Okostelefon dob piacra a Tesla kínai riválisa, a Nio, amit a cég várakozásai szerint legalább a felhasználói fele megvásárolhat – mondta el a társaság vezérigazgatója, William Li a CNBC-nek adott interjúban.
Az év közepén igencsak megmozgatta a piaci szereplőket a Mol rekordosztaléka, a szelvényvágást követően azonban komoly lejtmenet következett, a csalódást keltő második negyedéves számok hatására pedig a befektetők elfordultak a részvénytől, ami ennek hatására igencsak lemaradt a hazai blue chipekhez képest. Az utóbbi napokban azonban a Mol a magyar tőzsdével és a többi blue chippel ellentétben ellenállóbbnak mutatkozott az igencsak hektikus nemzetközi piaci mozgásokkal szemben, ma pedig kitörtek a vállalat részvényei a másfél hónapja tartó oldalazó trendből. Az események hatására megnéztük, hogy hogyan alakult a Mol részvényeinek árazása a csalódást keltő eredményeket követően, és hogy érdemes-e még beszállni?
A telepítési számok alapján már most látszik, hogy 2023 brutális rekorddöntést hoz a magyarországi naperőmű-kapacitás bővülésében. Az elmúlt években megszokottakkal szemben a növekedésből a háztartási méretű napelemes rendszerek (HMKE-k) hasonló súllyal veszik ki a részüket, mint a nagy napelemparkok. A HMKE-szegmens kiemelkedő teljesítménye mögött elsősorban egyszeri hatások állnak, és nagyrészt annak a következménye, hogy a kereslet 2022-ben két szökőár-szerű hullámban korábban nem látott magasságokat ért el a rezsiemelés és a betáplálási stop bejelentésének hatására. az idei év.
A közvélemény egyre biztosabb benne, hogy a Fed - történelmében gyakorlatilag először - sikeresen hajtja végre az úgynevezett puha landolást, azaz recesszió nélkül tereli vissza az inflációt a célhoz. A betonstabilnak látszó várakozás több ponton is billeg: egyáltalán nem biztos, hogy a gazdaság ereje tartós lesz, ha pedig mégis, nem látszik, miért ne pattanna fel ettől az infláció. A központi bank pontosan tisztában van a "felpattanó gazdaság-csökkenő infláció" érvelés tarthatatlanságával, és ha ezzel kapcsolatos vélekedését ma a nyilvánosság elé tárja, az meglepetésként hathat a piacokra. A kamatdöntésben ugyanis aligha lesz meglepetés, nem is ezért lesz érdekes a mai ülés.
Befektetői napot tartott ma az AutoWallis, ahol többek között a vállalat első féléves eredményéről, a magyar és régiós autókereskedelmi piac kilátásairól és az AutoWallis stratégiájáról beszéltek a vállalat vezetői. Az esemény előadója Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója, Székely Gábor, az AutoWallis befektetői kapcsolatok és ESG igazgatója, Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese és Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője volt. A befektetői napon a vállalat vezérigazgatója bejelentette, hogy várhatóan 2024 első felében ismét felfelé módosíthatják a korábban kitűzött értékesítési és gazdálkodási tervszámokat.
Többek között a hazai részvénypiaci befektetésekről is szó lesz a Portfolio Signature Online Klubján.
Nemrég 12 éves csúcsra száguldott az urán világpiaci ára - de mégis miért? Számos ok meghúzódik a háttérben, a legfontosabb talán az, hogy a globális energiaellátási bizonytalanságok apropóján fókuszba került a rugalmas, fenntartható és megbízható energiarendszer kiépítése, és egyre inkább úgy tűnik, hogy ebben nagyon fontos szerepe lesz az atomenergiának. Elképesztő mértékű keresletnövekedés várható a radioaktív érc iránt, és bár rohamtempóban épülnek ki világszerte az erőmű-kapacitások, pár éven belül komoly hiány alakulhat ki. Ez pedig a pénzügyi piacokon is lecsapódik: nem csak az uránár, de az uránbányász vállalatok részvényei is szárnyaltak az elmúlt hónapokban - adódik a kérdés, hogy vajon már elment ez a vonat, vagy még csak most indul be igazán. Érdemes rá felszállni? Ennek járunk utána elemzésünkben.
Kedd kora délután Azerbajdzsán drónokkal, tüzérséggel és rakétákkal kezdte el lőni az ország területén belül található, de döntően örmények lakhat Hegyi-Karabahot, cikkünk írásakor pedig nagyon úgy tűnik, hogy a szárazföldi csapatok is megindultak az enklávé felé. A térségben már a Szovjetunió felbomlásakor tapintani lehetett a feszültséget, egy újabb fegyveres összetűzés kirobbanása pedig csak idő kérdése volt, de mit várhatunk az azeri "Terrorelhárító művelettől", és lehet-e számítani arra, hogy a konfliktus Örményország területére is átterjedjen? Nézzük.
Látványos feltámadást mutat a Magyar Telekom részvénye tavaly ősz óta, és a napokban ismét lendületet kapott a részvény, miután a cég vezetője Orbán Viktornál járt, és a távközlési pótadó, valamint a közműadó kivezetésének ígéretével távozott. Ez egy újabb lökést adott az árfolyamnak, amit az újraéledő osztaléksztori és a javuló növekedési kilátások tápláltak az elmúlt egy évben. Megnéztük, hogy miért lehet vonzó még a Magyar Telekom részvénye és hogy hogyan állnak az árazási szintek egy ilyen elképesztő rali után.
Többek között a hazai részvénypiaci befektetésekről is szó lesz a Portfolio Signature Online Klubján
Jevgenyij Prigozsin halálát követően nagyon úgy néz ki, hogy az egykor rettegett Wagner zsoldoscsoport szép lassan az enyészeté lesz: fegyvereseit más erők szívják fel magukba, fehéroroszországi katonai táborait fokozatosan építik le, sem pénzt, sem logisztikai támogatást nem kap külföldi műveleteihez, sőt az orosz védelmi minisztérium szándékosan gördít akadályokat tevékenysége elé, és már egy kisebb incidens is volt Szíriában a reguláris erők és a zsoldosok között. A védelmi minisztérium egyre jobban ráteszi a kezét a Wagner afrikai tevékenységére, és az utóbbi napok hírei alapján úgy tűnik, ehhez meg is találták a megfelelő embert Szergej Szurovikin, ismertebb nevén „Armageddon tábornok” személyében.
Fél év alatt több mint 60 százalékot emelkedett az OTP árfolyama, ami több tényezőnek is betudható, például annak, hogy a befektetők már megemésztették az ukrajnai háború lehetséges hatásait, de annak is, hogy a bankcsoport hatalmas profitot termel. Most viszont érdekes technikai jelzés érkezett, amiből nagyobb esés is jöhet az OTP-nél, főként akkor, ha a nemzetközi tőkepiaci hangulat is elromlik.
Többek között a hazai részvénypiaci befektetésekről, így az OTP-ről is szó lesz a Portfolio Signature Online Klubján.
Nyár közepén, július 1-től elindult az új hulladékgazdálkodási rendszer, az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere. Az újdonságokról már korábban több cikkben is beszámoltunk, illetve arról is, hogy az egyes terméktípusoknál milyen díjváltozást jelent az újítás a gyártó cégekre nézve, akiknek pénzügyi felelőssége van a hulladékkezelésben: például korábban a papír és karton kilójáért 19 forintot kellett fizetni (környezetvédelmi termékdíjként), míg az EPR-ben ez 173 forintra emelkedett. Azóta eltelt két hónap, az eddigi tapasztalatokról, illetve arról, hogy ez a költségemelkedés miként jelenik meg a fogyasztói árakban, Dennis Belkovsky, a Dunapack Kft. Klaszter ügyvezető igazgatója számolt be.
Kijött a PannErgy legfrissebb beszámolója, a vállalat számai igencsak meggyőzőre sikerültek, ez pedig felkeltette a befektetők érdeklődését is. Ennek köszönhetően ma a magyar tőzsde egyik legjobban teljesítő részvénye a PannErgy. De mit jelenthet a mostani kiváló teljesítmény a jövőre nézve, és meddig emelkedhetnek a vállalat részvényei?
A befektetési alapok nyári teljesítménye közel sem nevezhető gyengének: a júniusi rekordértékesítés után a júliusi és az augusztusi hónapban is hatalmas mértékű friss tőkét gyűjtöttek be az alapkezelők, pedig a 13%-os szocho bevezetése július 1-től versenyhátrányba hozta őket az állampapírokkal szemben. Nyár végére így a befektetési alapokban elhelyezett vagyon a 12 ezer milliárd forintot is átlépte, e vagyonnak pedig több mint egyharmadát a kötvényalapok adják. A hazai vagyonkezelés jövője is terítékre kerül a Portfolio szeptember 20-i Future of Finance konferenciáján, még nem késő regisztrálni a rendezvényre!
November 11-ére halasztotta el a kormány az erőművek (és energiatárolók) csatlakozásához rendelkezésre álló elérhető szabad hálózati csatlakozási kapacitások második közzétételének határidejét, vagyis a befektetőknek további két hónapot kell várniuk arra, hogy megtudhassák, van-e hely a magyarországi villamosenergia-rendszerben az eddig engedélyezetteken túl újabb erőművi kapacitások befogadására. Ezzel az eredetileg tervezett 2022 novemberi határidőt harmadszorra halasztották el, miután előbb tavaly év végén 2023 májusára, majd idén márciusban szeptemberre csúszott a terminus. A lépés akár azt is sugallhatja, hogy az új naperőmű-kapacitás befogadásához szükséges hálózati fejlesztések lassabban haladnak, mint azt a kormány márciusban előre látta, de a háttérben felsejlik egy folyamatban lévő jogszabály-módosítás is.
Egyre nagyobb emelkedést láthatunk az olajáraknál, amit a magyar kutakon is megéreznek az autósok. Számos jel abba az irányba mutat, hogy a közeljövőben is folytatódhat a rali - cikkünkben most összegyűjtöttük, hogy az elkövetkező napokban milyen tényezők befolyásolhatják az árfolyamot.
Az újonnan létesítendő háztartási méretű (HMKE) napelemes rendszerekre vonatkozóan 2022 őszén bevezett hálózati betáplálási stop életbe lépése óta a korábbi töredékére esett vissza a HMKE-igénybejelentések száma, egészen idén szeptember elejéig, amikor is értesüléseink szerint rövid idő alatt hirtelen több ezer új igényt nyújtottak be. Akkor, amikor még épp időben voltak ahhoz, hogy az igények alapján megvalósítandó HMKE-k még a kedvező éves szaldó elszámolásba kerülhessenek, viszont amikor ezt elvileg még nem is lehetett tudni.
Alig lesznek említésre méltó makroadatok a héten, jegybanki döntésekre viszont érdemes lesz figyelni, hiszen a kínai, az amerikai, a brit és a japán jegybank is összeül majd. Alapesetben a Fed lépése lenne a legizgalmasabb, most azonban a piac szinte biztosra veszi az irányadó kamat szinten tartását.
Ugyan 2022 sorozatban a második év volt, hogy csökkent a világ adósságtömege, de az még mindig lényegesen magasabb, mint a koronavírus-járvány előtt és továbbra is kockázatok övezik a fenntarthatóságát – állapította meg friss elemzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Felemás várakozásokkal indult az idei G20 találkozó Indiában. Az amerikai Council on Foreign Relations (CFR) például kifejezetten pesszimista kilátásokat fogalmazott meg csúcs előtt. A kritika szerint a szervezet már nem tudja betölteni a neki szánt szerepkört és a korábbi csúcsidőszakhoz képest jelentős visszaesés tapasztalható. Ennek ellenére a tárgyalások nem tekinthetők sikertelennek, számos pontban előrelépéseket tudtak megállapodni, viszont egyértelműen India profitált belőle a legtöbbet.