Több mint 8 ezer magyarországi dolgozója számára ad extra juttatást idén a Mol, amelynek első részletét már szeptember elején megkapták az érintettek – tudta meg a Portfolio. A kiszámíthatatlan gazdasági környezetre hivatkozva meghozott döntés egyelőre 2022 második félévére szól, és az alapbér 5 százalékát teszi ki.
Meg fogunk tenni mindent azért, hogy bármilyen hitelpiaci zavart látunk, azt a lehető leggyorsabban elhárítsuk – jelentette ki Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár egy mai sajtóeseményen, megjegyezve, hogy a bankok már a hitelkereslet visszaesését és a hitelfeltételek szigorítását prognosztizálják. Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója elmondta: egyelőre nem tapasztalják a bedőlési ráta növekedését vagy az ügyfelek hitelképességének romlását. A hitelkérelmekben az ősz közepén várnak igazi felfutást, de a júniusihoz „kérelemcunami” megismétlődése nélkül. Két új garanciatermékkel is készülnek.
Az új különadó és több más átmeneti tétel miatt az egy évvel korábbi szint negyedére, 9,7 milliárd forintra csökkent az első félévben a K&H Bank nyeresége, a K&H Biztosító pedig nullás eredményt ért el. A pénzügyi csoport mai sajtótájékoztatóján a Portfolio kérdésére elmondták: a gazdasági környezet várható romlása miatt törlesztési problémákat egyelőre nem tapasztalnak, de a fenntarthatatlanul alacsony céltartalékszintek növekedésére számítanak.
“Mi egyesíti az embereket? Hadseregek? Az arany? Zászlók? Történetek. Nincs erősebb dolog a világon egy jó történetnél. Semmi sem állíthatja meg. Nincs ellenség, aki legyőzhetné.” – mondta egy jól ismert történet szereplője, Tyrion Lannister. Magyarország történetének dicső és vészterhes időszakait több ismert és ismeretlen szerző is megénekelte, amelyek által nemcsak őket és korukat, hanem országunkat, mai világunkat és az emberi természet változatlan részeit is jobban megismerhetjük.
Ma már 30 millió forintos vagyontól privátbanki ügyféllé lehet válni Magyarországon, a privátbanki szolgáltatók köre igen széles, hát még az általuk kínált szolgáltatások sora. A Portfolio Privátbanki Felmérése szerint a hazai szolgáltatók több mint 56 ezer ügyfélszámlát és mintegy 8000 milliárd forintnyi vagyont kezelnek, de sokan nem tudják, pontosan milyen plusz szolgáltatás jár azzal, ha valaki ebbe az elit klubba tartozik. Mostani cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mit kínálnak a privátbanki szolgáltatók a vagyonos magyaroknak.
Ragyogó napsütés, Hungaroring, 4,4 kilométer, körönként 14 kanyar, 8 vad Porsche-modell, a feladat pedig az, hogy nézzük meg, mit tudnak ezek az autók, milyen gyorsan mennek a célegyenesben, hogy támasztanak be a kanyarokban, hogy hörögnek, mennyit tudunk kiautózni belőlük. Hamilton abszolút pályacsúcsa nem forgott veszélyben, de toltuk nekik, ahogy lehetett, és kiderült, hogy gyakorlatilag minden Porsche jól érzi magát a versenypályán, függetlenül attól, hogy mondjuk családi kombinak vagy SUV-nak van álcázva, a 911 gén mindegyikben ott van. És hogy pont nem egy 911-es volt a legnagyobb élmény, és még csak nem is a legnagyobb meglepetés? A miért majd kiderül a cikkből, amiben a 8-ból a 4 legemlékezetesebbet mutatom be.
Magukhoz tértek a gépjármű- és utasbiztosítások, és nagyot mentek az egyszeri díjas életbiztosítások és a vállalati vagyonbiztosítások is az idei második negyedévben. Nem lehet panasz a szektor 20%-os (!) díjbevétel-növekedésére sem, bár a rendszeres díjas életbiztosítások piaca érdemben lelassult. Nagyobb vérveszteségen van túl a nem-életbiztosítási üzletág: nyolc év után veszteségessé vált a másfélszeresére ugró kárráfordítások miatt, amelyekért elsősorban az ipari/mezőgazdasági tűz- és egyéb vagyoni károk okolhatók. A második félévben az aszály mellett az új, 50 milliárd körüli pótadó húzhatja le nagyon a szektor számait.
Ha körbenézünk a világban, bőven van miért pesszimistának lennünk: már több mint fél éve tart a szomszédunkban a háború, Tajvajon is fokozódik a feszültség, ráadásul a szakértők szerint az Izrael és Irán közötti háború is elkerülhetetlen. Eközben elszálltak az energia- és a nyersanyagárak; ahogy közeledünk a tél felé, egyre kevesebb gázt küldenek az oroszok Európába; több évtizedes csúcsok közelében van az infláció a világban, a jegybankok pedig a kamatemelési ciklusaik közepén járnak. Ráadásul akkor még nem is beszéltünk a recesszióval kapcsolatos félelmekről, amelyek egyre jobban rányomják a bélyegük a piaci hangulatra. Összességében tehát bőven volt miért pesszimistának lenniük a befektetőknek, és ez meg is látszik a fontosabb tőkepiaci eszközök idei árfolyamváltozásán.
Múlt hét elején érkezett a bombahír, hogy a 4iG és a magyar állam felvásárolná a Vodafone Magyarországot. A tranzakció részleteiről, a magyar Vodafone piaci pozíciójáról és a tranzakció árazásáról már írtunk, most pedig megérkeztek a Vodafone Magyarország legfrissebb, 2021-es pénzügyi évről szóló számai is, ezekből kiderült, hogy zsinórban második éve veszteséges volt a vállalat.
Mind a magyar, mind az európai uniós gáztartalékok átléptek mostanra egy kulcsfontosságú szintet, amit jóval későbbre határoztak meg kötelező minimumként a tagállamok, így ez első ránézésre megnyugtatónak tűnik. Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt években zavartalan orosz gázszállítások mellett apadtak le a tavaszra a tárolók, most viszont ezt egyáltalán nem lehet biztosra venni. Éppen ezért nem lehet egyelőre kijelenteni, hogy elmúlt volna annak veszélye, hogy a tél második felében esetleg gázellátási zavarok lesznek Európában. Ezt a kockázatot nyilván csökkenti az, hogy az elképesztően magas gázárak mellett jócskán mérséklődik a gázfogyasztás, illetve sorra születnek a nem-orosz hátterű gázmegállapodások. Magyarország egyébként a tagállamok között a negyedik legjobban áll a fogyasztásarányos betárolás terén, de közben az is igaz, hogy a Portfolio adatai szerint az elmúlt években rendszerint jobban álltunk a mostani állapotnál, hiszen most kb. 111 őszi-téli napra elengedő a betárolt gáz, míg az elmúlt öt év átlagában ilyenkor 26 nappal többre elegendő tartalékunk volt.
Bár részben a fukusimai katasztrófa okozta társadalmi nyomásra 2011-ben leállította Japán az összes atomreaktorát, a múlt hét végén tett bejelentés alapján most eljött a pálfordulás a szigetországban. Az orosz-ukrán háború okozta energiaválság miatt az egekbe szöktek a gáz-és áramárak, ebben a környezetben nem csak Japán fordul egyre tudatosabban és nagyobb mértékben a zöld energiának számító atom felé - fontos, atomreaktorokkal kapcsolatos kormányzati döntések születtek többek között Belgiumban, Németországban, Franciaországban és Kínában is, az intézkedések mentén pedig egyre nagyobb figyelem fordul az uránipar felé, a befektetők is kezdik maguknak felfedezni az iparágat. Elemzésünkben megnézzük, hogy pontosan mi történt mostanában a szektorban, ki milyen fejlesztéseket és beruházásokat jelentett be, mit érdemes tudni az uránszektor múltbeli trendjeiről és jövőbeli kilátásairól, illetve annak is utánajárunk, hogy befektetőként hogyan tudja kivenni az ember a részét a történetből.
Szerdán újabb 30 forinttal drágulhat a gázolaj literje, amivel akkora különbség alakul ki a benzinhez képest, amekkora korábban még soha sem volt: ötödével lesz drágább a gázolaj, a különbözet literenként több mint 130 forint lesz. Az elmúlt években is jellemző volt az, hogy a nyaralások végeztével, az őszhöz közeledve egyre drágább lett a gázolaj a benzinhez képest, de ekkora ugrás korábban soha sem történt. A folyamatok mögött nemcsak hazai, hanem nemzetközi trendek is vannak.
A legjelentősebb kínai technológiai óriáscégek fennállásuk óta a legrosszabb negyedévükön vannak túl, már ami a növekedés ütemét illeti. A világ második legnagyobb gazdaságában ismét erőteljesen felütötte a fejét a koronavírus-járvány, az ország a szigorú zéró-covid politikájának köszönhetően pedig jelentősen lelassult a gazdasági növekedés, ezt alaposan megsínylették az olyan nagyágyúk, mint például az Alibaba, a JD vagy a Tencent. Pontosan hogyan hatottak a sorozatos lezárások az ország gazdaságára és az óriáscégekre, és mire lehet számítani a jövőben? Mit mondanak a guruk, hogyan vélekednek a vállalatokat követő elemzők? Többek között ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.
Nagyot esett a bitcoin jegyzése a tavaly novemberben elért csúcsa óta, a befektetők érthető módon sasszemmel fürkészik az árfolyamot és keresik az esés alját - most pedig feltűnt egy kapaszkodó, egy indikátor, ami azt sugallja, hogy lassan ismét beindulhat az emelkedés a legjelentősebb kriptovaluta piacán.
"Vonzó ajánlatot kaptunk a Vodafone Magyarországért, amelyet a Vodafone részvényesei érdekében állt elfogadni", nyilatkozta az anyacég arra a kérdésre, hogy miért adná el a Vodafone a magyar cégét. A kijelentés alapján gyanús, hogy inkább az eladó, és nem a vevő járt jobban a deallel, persze a motivációk igencsak eltérőek. Megnéztük, hogy igaz-e az, hogy dupla áron veszi meg a 4iG és a magyar állam, vagyis a magyar adófizető a magyar Vodafone-t. A válasz igen és nem.
Orosz-ukrán háború, energiaválság, koronavírus, elszálló infláció és sorozatos kamatemelések - a számos globális kokázati tényező miatt nem volt idén eddig egyszerű dolguk a részvénypiaci befektetőknek. Az ilyen bizonytalan időkben felértékelődhet a profik, a több medvepiacot is megélt veterán guruk iánymutatása, ennek apropóján legfrissebb elemzésünkben megnézzük, hogy melyik vállalatokban láttak fantáziát a nagyágyúk, illetve annak is utánajárunk, hogy az elemzői közösség jelenleg hogy látja ezeknek a cégeknek a kilátásait.
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy nyári szünetre mentek a nyersanyagok, hiszen számos árupiaci termék ára jelentősen csökkent június óta, részben az erősödő dollár és a recessziós félelmeknek miatt. A nyárnak azonban hamarosan vége, és ezzel a nyersanyagpiac is újra felpöröghet egyes Wall Street-i szakemberek szerint. Többen úgy tartják ugyanis, hogy még a 100 dollár körüli olajárak és a csökkenő gazdasági kilátások közepette eső nyersanyagárak mellett is az év végére újabb rali várható a nyersanyagok piacán.
715 milliárd forintért a 4iG és a magyar állam megvásárolná a Vodafone magyar operációját. Hogy mit kapnak a magyar adófizetők és a 4iG részvényesei ezért a pénzért? Egy jó minőségű hálózattal rendelkező, országos lefedettséggel, lakossági, vállalati és állami szolgáltatásokat nyújtó vállalatot, ami a fontosabb szegmensekben önmagában is második számú szereplő a magyar piacon, a 4iG Csoport más eszközeivel kombinálva pedig bizonyos piacokon akár piacvezető is lehet.
Gigantikus hazai távközlési tranzakciót jelentett be ma reggel a 4iG, ugyanis a vállalat az állammal karöltve megvásárolja a Vodafone magyarországi operációját. A tranzakció értéke 715 milliárd forint, a 4iG 51, a Magyar Állam 49 százalékos tulajdont szerezhet a második legnagyobb hazai távközlési vállalatban.
Még akkor is csak 2,5 hónapra elegendő gáztartaléka lenne Németországnak, ha novemberre a mostani 78%-ról 95%-ra fel tudná tölteni a gáztárolóit, de utóbbi célt gyakorlatilag lehetetlen elérni, így a tél második felében a gázválság nagyrészt azon múlik, hogy az oroszok mennyi gázt küldenek Németországba – rajzolódik ki a Portfolio kalkulációiból és a német Szövetségi Hálózati Ügynökség vezetőjének friss nyilatkozataiból. Sőt, Klaus Müller arra is figyelmeztet, hogy több évig tartó súlyos kihívások látszanak, azaz nem is a most következő tél lesz a leghúzósabb a gázpiacon.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk... 
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Az éghajlatváltozásra, a népességnövekedésre és a városiasodásra egyszerre adhat választ a vertikális kertészet...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
