emelkedő rezsiköltségek fényében jó döntésnek tűnik. Megnéztük, hogy olcsók-e még a Masterplast részvényei a rali után.
Utoljára áprilisban fordult elő, ami a legfrissebb heti adatok szerint most ismét megtörtént: átlépte a 2000-et az új koronavírus-fertőzöttek átlagos napi esetszáma Magyarországon. Népességarányosan Győr-Moson-Sopron, Vas és Baranya megyében regisztrálták még a legtöbb új fertőzést. Jó hír, hogy a járványgörbe június közepe óta tartó emelkedését egyelőre viszonylag alacsony, 0,5%-os halálozási ráta kíséri.
A tavaly őszi-téli és idei tavaszi hónapok után a piac már nem gondolja úgy, hogy a Fed alábecsüli az inflációs folyamatokat. A bizalom visszaszerzéséért a jegybank keményen megdolgozott a határozott kamatemelésekkel, a mennyiségi szigorítással, és a héja kommunikációval. Most ott tartunk, hogy a piac nagyon hasonló kamatpályát vár, mint amit a Fed sugall, ezért ha ma a várakozásoktól eltérő lépés jön, az ismét kibillentheti a piacokat - azaz mozgás jöhet a dollár árfolyamában és a kötvényhozamokban is. De mekkora az esély egy vártnál szigorúbb lépésre?
A Volkswagen vezérigazgatója, Herbert Diess épp a jet laggel küzdött egy amerikai útját követően, amikor nagyjából ebédidőben megkapta a hírt, hogy távozni kell a világ második legnagyobb autógyártójának éléről. Mindez egy nappal később történt, hogy a konszern felügyelőbizottsága összeült, és megvitatta a döntést. A VW-t többségi tulajdonosként birtokló, inkább csak a háttérből irányító Porsche-Piëch klán rendíthetetlen támogatása segített Herbert Diessnek túlélni a nagyhatalmú munkavállalói képviselőkkel való gyakori összecsapásokat. De mivel a kulcsfontosságú projektek kudarcai a dolgozók elégedetlenségével párosultak, a család arra a következtetésre jutott, hogy Diessnek mennie kell.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 10 tuti tipp, hogy sikeresen eladd az ingatlanodat! Eladó az otthonod? Akkor...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Az éghajlatváltozásra, a népességnövekedésre és a városiasodásra egyszerre adhat választ a vertikális kertészet...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
