Továbbra is a kibertámadásokat, azon belül is az adatvédelmi incidenseket tekintik az elsődleges üzleti kockázatnak a vállalatok az Allianz Kockázati Barométer friss, 106 országra kiterjedő felmérése szerint.
A kiberbiztonság korábban sosem látott fölénnyel előzte meg a félelmek között a második helyet elfoglaló üzletmenet-folytonosság megszakadását. Az előző globális rangsorban a hetedik helyen végzett klímaváltozás az idén először jelenik meg az öt legmagasabbra rangsorolt kockázat között.
A magyar kockázati sorrend teljesen máshogy fest, mint a globális, és a tavalyi eredményekhez képest is jelentős eltéréseket mutat. A hazai szakemberek a jogszabályi változásokat említették elsődleges veszélyként (a válaszadók 31 százaléka), ami nem magyar jellegzetesség, hiszen
Kelet-Közép-Európa szinte minden országban a TOP3 kockázat között szerepelnek a jogszabályi változások.
Második helyen a tavalyi évhez hasonlóan a makrogazdasági helyzet alakulása, és holtversenyben az üzleti környezet változásának kockázata áll, utóbbi a 2024-es hetedik helyről lépett előre 29 százalékos említési rátával. Miközben például Horvátországban vagy Romániában továbbra is a természeti katasztrófák veszélye vezeti a rangsort, nálunk nagyot esett viszont a természeti csapásoktól való félelem: a tavalyi első hely után most a negyedik a kockázatok rangsorában.
Miközben a klímaváltozás hatásaitól való félelem egyelőre nem lépte át itthon az ingerküszöböt, új elemként tűnt fel a magyar TOP10-ben a globális rangsor néhány nehézsúlyú versenyzője: a beszállítói láncok esetleges megszakadása, az új technológiákból adódó esetleges hátrányok és a politikai tényezők okozta kockázatok. Teljesen eltűnt ugyanakkor a TOP10-es listáról a tavaly még 5. helyen álló szakképzett munkaerő hiánya és az energiaválság felett érzett aggodalom is.
