Novemberben szinte biztosan várható nyugdíjemelési korrekció, de a mértéke csak szeptember elején válhat ismertté. Vajon képes-e a nyugdíjemelés jelenlegi rendszere a nyugdíjasokat érintő méltánytalanságok orvoslására?
Az edzők mindig is tudták, hogy különleges sportteljesítmény eléréséhez különleges adottságok is szükségesek, ma már azt is tudjuk, hogy ez a genetikának köszönhető. Egyes kutatások szerint akár 80%-ban is meghatározhatja a sportsikereket a genetika. Jelenleg legalább 200 génvariánsról tudjuk, hogy hatásuk van a sportteljesítmény különböző aspektusaira és ez a szám a jövőben nagymértékben emelkedni fog. Az izomrostjaink genetika által meghatározott típusa determinálja például, hogy inkább gyors, nagymértékű erőfeszítésre, sprintszámokban való versenyzésre vagy lassabb, de tartósabb erőkifejtésre, maraton típusú versenyekre vagyunk alkalmasak.
Tavaly szeptember elején markáns változás következett be az Amazon és az Apple részvények viselkedésében. Az előtte a piacot évekig nagyon erős mértékben vezető két részvény lemaradóvá vált és a folytatódó piaci emelkedéssel szemben oldalazik. Az S&P 500 indexnek együttesen tizedét adó Apple és Amazon egyszerre nem volt ilyen relatív gyenge 2008 óta. A mai írás ennek a helyzetnek a lehetséges piaci kihatásait vizsgálja.
Az idei első negyedévi GDP-adatok – a vártnál kisebb év/év alapú visszaesés – valósággal szárnyakat adtak a magyar gazdaság rövid távú kilátásaira vonatkozó szakértői várakozásoknak. Így például a Consensus Economics felmérésében résztvevő elemzői körben a 2021. évi növekedési előrejelzések átlaga a májusi 4,7%-ról júliusra 6,3%-ra emelkedett, miközben az előrejelzők több mint egynegyede legalább 7%-os növekedést vár.
Az Apple-ből, a Google-ből, a Microsoftból, az Amazonból és a Facebookból álló ötösfogat piaci kapitalizációja jelenleg az amerikai GDP 44 százalékával egyenértékű. Nem egészen öt éve az akkori öt legértékesebb amerikai vállalat tőkeértéke még csak az akkori GDP 13 százalékára rúgott. Kiemelt fontosságú napok előtt állunk, ugyanis az öt technológiai óriás 49 órán belül jelent. Néhány érdekesebb számot hoztunk most ez elé a piaci eseménysor elé.
A következő írás nem William Shakespeare klasszikus művét elemzi, hanem a jegybankok kamatemeléssel kapcsolatos dilemmáját, amely az inflációs cél és a gazdaságpolitika növekedési pályára való minél gyorsabb visszatérése közötti ellentétre irányul. Maga az ellentét ténye talán meglepő lehet első látásra, főleg azután, hogy az elmúlt évek a monetáris és fiskális politika szorosabb együttműködéséről szóltak, már a koronavírus-járvány előtt is, de járvány során a gazdasági mentő- és ösztönzőcsomagokat a jegybankok és kormányzatok karöltve hajtották végre.
Az Ormuz-öböl térségében repkedő hipermodern amerikai F-35-ös felett az ellenség a távolból átveszi az irányítást és földre kényszeríti a gépet; Washingtonban az elnök tanácsadóját kínai tárgyalópartnere figyelmezteti az édesanyjától érkezett sms-re – s azt is megmondja, mi áll benne; a kormányzat teljes kommunikációs rendszere lehal, beleértve a hivatali telefonokat, hitelkártyákat, e-maileket; a Dél-kínai-tengeren felvonuló amerikai flotta pedig megsüketül, elnémul, megvakul egy kínai kibertámadás következtében – a hadihajók végül egymás közt zászlókkal jeleznek. A „2034 – a következő világháború” című, nemrég megjelent könyvben James Stavridis tengernagy, korábbi NATO-főparancsnok, és szerzőtársa vetítik előre ezeket a jeleneteket. Tökéletes időzítéssel. Mostanság ugyanis, amikor a Huawei, ZTE, Google, Facebook és techóriás társaik kapcsán egyre sokasodó, egyre nagyobb port kavaró döntések születnek, a politikusok gondolatmenetének végén éppen ilyen rémforgatókönyvek lebegnek.
A világpiaci folyamatoknak részben valóban áldozatai a hazai építőipari cégek, a készletezéssel ugyanakkor maguk is hozzájárultak az árak felveréséhez. Az állami beavatkozás a lehető legjobbkor jött, már önmagában az erélyes kormányzati kommunikáció megfékezheti a szerencselovagokat. A munkaerőhiányt, a Covid-válságot és az árrobbanást már nem tudta kezelni a szektor. A helyzet nagyjából őszre stabilizálódhat, de a kompromisszumok velünk maradhatnak – ha valaki azt szeretné, hogy felépüljön a háza.
Egyáltalán nem elhanyagolható kérdés a negyedik hullám érkezését várva, hogy az őszi és téli időjárás, azaz a légúti megbetegedéseknek általában kedvező idő beköszöntével mi vár ránk.
A kritikai gondolkodás dicséretes. Kérdőjelezzünk meg mindent, főleg egy olyan világban, ahol igaz és hamis információk tömkelegével szembesülünk nap, mint nap. Bár a sajtónak feladata segíteni ezt a kritikai gondolkodást, olykor mintha kibillennénk már az egyensúlyból: annak van hírértéke, ha valami rossz, nem működik, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Pedig érdemes – már csak a lelki egészségünk kedvéért is – jóindulattal szemlélni egy-egy kezdeményezést, még ha tökéletlen is.
Szalagcímek szerte a világban arról számolnak be, hogy több százan haltak meg a Kanadában és az USA északnyugati felén az utóbbi időben tomboló hőhullámok miatt. Ezek a cikkek egytől egyig a klímaváltozást teszik felelőssé a halálesetekért, és sürgős lépésekre szólítanak fel a klímavédelem terén. Ezek az írások azonban a legtöbb esetben arra adnak példát, hogy a klímaváltozásról szóló egyoldalú, riasztó beszámolók mennyire nem adnak teljes képet a kérdésről.
Egyre erősebbek azok a hangok, amelyek a 27%-os áfa csökkentését kívánják elérni. Nem vonva kétségbe a szándék nemességét – a szegények nyomorának parancsoló enyhítését, a középosztály erősítését – téves, hibás lépésnek tartanám az áfa mérséklését. Ha van olyan adópolitikai döntése a kormánynak, ami összességében helyes, akkor ez éppen az áfa emelése volt, illetve még inkább az általános csökkentés merev elutasítása.
Az elmúlt hat és fél hónap bizonyos szempontból az utóbbi hatvan év egyik legerősebb tőzsdei időszakának mondható. Ha azt vizsgáljuk, hogy hányszor nézett be az S&P 500 index az 50 napos mozgóátlag alá, utoljára 1995-ben láttunk ilyen erős első félévet.
A foglalkoztatás javult, de nagyon megemelkedtek az árak. Az emberek a mindennapi cikkekért sokkal többet kénytelenek fizetni, közben a vállalati nyereséghányad tovább növekedik. Ez így nem mehet tovább, a kormány intézkedéseket jelent be. Figyelem, ez nem hazai szöveg, noha lehetne az. Az idézett megállapításokkal Joe Biden elnöki rendelete kezdődik, amelyet július 9-én tettek közzé.
Mindenekelőtt a tisztánlátás érdekében le kell szögezni, hogy valójában két kérdésről van szó, amikor valaki a harmadik védőoltásról beszél koronavírus kapcsán: 1) olyan beoltottaknál kell-e a harmadik oltás, ahol nem vagy hiányosan alakult ki az immunválasz?; 2) olyan beoltottaknál kell-e a harmadik oltás, ahol megfelelő az immunválasz, és esetleg csak később, bizonyos idő elteltével csökken az ellenanyag szint, illetve a sejtes immunválasz? Magyarországon hosszas várakozás után eldőlni látszik a kérdés, jöhetnek a harmadik oltások. De milyen sürgős teendők vannak járványügyben ezen kívül annak érdekében, hogy a negyedik hullám ne legyen rendkívül súlyos?
Az elmúlt években számos cikk, tanulmány jelent meg az ipar 4.0 (Industry 4.0) térnyeréséről. Sokan nevezik a negyedik ipari forradalomnak, jellegét tekintve valóban forradalmi változások előtt áll a gyártóipar. A témával kapcsolatos, eddig megjelent írások túlnyomó többsége a folyamat technológiai részleteivel foglalkozik: mesterséges intelligencia által vezérelt gépek, teljes vagy részleges öndiagnosztikai képességgel, hálózatba kapcsolva, folyamatos tanulás révén olyan hatékonysággal fognak gyártani a jövőben, amire történelmünk során még nem volt példa. Egy ilyen, teljesen automatizált, digitalizált, mért és ellenőrzött smart factory elméletben minimális emberi beavatkozást igényel, és a termelési hatékonyságon túl tökéletesen energiahatékony is.
Rémálomszerűen indult a 2021-2027-es uniós ciklus, de a Ginop Plusz 1.2.1 nehézkes hétfői rajtjából is lehet okulni, ha a slágerpályázat októberi folytatásában a gyorsaság helyett a szakmai szempontok uralkodnak majd a támogatások odaítélésekor.
Az elkövetkező szűk egy év magában hordozza annak lehetőségét, hogy az Európai Unió politikai működésmódjában alapvető változások induljanak el. Az okok egy része a globális hatalmi játék aktuális fejleményeire vezethető vissza, a változások lehetősége mögött több, speciálisan nyugat-európai technikai tényező is van, a következmények viszont ezzel együtt döntő hatást gyakorolhatnak a keleti tagállamok mozgásterének alakulására.
A második világháborút követő dinamikus technológiai verseny több ezer űripari fejlesztést indított, amelyek jelentősége a technológia fölény megszerzésén – mint korábbi meghatározó célon - túlmutatóan az emberiség számára felbecsülhetetlen értékkel bír. Az űrtechnológiai fejlesztések egyre elterjedtebbek a mindennapi „földi” életben történő alkalmazásban, legyen szó magán-, vállalati-, állami-, vagy akár nemzetbiztonsági használatról. Mégis számtalan kérdésünk lehet: Mi értelme van az űrkutatásnak? Megtalálható Magyarország a világ űrkutatásának térképén? Vannak kompetenciáink az űrtevékenység területén? Segíthet az űripar a klímaváltozással járó kihívások kezelésében? A mezőgazdaság számára milyen előnnyel járhat az űrszektor fejlesztése? További kérdések feltevése helyett inkább vizsgáljuk meg dióhéjban a nemzetközi és a hazai helyzetképet!
2021. május 26-án, Kovács Erzsébet professzor asszonnyal közösen online előadást tartottunk a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya szervezésében a gyermekvállalás és a nyugdíj kapcsolatáról. Az előadásról – meglepetésünkre – nagyon sok sajtótudósítás született, eleinte, bő egy hétig alapvetően semleges-pozitív, visszafogott, konstruktív stílusban. A meglepetést az okozta, hogy bár e témáról sok egyetemi előadást tartottam, és több diákom is ezt választotta szakdolgozata témájának és nagyon sok angol és magyar nyelvű tudományos tanulmányt és népszerűsítő cikkeket is írtam – mindez eddig érezhető visszhang nélkül maradt. Most azonban több rádió, hetilap és online magazin is megkeresett, hogy röviden fejtsem ki a téma egy-egy vetületét. Azonban a javaslatom nem aratott osztatlan sikert. Ebben a cikkemben megpróbálok részletesen válaszolni Farkas András két Portfolio-cikkében (1., 2.) felvázolt felvetéseire.
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Az ügyfeleim gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a legjobb befektetés. Ez a kérdés mindig elszomorít, hiszen azt kell...
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
