„A világ számos pontján foglalkoznak azzal, hogyan alkalmazhatnánk a fejlődés mérésére a ma általánosan elfogadott GDP helyett pontosabb mutatót” – kezdte beszédét Áder János. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte: neves közgazdászok, egyetemek és kutatóintézetek szerte a világban foglalkoznak a GDP-n túlmutató monitorrendszer megalkotásával. Az ENSZ az idei a Summit of the Future záródokumentumában, az Európai Unió a 2023-as stratégiai előrehaladási jelentésben célként tűzte ki egy integrált mérőeszköz kidolgozását.
A volt köztársasági elnök szerint
azért van szükség új mérőszámra, mert a GDP ugyan sok fontos dolgot mér, de azt nem, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns.
Egy olyan módszertanra van szükség, amely támogatni tudja a fenntarthatósági szempontokat integráló megközelítést, a tényekre, adatokra alapozott nemzeti döntéshozatalt, jegyezte meg.
Áder János kiemelte:
Magyarországon is született egy javaslat az új megközelítést követő mérőszámra. Három magyarországi műhely majdnem egy évet dolgozott a javaslat bemutatásán.
A hazai javaslatot ismertetve elmondta: a módszer 80 mutatóval dolgozik, és három, önmagában is integrált módszertant, indikátort kombinál a fenntarthatósági fordulat értelmezéséhez. Ezek:
- Fenntarthatósági GDP (sGDP),
- Fenntarthatósági teljesítmény keret indikátor (SPFI),
- GDP-n túli jólléti mutató (WBGI).
Ez a három mutató együtt alkalmas a termelési tényezők mennyiségének és minőségének mérésére, és reális képet nyújt a szélesebb értelemben vett jóllét állapotáról - hangsúlyozta Áder János.
- A fenntarthatósági GDP célja az, hogy a GDP-ben eddig láthatatlan, sőt sokszor negatív előjelű társadalmi és gazdasági költségeket láthatóvá tegye. Megmutatja, hogy mekkora lenne az a gazdasági teljesítmény, ami a termék- és munkapiac, a pénzügyi szektor és a finanszírozási képesség egyensúlya, valamint az ökológiai források megőrzése mellett jönne létre, és ami egyúttal biztosítaná a megtermelt javak és szolgáltatások fair elosztását. A számítás méri az aktuális folyamatok eltérését az egyensúlyi szinttől, és az eltéréssel korrigálja a GDP értékét.
- A fenntarthatósági teljesítmény keret indikátor a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás sajátosságait mutatja be, amelyek a GDP mérésében nem tükröződnek.
- A GDP-n túli jólléti mutató pedig a társadalmi jóllét szintjén értelmezi és teszi összehasonlíthatóvá az egyes országokban zajló fenntarthatósági fordulatot.
Áder János elmondta: az új mérőszámmal kapcsolatos részleteket Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára fogja majd ismertetni.
A volt köztársasági elnök összességében kiemelte: a javasolt módszer alkalmas arra, hogy megmutassa, hogy a GDP-t mennyire fenntartható vagy fenntarthatatlan módon termelik meg, és további információkat ad a szükséges beavatkozásokhoz, lehetővé téve ezáltal a hatékonyabb szakpolitikai döntéshozatalt. Az országok sajátosságai közötti különbségek elismerése mellett is lehetővé teszi a fenntarthatósági fordulat mérésének standardizálását.
Ez a módszer jól mutatja, hogy nemcsak gazdasági növekedésről kell beszélnünk. Megmutatja, az úgynevezett externáliákat (gazdasági tevékenységünk negatív hatásait), segít eltüntetni a GDP „vak foltjait”.
A 2003 óta kétévente megrendezett World Science Forumnak négyévente ad otthont Budapest, több mint száz országból csaknem ötszáz tudós és tudománypolitikai döntéshozó érkezett a magyar fővárosba. A november 20-23 között zajló fórum idei témája a tudomány és a szakpolitika kapcsolata a globális átalakulások idején, miszerint miként lehet elősegíteni a tudomány vívmányainak érvényesülését a szakpolitikai intézkedésekben.
Címlapkép forrása: Portfolio
