A Fed látványos fordulattal zárta az előző évet, és ennek a pálfordulásnak a visszhangja az újév első kereskedési hetére is rányomta a bélyegét. Vajon mi okozhatta ezt a fordulatot, és mit várhatunk ezután a piacokon?
A munkaerőpiacok mindenhol gyors átalakulási szakaszban vannak. A koronavírus-járvány felgyorsított egy sor életmódbeli, társadalmi változást, mint amilyen a távmunka, otthonról dolgozás, az online vásárlás, a digitális ügyintézés, a távoktatás, az agglomerációból való kitelepülés, a munka és a nem-munka arányainak újragondolása; ezek pedig kihatnak a munkaerőpiacnak mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldalára.
Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja szombati beszéde szerint amennyiben a zöld átállás inflációt hoz, az EKB-nak monetáris szigorítással kell majd rá reagálnia. Bár a kamatok ésszerű szintre feltornászása már régóta indokolt lenne, a zöld átállás költségnövekedését inflációnak nevezni egyértelműen félreértés, a rá adott monetáris politikai válasz hibás döntés.
Az ukrán határon rendezett orosz csapatösszevonási műsor és az arra válaszként érkező nyugati irgum-burgum reakciók után Moszkva decemberben egy mozdulattal átpasszolta a labdát Washingtonnak és a NATO-nak. A diplomáciában szokatlan módon ugyanis nyilvánosan közzétett ide is, oda is egy-egy megállapodás-tervezetet. Amit egyesek tárgyalási alapnak, mások ultimátumnak, megint mások színtiszta provokációnak tekintenek. A két szöveg sarkalatos pontja az USA-vezette katonai szervezet keleti irányú terjeszkedése, s vele Ukrajna esetleges NATO-csatlakozása. Egészen pontosan ennek kategorikus elutasítása. Putyin elnök így több legyet üthet egy csapásra: saját közvéleményét összekovácsolja, egyúttal felizzítja a NATO-szövetségesek közötti ellentéteket, ráadásul mindezt egy olyan kérdésben, amiben – tárgyilagosan nézve – az orosz érveket korántsem lehet félreseperni egy kézlegyintéssel.
A tőzsdéken (konzisztensen) pénzt keresni nagyon nehéz dolog. A 2008 és 2021 között tartó extrém monetáris lazaság időszakában ez a jellemzően csak a vételi oldalon álló lakosság számára jelentősen könnyebbé vált. Aztán a 2020-as és 2021-es évben a tőkepiac minden idők legnagyobb beetetését mutatta be az újonnan érkezettek számára. A körülmények azonban változnak. 2022 nagy kérdése lesz, hogy a tőkepiac általános értelemben is bekapcsolja-e alázatra nevelő üzemmódját, ahogyan azt tette már nagyon sok instrumentummal 2021-ben.
Használhatom-e a Google analitikai szolgáltatását a webhelyemen? Mi van, ha ügyfeleimmel szkájpolni akarok? Tárolhatom-e adataimat az Amazon felhőszolgáltatásában? Mindezek Amerikai szolgáltatók, de némelyikük Európában tárolja az adatokat. Európaiak személyes adataihoz férnek hozzá, de az USA törvényei alá esnek. A hozzáférés egyes eseteiben vontakoznak rájuk az európai adatvédelmi jogszabályok (alapvetően a GDPR, az Általános Adatvédelmi Rendelet), míg más esetekben adattovábbításról beszélünk.
A világ járványügyi szakemberei napról napra egyre optimistábbak a koronavírus omikron mutációjával kapcsolatban. A korábbiaknál jóval erősebb fertőzőképesség és enyhébb lefolyás sokak reménye szerint hamarosan elhozhatja a világjárvány végét. Az elmúlt hat hétben ezt a szcenáriót a piac először szépen lassan kezdte el árazni. Az idei év első két kereskedési napja viszont már gőzerővel ennek jegyében telt el.
Egy évvel ezelőtt alaposan megemelték az orvosok fizetését – legalább harmincéves adósságot (ha nem is visszamenőleg) rendezve végre normálisan meg lehet élni az állami egészségügyben. De mit érez ebből a beteg, hogyan hasznosulnak a béremelésre fordított százmilliárdok?
Egyszer valaki azt mondta, hogy a mikroszámítógépek kifejezésből a mikro jelző el fog tűnni ugyanúgy, mint a mikrobarázdás lemezből a mikrobarázdás. Azóta bakelitlemezeket is csak az ínyencek hallgatnak, a számítógép valóban nem mikro, és ugyanígy jártunk a kétszintű bankrendszerrel – talán az ifjabb közgazdászok közül se sokan tudják, hogy mi is volt az egyszintű bankrendszer és egyáltalán hogy lehet a bankrendszer szintjeit számolni –, ma már a fintech, az alternatív pénzügyi szolgáltatók és a kriptopénz járja. Csekély harmincöt évvel ezelőtt viszont tabukat rombolt le a magyar bankreform, és egész a privatizációig, de talán máig is meghatározta pénzügyi rendszerünk arculatát. Cikkünk szerzője az akkori események szereplőivel folytatott interjúk alapján vázolja fel a történteket és következményeiket.
A Növekedési Kötvényprogram kivezetéséről szóló MNB döntés alapvetően nem okozott meglepetést, a makrogazdasági folyamatok és a korábbi jegybanki döntések alapján egy ideje már számolni lehetett a kivezetés lehetőségével. A program kapcsán érdemes mérleget vonni, hogy az mennyiben alakította át a magyar vállalatfinanszírozási piacot, milyen hosszútávú hatása lehet, és ami jelen helyzetben a legfontosabb kérdés, mi lesz utána?
Tíz éve, a világ legnagyobb ipari technológiai vásárán, a Hannover Messen találkozhattak először a meghatározó piaci szereplők az Ipar 4.0 fogalommal. A negyedik ipari forradalom vívmányai azóta sok területen szinte teljesen átformálták az életünket, gondolkodásunkat, korábban soha nem tapasztalt lehetőségeket nyitva egy fenntarthatóbb, egészségesebb, emberibb jövő felé.
A 2021-es év tele volt nem várt fordulatokkal, de mindezek közül három tényező, ami kiemelkedik. Három folyamat van, amely boríthatja az egész makrogazdasági pályát 2022-ben: az infláció, a külső egyensúly és a költségvetési folyamatok. Ha mindez ismerős, az nem véletlen: 2007–2008 köszön vissza, hisz némi túlzással "ugyanilyen volt igazából már akkor is, épp mint most".
2002 óta tart a versengés a különböző hazai pártok között, hogy hány havi nyugdíjjal ígérnek és fizetnek majd többet, mint elődeik. Legújabban Orbán Viktor személyesen intézte el kőszívű pénzügyminiszterénél, hogy hozza előre a teljes 13. havi nyugdíjat a korábban ígért 2024-ről 2022-re. A közelmúltban a Portfolio még egy 14. havi nyugdíjat is fölfedezett a Mikulás-csomagban, ám ez véleményem szerint nem helytálló értelmezés. A cikkben megpróbálom elmesélni a sokhavi nyugdíjak és egyéb bónuszok húszéves történetét, nem érintve a nyugdíjrendszer egyéb kérdéseit, például a kötelező magánnyugdíj-pillért.
Pont tíz éve, 2011. december 20-án hajnalban fogadta el az Országgyűlés a közoktatás minden szereplőjének, az iskolák, a pedagógusok, a gyerekek, a szakmai szolgáltatók és a piaci szereplők állami gondozásba vételéről szóló törvényt. Az akkori politikai kommunikáció szerint a törvény célja egy a nemzet felemelkedését szolgáló „köznevelési” rendszer megteremtése volt. Az évforduló jó alkalom arra, hogy megmérjük: mennyit emelkedtünk egy évtized alatt.
Karácsony az az időszak, amikor sokan nemcsak a szeretteikkel való ünneplésre összpontosítanak, hanem egyben arra is, hogy visszaadjanak valamit a közösségüknek, a társadalomnak. Az adakozás eszméje a karácsony szellemiségének lényege. A jótékonysági szervezetek arra törekszenek, hogy kihasználják ezt az ünnepi adakozási hangulatot olyan lehetőségek kihangsúlyozásával, amelyekkel a rászorulóknak segíthetünk. Ez egy nagyszerű időszak arra, hogy olyan dolgokra fókuszáljunk, amivel jót tehetünk a világban. Egyben arra is kiváló időszak a mostani, hogy jobban átgondoljuk, mivel tudunk a legtöbb jót tenni nemcsak helyi, hanem globális szinten.
Hamarosan megtapasztalhatjuk azt, hogy a világ „megkettőződik”, hiszen immáron a valóság egyre nagyobb részének lesz digitális megfelelője, ami már mind a statisztikusi, mind pedig az adatbányászi szakmát arra fogja kényszeríteni, hogy ne egymás ellenében, hanem egymást támogatva, kiegészítve, mi több: egyesülve jöjjön létre egy egészen új szakma. Ezt Isaac Asimov sci-fi író életművének is tisztelegve nevezhetünk akár pszichostatisztikusnak, vagy – kevésbé riasztóan – kiberstatisztikusnak is.
A december 7-én hivatalosan is aláírt német koalíciós szerződés alapján igencsak ambíciózus klímavédelmi célokat tűztek ki maguk elé a piros-sárga-zöld kormánykoalíció tagjai. Ez részben a klímavédelmi törvénynek köszönhető, amely 2030-ig 65%-os széndioxid-kibocsátáscsökkenésre, 2045-ig (5 évvel az uniós célpont előtt) a klímasemlegesség elérésére kötelezi a német kormányt, részben pedig annak, hogy a zöldek első alkalommal kapnak helyet a szövetségi kormányban. Kétséges viszont, hogy a koalíció minden vállalása teljesíthető és sikerül elérniük, hogy a 2030-ra 680-750 TWh-ra növekvő bruttó energiaigény 80%-át megújuló erőforrásokból fedezzék.
Aki a következő év üzletmenetét tervezi, legyen cégvezető, magánszemély vagy gazdaságpolitikus, beleütközik az életünk fontos vonatkozásait körülvevő roppant bizonytalanságba. Szokás politikai kockázatnak nevezni, pedig inkább a társadalom alkalmazkodási folyamataiban rejlő rizikókról van szó. A közvetlen kiváltó ok a világjárvány, vagyis egy nem-gazdasági eredetű esemény. Már csaknem két év telt el, de a járvány lefolyása továbbra is véleményes; jelenleg két markánsan eltérő szakmai nézettel találkozunk a nyilvánosságban. Az egyik szerint a mostani járványhullámra rárakódik egy következő az új variáns miatt; ez főleg az olyan országokra nézve ijesztő prognózis, mint amilyen hazánk is, ahol közel járnak az egészségügy kapacitáskorlátjához. Másfelől hallható a megnyugtató vélekedés, amely szerint a terjedő agilis változat kevésbé veszedelmes, és jövőre az egész koronavírus ügy egy szokásos influenza szintjére szelídül.
A technológiai vállalatok világában az elmúlt hónapok egyik legfontosabb híre az immáron Meta Platforms nevet viselő Facebook bejelentése volt, miszerint kvázi az all-int bemondva mennek előre a saját metaverzumuk kifejlesztésében. Ez alaposan megbolygatta az amerikai részvénypiac sok technológiai részvényét. Az egész folyamat legnagyobb nyertesének az Apple látszik jelenleg.
A Tesla mindig híres volt arról, hogy mennyire megosztja a tőzsdei elemzőket - bár ezidáig nagyon úgy tűnik, hogy az optimistáknak volt igaza. Annyi biztos, hogy nagyon durva forgatókönyv van árazva a részvénybe, miután sokan a mobiltelefonok átalakulásához hasonlítják az autóiparban az elektromos járművek felé való eltolódást. A Tesla mostani árazása pedig az feltételezi, hogy a cég lesz a közlekedési-szállítási piacon az a szereplő, mint a mobilpiacon az Apple. Persze ez a meccs még egyáltalán nem lejátszott.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Tegnap óta megszűntek a régi lakossági számlacsomagok a Raiffeisennél (kivéve a 26 év alattiak Yello számlacsomagja...
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
