Az infláció szeptemberben még 3%-on állt, innen ugrott ki decemberre a jegybank 2-4 százalékos célsávjából. Előzetesen a szakértők arra számítottak, hogy az infláció decemberi megugrását alapvetően három dolog okozza:
- A 2023. végi gyenge árnyomás, amit a recesszió és az energiaárak esése okozott, így az alacsony bázis már egy átlagos decemberi hónap esetében is az éves árindex emelkedését okozza. (Ez a hatás különösen erős volt az üzemanyagok esetében.)
- A nyersanyagárak emelkedése, ami elsősorban az élelmiszerek felerősödő drágulási ütemében jelentkezik.
- A forintgyengülés, ami az importcikkek áremelkedésért lehet a felelős.
A friss adatokat gyorsan átnézve láthatjuk, hogy a várakozások beigazolódtak. Az élelmiszerek havi alapon 0,4 százalékkal, éves szinten 5,4 százalékkal drágultak, vagyis 2024 során a legalapvetőbb termékcsoport áremelkedési üteme meghaladta az átlagos inflációs ütemet. Az élelmiszerinfláció tavasszal még 1% alatt volt, a novemberi 4,9% után már sejthető volt, hogy az év végére jóval 5% felett lesz a drágulás.
A forint gyengülése valóban megjelent az árakban. A tartós fogyasztási cikkek (amelyekben igen magas az importhányad) havi alapon 0,6%-kal drágultak. Ilyet két éve nem láttunk ebben az igen visszafogott ármozgással jellemezhető termékkörben. 2023 végén szintén a forint durva őszi gyengülésére volt visszavezethető az ársokk. Ez azt mutatja, hogy a forintgyengülés ezúttal is átvitte azt a küszöböt, amikor az importőrök már intenzívebben elkezdik érvényesíteni áraikban az őket ért árfolyamgyengülési hatást.
Az egyik meglepetésfaktor a nehezen előrejelezhető, inkább technikainak becslésnek tekinthető vezetékesgáz-drágulás volt, havi alapon 3,3 százalékos áremelkedést számolt a KSH, amit bizonyára a hideg idő miatti magasabb fogyasztásból kalkulált.
Összességében a mai adat arra utal, hogy a gazdaságban erősödik az inflációs nyomás, ezt mutatja a tartósabb ármozgásokat megragadni hivatott maginfláció emelkedése is. A novemberi 4,4%-ról 4,7%-ra mozdult a mutató, és a rövid bázisú index is felpattant.
Tavaly tehát az év folyamán 4,6%-os volt az áremelkedés, vagyis 2023 decembere és 2024 decembere között ennyivel lett drágább az élet. A mutató messze van a jegybanki 3%-os céltól, aminek a fő oka a szolgáltatások erős inflációja, főként az év első felében. A visszatekintő árazású, a valós költségemelkedésnél jellemzően durvább áremeléseket érvényesítő szolgáltatók csak az év második felére fogták vissza magukat.
| Áralakulás (2024. dec., százalék) | ||
| havi vált. | éves vált. | |
| Élelmiszerek | 0,4 | 5,4 |
| Szeszes ital, dohány | 0,5 | 4,3 |
| Ruházkodás | 0,1 | 2,7 |
| Tartós fogy. cikk | 0,6 | 0,6 |
| Háztart. energia | 1,7 | -0,5 |
| Egyéb cikk, üzemanyag | 0,9 | 3,8 |
| Szolgáltatások | 0,4 | 6,8 |
| Fogyasztói árindex | 0,5 | 4,6 |
| Maginfláció | 0,5 | 4,7 |
| Nyugdíjas infláció | 0,5 | 3,7 |
| Forrás: KSH, Portfolio | ||
Fontos figyelmeztetés ugyanakkor, hogy a termékek esetében 2024 első felében már ástabilitást láthattunk, év végére viszont nagyon csúnyán felkanyarodott az inflációs görbe, elsősorban a már említett élelmiszer-áremelkedés miatt.
Ez arra utal, hogy egy új inflációs kör van kibontakozóban Magyarországon. Ezzel biztosan nem konzisztens az a monetáris politika, ami nem akadályozza az intenzív árfolyamgyengülést.
Aki a boltban ennél is nagyobb inflációt érez, azt bizonyára nagyon megüti, hogy egy év alatt a liszt 36,2, a tojás 21,9, a tej 19,5, a gyümölcs- és zöldséglé 17,3, a vaj, vajkrém 16,4, az étolaj 13,7, a csokoládé és kakaó 9,9, az alkoholmentes üdítőitalok 5,5%-kal let drágábbak. (Emellett az éttermi étkezés árszintje 7,8%-kal lett magasabb.) Sovány vigasz, hogy az élelmiszer termékcsoporton belül a száraztészta ára 7,1, a párizsi, kolbász 3,4, a margariné 3,0, a cukoré 2,6%-kal csökkent.
2024-ben az éves átlagos infláció 3,7 százalék volt, ezzel érdemes majd számolni például akkor, amikor az inflációkövető lakossági állampapír jövő évi kamatfizetését próbálja valaki kalkulálni.
A mai adat után nő a valószínűsége, hogy az idei infláció magasabb lesz a tavalyinál. Ezt egyébként már a mai adat előtt is inkább így látták az elemzők, a 2024-es 3,7 százalék után 2025-re 4%-ot jósoltak a Portfolio konszenzusa szerint. Nem lenne meglepő, ha a mai adat után kissé felfelé mozdítanák idei előrejelzésüket a közgazdászok.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
