A magyar villamosenergia-rendszer terhelése szerdán a késő délelőtti, dél körüli időszakban 7500 megawatt (MW) fölé emelkedett a hideg, borús időben.
A végleges, hivatalos adatok később várhatóak, azonban a rendszerirányító MAVIR honlapján található tájékoztató jellegű
előzetes adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az országos villamosenergia-felhasználás ebben az időszakban korábban nem tapasztalt magasságba emelkedett.
Ezzel az aktuális fűtési szezonban már másodszor dőlt meg a rendszerterhelési rekord. A mostani csúcs a november 22-én született rekordot adta át a múltnak, amikor is a 12:00 és 12:15 közötti negyedórás időszakban 7450 MW-ra emelkedett a hazai villamosenergia-rendszer terhelése a MAVIR bruttó hitelesített tényadatai szerint.
Az új rekord kialakulása mindenekelőtt a hideg, borús időben megugró fűtési célú villamosenergia-igénynek tulajdonítható. Ebben fontos szerepet játszik az elektrifikációs trend is, melynek értelmében a villamosenergia-alapú megoldások a fűtés területén is egyre inkább terjednek. Az elektromos fűtés, elsősorban a hőszivattyúk, illetve a szintén ezek közé sorolható, nyáron hűtésre használt klímaberendezések egyre több helyen váltják ki a földgáz alapú megoldásokat.
A rendszerterhelés alakulását befolyásolja a gazdasági termelés is, ezt jelzi, hogy a rekordok kizárólag hétköznapokon születnek, a hétvégékre pedig jellemzően visszaesik a felhasználás (változatlan időjárási körülmények mellett).
Hasonló okok miatt a rendszerterhelési csúcsértékek hosszú távú emelkedő trendet követnek, és az elmúlt tíz évben fokozatosan növekedtek. A téli és nyári időszakra vonatkozóan a rendszerirányító külön-külön is számon tartja a rendszerterhelési csúcsokat.
Míg a tavaszi és őszi időszak jellemzően mérsékeltebb áramfogyasztással jár, addig nyáron egyre inkább a hűtési (klímaberendezések), télen pedig a fűtési igény miatt jóval magasabban alakul a villamosenergia-igény. Ugyan a klímaváltozás miatt a téli fűtési igény összességében fokozatosan csökken Magyarországon is, ez azonban elsősorban a földgázfelhasználás esésében mutatkozik meg. Mivel a villamos energia súlya folyamatosan nő a fűtésen belül, a téli rendszerterhelési csúcsok jelentősen emelkedtek az elmúlt évben.
A felmelegedés hatására a nyári hűtési igény is egyre nagyobb, a légkondicionáló berendezések pedig egyre terjednek, de a téli rendszerterhelési csúcsok egyelőre még szinte minden évben meghaladják a nyári értékeket, és a történelmi rekordok is hideg évszakhoz kötődnek.
A mostani rekord születése idején a magyarországi erőművek az ellátás nem egészen kétharmadát biztosították, a hazai áramigény közel 40%-át importforrások fedezték.
A hazai termelés több, mint háromnegyedét a Paksi Atomerőmű és gázerőművek adták (egyaránt valamivel több, mint 25-25%-át biztosítva az ellátásnak). A naperőművek termelése a felhős időben az igények 5%-át fedezte, a Mátrai Erőmű kevesebb mint 3%-kal, a biomassza erőművek pedig körülbelül 2%-kos súllyal vették ki részüket az ellátásból, míg a fennmaradó részt a hazai szélerőművek, illetve feketeszén-, szemétégető, vízerőművi és egyéb erőművi kapacitások adták.
A villamosenergia-rendszernek hivatalosan nem képezik részét a háztartási méretű napelemes rendszerek (HMKE-k), és ezek valós idejű termelésére vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, de a rendszerterhelési rekordhoz bizonyosan az is hozzájárult, hogy a borús időben ezek termelése is visszafogott volt, így csak csekély mértékben járulhattak hozzá a helyi fűtési célú áramigény kielégítéséhez.
Mivel a HungaroMet (volt Országos Meteorológiai Szolgálat) előrejelzése alapján kitarthat a hideg idő, így hamarosan, akár már szerda este, illetve a jövő hét elején újabb rendszerterhelési rekord is születhet
(erre a MAVIR rövid távú előre tekintő becslése alapján csütörtökön és pénteken kicsi az esély), és a hosszú távú trendet figyelembe véve a tél előttünk álló második felében is többször megdőlhet még a csúcs.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
