A koronavírus-járvány egyik legfőbb – és némileg figyelmen kívül hagyott – következménye az eurózóna munkaerőpiacán az volt, hogy csökkent az egy foglalkoztatottra jutó ledolgozott munkaórák átlagos száma – állapítja meg az ING friss elemzése, amely szerint ez a fő oka annak, hogy eurózónában mostanra jelentős munkaerőhiány, annak következtében pedig erős bérnyomás alakult ki.
A generatív AI eszközök robbanásszerűen terjednek a vállalatok körében - állapította meg a McKinsey friss éves AI-témában készített felmérése. Kevesebb mint egy évvel azután, hogy a ChatGPT, majd az OpenAI váratlan lépése után lóhalálában piacra dobott eszközök debütáltak, a felmérésben részt vevők egyharmada állítja, hogy szervezeteik rendszeresen használják a generatív AI-t legalább egy üzleti területen. Kiderült az is, kik lettek eddig az AI-boom nagy nyertesei, milyen változást hozott a technológia a vállalatok működésében és hogy mi lesz a foglalkoztatottak sorsa.
A generatív mesterséges intelligencia (MI) inkább kiegészíti az emberi munkaerőt a különböző munkakörökben, mintsem felszámol állásokat, mivel az új technológia csak automatizál bizonyos feladatokat ahelyett, hogy teljesen átvenné egy-egy munkakör elvégzését – derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentéséből, amely szerint a ChatGPT-hez hasonló alkalmazások használata leginkább az irodai munkát változtathatja meg.
Már nem lepődünk meg, ha azt látjuk, hogy egy-egy új iPhone bevezetésénél kígyózó sorok állnak az üzletek előtt. Akkor sem, ha valaki nagy lelkesedéssel bizonygatja, hogy a Coca-Cola az igazi, a Pepsi csak utánzat. A márkahűség erős kapocs és óriási fegyvertény lehet a fogyasztói cikkeket gyártó vállalatok kezében. De kik a nagy nyertesek? Egy friss felmérés most arra keresett választ, hogy mely márkák rendelkeznek a legnagyobb fogyasztói lojalitással, a listáról a top 10 céget mutatja be a CNBC gyűjtése.
Az árstop megszüntetése az érintett termékek többségénél érdemi áremelkedést okozott augusztusban – derül ki a KSH pénteken megjelent inflációs adataiból. Igaz, a kötelező akciók rendszere azért visszafogja a nagy árugrásokat. Annyi már látszik, hogy szépen lassan újra közelednek a piaci árakhoz a korábbi árstopos termékárak.
A Vodafone, a DIGI, az Invitech vagy az Antenna Hungária felvásárlásával, albán és montenegrói terjeszkedéssel nagyra nőtt az elmúlt években a 4iG. Nemzeti bajnokokat építenek, nyilatkozta nemrég a Portfolio-nak Fekete Péter vezérigazgató, de vajon nemzeti bajnok-e már maga a 4iG a nagy hazai tőzsdei cégek között? Megvan-e már az ötödik hazai blue chip a magyar tőzsdén?
Mi lesz a forinttal a napokban látott gyengülési hullám után? Merre mehet a magyar tőzsde a következő hónapokban? A Portfolio szeptember elején is elkészítette havi felmérését, melyben a hazai alapkezelők a devizapiaci és a részvénypiaci várakozásaikról nyilatkoznak. Íme az eredmények.
Júliusban 697 millió eurós többlet keletkezett a külkereskedelmi mérlegben, ezzel folytatódott a magyar gazdaság külső egyensúlyának energiaválság utáni gyors helyreállása.
Érdekes folyamatok zajlanak a lakossági megtakarítások piacán: miközben a szocho előtti hónapban rekord összegek áramlottak ki és be egyes megtakarítási termékekbe, júliusban olyannyira lecsendesült a piac, mintha nem lett volna földindulás egy hónappal korábban. A bankbetétekből továbbra is áramlik ki pénz, de korántsem olyan mértékben, ahogyan azt előzetesen várni lehetett. Mindeközben van egy szektor, ahol úgy tűnik, bejöttek a kormány számításai, a befektetési alapok állampapír-állománya ugyanis jelentősen megugrott. A megtakarítási piac jövőjével foglalkozunk szeptember 20-án, a Portfolio Future of Finance konferenciáján. Ne maradj le róla!
Jelentős emelkedést tapasztaltak az olajárak az elmúlt hónapokban, miután a világ nagy kitermelői a kínálat visszafogásával igyekeznek reagálni a bizonytalan gazdasági környezetre, amely képes befolyásolni a keresletet. A legfrissebb hír ezzel kapcsolatban éppen a héten jött, miután mind Oroszország, mind Szaúd-Arábia bejelentette, hogy meghosszabbítja önkéntes termeléscsökkentését az év végéig. Utóbbi lépése meglepetésként érte a piacot, beleértve a Goldman Sachs csapatát, amely mostmár elképzelhetőnek tart egy olyan forgatókönyvet, mely szerint 100 dollár fölé emelkedhet az olajár. Ez az inflatórikus hatások miatt nem kis fejfájást jelenthetne a világnak.
Néhány évvel ezelőtt még szinte jelentéktelen cég volt a magyar tőzsdén a 4iG, mostanra azonban egy Magyar Telekomhoz mérhető méretű vállalattá nőtt, így már két nagy távközlési vállalat is van a magyar tőzsdén. Bár a 4iG egy növekedési sztori, ahol még folyamatban van az átalakulás, a Telekom pedig egy stabil, érett vállalat, így nehezen összehasonlíthatók, de mutatunk néhány szempontot, ami alapján összevethető a két cég.
Júliusban az ipari termelés volumene 2,9%-kal haladta meg az előző havi szintet, ezzel végre bele lehet látni egy óvatos növekedést a másfél éve szenvedő szektor teljesítményébe. Pezsgőt azért még korai lenne durrogtatni.
Várhatóan tovább mérséklődött az infláció augusztusban, de még a 15 százalékos határ felett maradhatott – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. A trendben az üzemanyagárak emelkedése okozhat fejfájást, illetve a szolgáltatások áremelkedésére lehet érdemes továbbra is figyelni. Ugyanakkor ez sem sodorja majd veszélybe az év végi egy számjegyű infláció teljesülését.
Közös hadgyakorlatot fog tartani az Egyesült Államok Oroszország egyik katonai szövetségesével, Örményországgal. Az örmény–orosz kapcsolatok az elmúlt napokban jelentősen romlottak: Nikol Pasinján örmény kormányfő azzal vádolta meg Moszkvát, hogy nem védi meg szövetségesét, majd arról jöttek hírek, hogy Jereván humanitárius segélyt küld Ukrajnának. A feszültséget tovább növeli, hogy az örmény parlament a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának ratifikálására készül. A hágai székhelyű bíróság volt az, amely szeptemberben elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen.
Az idei év egyik legnagyobb sztárpapírja egyértelműen a chipgyártó Nvidia, köszönhetően a mesterséges intelligencia térnyerésének, amely a cég számait alaposan megtolta. A nagyobb hype viszont a következő napokban egy másik chipgyártónál, a Nasdaqra igyekvő Armnál jöhet, amely az év legnagyobb amerikai tőzsdei bevezetésére készül. A cég sztorija kifejezetten izgalmas, a körülöttünk lévő elektronikai eszközökhöz jó eséllyel van köze az Armnak, és persze az iparág növekedési potenciálja is fényes jövőt vetít előre. Viszont vannak kockázatok, hiszen a Kínától való túlzott függőség felvet néhány kérdést, és úgy tűnik, hogy az egyébként jó sztoriért elég borsos árat kell fizetnie a befektetőknek.
Elmúltak azok az idők, amikor a munkavállalók úton-útfélen azzal dicsekedtek, milyen nagy nevű cégnél dolgoznak. Most már inkább saját magukat helyezik előtérbe.
Alaposan átírta a KSH a legutóbbi adatközléskor a magyar beruházási számokat. Megkérdeztük a hivatalt a nagy változások okáról, a válaszból pedig kiderül: nem az idei, hanem még a tavalyi beruházási teljesítmény adatait alakították át a felülvizsgálatok. Kérdőjelek azért még így is akadnak.
A budapesti reptér felvásárlási sztorija több évnyi huzavona után a célegyenesbe érhetett, a legfrissebb hírek szerint ugyanis Magyarország hivatalos ajánlatot nyújtott be a Budapest Airport többségi részesedésének megvásárlására egy állami irányítású befektetési társaságon keresztül. Az ajánlati árról egyelőre nincs hír, de az iparági szorzók és az utóbbi évek tranzakciói alapján kiszámoltuk, hogy mennyiben kerülhet a reptér. Két évvel ezelőtt 4,4 milliárd eurós vételi ajánlat mellett folyhattak a tárgyalások, egy elemzői becslés akkor 4,2-5,2 milliárd euróra tette a Budapest Airport értékét, mutatjuk, hogy mekkora összeg adódik a tőzsdei árazások és az elmúlt évek reptéreladásai alapján.
A munkaerőpiaci egyenlőtlenségek mérséklődése jellemezte az eurózóna 2000 és 2020 közötti időszakát – ez olvasható ki a Statisztikai Szemle augusztusi számában megjelent tanulmányból, amely az eurózóna, illetve az EU munkaerőpiaci mutatóinak két évtizeden átívelő alakulását vizsgálta meg. Az elemzés arra is rámutat, hogy a vizsgált időszak nagyobb részében az eurózóna egyenlőtlenségmutatói alacsonyabbak voltak, mint az EU-é, annak ellenére, hogy a szuverén adósságválság – és részben a koronavírus-járvány okozta recesszió is – leginkább eurózóna-tagországokat sújtott.
Az elmúlt napokban megint a gyengülés felé mozdult a forint az euróval szemben, lassan a 390-es szinttel kacérkodik az árfolyam. Pedig a hét még úgy indult, hogy a Moody’s péntek esti döntése után inkább optimisták lehettünk a magyar deviza kilátásait illetően. Azóta viszont inkább negatív hírek jöttek itthonról, miközben a dollár is erősödni kezdett, így a hazai és nemzetközi hírek is a forint ellenében alakultak.
Összefoglaltuk a legfontosabb, 2025-ben életbe lépő számviteli változásokat, melyeket minden társaságnak érdemes... 
Napjaink globális átalakulásait két megatrend uralja. Az egyik a technológiai forradalom, amely a mesterséges intelligencia... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! SZÉP Kártya lakásfelújításra: A legfontosabb tudnivalók 2025. január...
Már csak pár nap és Donald Trump visszatér az ovális irodába. Vajon feje tetejére állíthatja a dolgokat? Erre...
Ahogy az várható volt, a decemberi infláció csúnyán meglódult, egy év alatt 4,6% volt a pénzromlás mértéke, többek...
A vártnál lassabban ugyan, de világszerte növekszik az elektromos autók száma, és ezzel a kiszolgáló infrastruktúrának...
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
