• Megjelenítés

On the other hand

Baljós jelek: a 70-es évek stagflációja vár ránk?

Baljós jelek: a 70-es évek stagflációja vár ránk?

A több évtizedes inflációs csúcsok kapcsán a befektetők már a tavalyi év során is sokszor emlegették a stagflációs félelmeket, ami a magas infláció és gyenge gazdasági növekedés meglehetősen kellemetlen kombinációjára utal. A stagflációs kifejezés az 1970-es évekből származik, amikor az infláció hirtelen megugrott és az 50-60-as évek erőteljes gazdasági növekedése kifulladt. Az elmúlt időszakban nem véletlenül került újra elő a kifejezés, hisz a két korszak között számos hasonlóságot találhatunk. A 70-es évek inflációs sokkját is nyersanyagárrobbanás kísérte, ami akkor is részben háborúkhoz volt köthető. A mostani helyzet eddig egyelőre ezért tűnt szerencsésebbnek, mert a magas infláció mellett a gazdasági növekedés is élénk maradt, a munkanélküliségi ráta a világon mindenhol alacsony szinteken van. Az elmúlt hónapok során azonban negatív változás bontakozott kis, a jegybankok jelentős kamatemelései erőteljes gazdasági fékeződést vetítenek előre. A borúsabb kilátások miatt a nagy befektetési bankok az elmúlt hetekben elemzéseikben egyre nagyobb esélyt adtak egy közelgő gazdasági recessziónak.

Gazdasági felzárkózás Magyarországon: a kártyavár összeomlása

Gazdasági felzárkózás Magyarországon: a kártyavár összeomlása

A közelmúltban felálló új kormányzat gazdaságfejlesztési minisztere az egyik fontos célnak az EU átlagos jövedelemszintjének 2030-ra történő elérését jelölte meg. Mivel Magyarország jelenleg az EU átlagának 76%-án áll, így a kitűzött cél kifejezetten ambiciózusnak tűnik, különösen annak a ténynek a tükrében, hogy Magyarország a közép-kelet-európai országok jövedelmi rangsorában folyamatosan hátrafelé megy. A gazdasági felzárkózást meghatározó makrogazdasági összefüggések ismeretében ugyanakkor az is gyorsan kiderül, hogy a cél elérését a közgazdasági elmélet egyáltalán nem támasztja alá, az elmúlt tíz év gazdasági teljesítménye pedig főleg nem.

Kritikus szint közelében a tőzsdék, jelentős rali lehet készülőben

Kritikus szint közelében a tőzsdék, jelentős rali lehet készülőben

A múlt hét végére az S&P 500 index már „egynapi esésnyire” megközelítette a saját 200 hetes mozgóátlagát. Ez a 200 hetes mozgóátlag az amerikai tőzsdei történelemben nagyon sokszor viselkedett hihetetlenül erős támaszként, még olyan esetekben is az első teszteléskor, amikor később hatalmas esés következett be. A mostani extrém pesszimista befektetői hangulatban éppen ezért nem kell meglepődnünk azon, ha júliusban és augusztusban egy érdemibb piaci emelkedést látunk majd.

Infláció és 400 forintos euró: ki bírja tovább a bérversenyt?

Infláció és 400 forintos euró: ki bírja tovább a bérversenyt?

Úgy tűnik, hogy egyelőre a magas infláció velünk marad. Ez nem csak itthon van így, hanem mindenütt a régiónk két vége között: Csehországtól Romániáig. Ráadásul az árszabályozás nélkül a szomszédoknál az infláció 3-4 százalékponttal magasabb annak ellenére, hogy a korona és a lej is jobban tartja magát az euróhoz képest, mint a forint. Az utóbbi években folyamatos reálbérnövekedéshez szokott magyar munkavállaló mit fog lépni akkor, amikor a bérnövekedése a közepes- és nagyvállalatoknál infláció alatti volt?

Az energiaválság nagy nyertese: így robbanhat be a zöld hidrogén a piacra

Az energiaválság nagy nyertese: így robbanhat be a zöld hidrogén a piacra

A karbonmentes „zöld” hidrogén az egyik kulcseszköze a klímavédelmi célok elérésének, hiszen előállítása és felhasználása nem jár üvegházhatású gáz kibocsátással. Továbbá olyan területeken is jól alkalmazható, ahol az elektrifikáció nem képes valós „zöld” alternatívát nyújtani, mint például a nehézgépjármű-közlekedés vagy az ipar. Az energiaár-krízis előtt a „zöld” hidrogén árban nem tűnt versenyképesnek a földgázból előállított „szürke” (vagy „kék”) hidrogénnel szemben 2030 előtt, jelen piaci körülmények között azonban megváltozott a helyzet.

Árszabályozás, hatósági ár, árstop – kísértet járja be Európát?

Árszabályozás, hatósági ár, árstop – kísértet járja be Európát?

A világban egy nemzedék nőtt fel úgy, hogy inflációs problémákról csak szülei elbeszéléséből, illetve a történelemkönyvekből értesült. A hetvenes években még világátlagban kétszámjegyű infláció a világ fejlettebb részén már a kilencvenes évek elején alacsony egyszámjegyűvé szelídült, a fejlődő országok átlagos árszínvonal növekedése pedig nagyjából tíz évvel később mérséklődött erre a szintre. Az infláció húsz évig nem volt probléma, így az elmúlt két év ársokkja új, és ismeretlen helyzet elé állított mindenkit. A fejlett világ talán nem is szakmailag, inkább lelkileg nincs felkészülve az új valóságra, míg a kevésbé fejlett országokban, első helyen Afrikában, az élelmiszer-árrobbanás igazi társadalmi és politikai krízishez, illetve geopolitikai instabilitáshoz fog vezetni.

Egy font hús - Eljött a büntetés ideje, csak a rossz és rosszabb közül lehet választani

Egy font hús - Eljött a büntetés ideje, csak a rossz és rosszabb közül lehet választani

Guy Ritchie Úriemberek című filmjének végén a főszereplő kemény büntetést szab ki a rivális gengszterre, akinek ki kell vágnia magából egy font húst. Nagyon hasonlónak látom az inflációs adat június 10-i közzététele után most a Fed helyzetét is. A jelenlegi inflációs helyzet kezelésénél már nem állnak rendelkezésre fájdalommentes megoldások. Az eddig részleges kegyelmi kényszerképzetben élő részvénypiac is kőkeményen kezdi az elmúlt napokban felfogni a helyzet súlyát.

Két tűz között a Fed

Két tűz között a Fed

Az utóbbi hetekben a befektetők figyelme az emelkedő inflációról a potenciális recessziós félelmek felé terelődött. Az amerikai Fed (és a legtöbb központi bank a világon) ugyanis két tűz közé került: a kamatemelésekkel leszorítja az inflációt és esetleg recessziót okoz, vagy továbbra is az indokoltnál alacsonyabb kamatokkal támogatja a gazdasági növekedést, aminek viszont hosszabb távon lehetnek súlyosabb következményei. A legtöbb befektető puha landolásban reménykedik, de a piaci árazások, és a legfrissebb amerikai inflációs adat alapján érdemes felkészülni a további turbulenciákra.

Ferenci Tamás: megválaszolandó kérdések övezik a magyar koronavírus halálozásokat

Ferenci Tamás: megválaszolandó kérdések övezik a magyar koronavírus halálozásokat

Egy friss hazai kutatás a koronavírus-járvány halálozási adatait elemezte járási szinten. Kovács László és Vántus Katalin cikke egy szerintem is rendkívül fontos feladatot próbál megoldani: feltárni a halálozást befolyásoló okokat. Válaszcikkemben bemutatom, hogy véleményem szerint mi az erőssége a módszerüknek, és mik azok a problémák, amik miatt mégsem olyan egyszerű az eredmények értelmezése. Nagyon sok megoldandó kérdés van, de ezeken való közös gondolkodás visz minket közelebb a megfelelő következtetések levonásához, ami lehetővé teszi a helyzet jövőbeli javítását.

Jaksity György: A Rezsi fiú esete Mari nénivel

Jaksity György: A Rezsi fiú esete Mari nénivel

A forint „gyengesége” elemzői és egyéb műkedvelői kommentárok özönét indította el az utóbbi hetekben. Egyesek szerint a gyenge forint nem tükrözi „az árfolyamánál jobb fundamentumokat”, és persze vannak, akik szerint még ez a „gyenge” árfolyam sem tükrözi eléggé a magyar fizetőeszköz problémáit. Ez utóbbiak főleg külföldi elemzők, akikről egy közismert kommentátor egyszer azt találta mondani, hogy nem hiszünk nekik, mert olyanok, mint a szovjet tudósok. Az igazság, mint oly sokszor, a két szélsőség között található, vagyis nagyjából ott, ahol a piac árazza ezt a terméket. Ebből a szempontból Nagy Mártonnal érthetünk egyet, hogy az árfolyamnak ott van a helye, ahova a piac árazza. Nyilván, ha a „fundamentumok” változnak, akkor majd a piac is változtatja véleményét.

Bod Péter Ákos: Mi a baj a forinttal?

Bod Péter Ákos: Mi a baj a forinttal?

Hogy gondjaink vannak a pénzünkkel, az nem meglepő, és nem is új. E sorok írásakor a 398,12 forint az euró hivatalos jegybanki árfolyama; aki most vált ki valutát az európai turistaútjára vagy fizet az interneten megrendelt holmijáért, négyszáz feletti átváltással szembesül. Nemcsak kifelé gyenge a forint: ismét két számjegyű a fogyasztói árindex, még az ifjúkoromra emlékeztető árszabályozások ellenére is.

Magyarok százezreit érinti a kettős nyugdíjveszedelem: nincs ingyenebéd, többet kell fizetni!

Magyarok százezreit érinti a kettős nyugdíjveszedelem: nincs ingyenebéd, többet kell fizetni!

A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata ismét az érdeklődés homlokterébe került, miután az idei költségvetési hiány komor tükrében a katások kedvező közteherviselési helyzete egyre inkább szúrja a szemét néhány aktornak. Nem mintha a katások 450 ezer fős táborát lehetne okolni a honi gazdasági bajokért, de a főállású kisadózók helyzetét valóban érdemes felülvizsgálni, egyrészt az állami ellátórendszerek fenntartásához való hozzájárulásuk évről-évre csökkenő mértéke, másrészt - ennek következményeként - a folyamatosan romló nyugdíjvárományuk miatt. Persze az elég drámai megoldás lenne, ha a kormányzat lemészárolná Magyarország legnépszerűbb - és nem mellesleg a gazdaság fehérítéséhez is jelentősen hozzájáruló - adónemét, sokkal célravezetőbb megoldás lehet a tételes adó mértékének újrahangolása.

Milyen hatásuk lesz a magyar gazdaságra a különadóknak?

Milyen hatásuk lesz a magyar gazdaságra a különadóknak?

Meglepetést hozott a május végén bejelentett várva várt fiskális kiigazító csomag, leginkább a méretének köszönhetően. A kormányzat már korábban jelezte, hogy ragaszkodik az idei évi GDP arányosan 4,9%-os, jövőre pedig 3,5%-os államháztartási hiánycél eléréséhez. A frissen bejelentett csomag mérete pedig mind 2022-ben, mind 2023-ban bőven meghaladja majd a 2000 milliárd forintot, ami több, mint 3%-a az éves várható GDP-nek. Szerintünk az idénre a fele is elég lett volna – ha pedig figyelembe vesszük, hogy a családok részére kiutaltalt SZJA visszatérítés eredményszemléletben nagy valószínűséggel a tavalyi évet terheli – az eredményszemléletű deficitcél elérése akár kisebb kiigazítással is teljesíthető lett volna. Mindenesetre összességében a kiigazító csomag nagysága azt sugallja, hogy a tervezett hiánycél kényelmesen elérhető lesz mindkét évben. Mivégre mégis a kedvezőtlen piaci reakció?

Ez az árrobbanás minden ember életét megnehezíti – A legrosszabb még előttünk van?

Ez az árrobbanás minden ember életét megnehezíti – A legrosszabb még előttünk van?

Manapság olyan helyzettel szembesülünk, amelyet elképzelni sem tudtunk korábban, a modern időkben nem történt még ehhez hasonló. A nyersanyag- és az energiaárak drámai növekedése, a szállítási költségek több mint háromszorosára emelkedése és egy világjárványból való kilábalás közepette háború tört ki a kontinensünkön. Már a tavalyi év utolsó hónapjaiban is számos cikk jelent meg arról, hogy papírhiány fenyegethet hazánkban is, amely főbb okai a cellulóz és a földgáz árában, valamint a szállítási költségek elszállásában keresendők. Papír zsebkendő, papírtörlő és WC-papír lesz, nincs szükség pánikvásárlásra, de hogy az ára hogyan alakul, azt nehéz megjósolni.

Terjed az új mantra a piacon, de ha az infláció mégsem tetőzik, annak nagyon csúnya vége lehet a tőzsdéken

Terjed az új mantra a piacon, de ha az infláció mégsem tetőzik, annak nagyon csúnya vége lehet a tőzsdéken

A 2021-es évben, amikor hirtelen négy százalék fölé emelkedett az amerikai infláció, a Fed döntéshozói hónapokon át az „infláció átmeneti” mantrával, egyfajta ráolvasással próbáltak meg küzdeni a jelenséggel. A sikertelenséget követően az idei év egészen a múlt hétig a technológiai papírok vezetésével masszív részvénypiaci zuhanáshoz vezetett, amit egyre több befektető abbéli aggálya táplált, hogy a gazdaság recesszióba taszítása nélkül nem lehet megküzdeni majd az inflációval. Az elmúlt hetekben pedig már meg is érkezett a piacra az idei mantra, ami arról szól, hogy az „infláció tetőzik”.

Hogy menthető meg a magyar nyugdíjrendszer?

Hogy menthető meg a magyar nyugdíjrendszer?

A Magyar Nemzeti Bank "Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022. május" címen közzétett javaslatcsomagja több módosítást is javasol a nyugdíjrendszerben és a nyugdíjcélú öngondoskodás piacán. A javaslatok részben átfedésben vannak az MNB 2019-ben közzétett, 300 pontot tartalmazó versenyképességi programjában fölvázolt változtatási elképzelésekkel, részben új elemeket is tartalmaznak. Cikkem második részében áttekintem a nők kedvezményes nyugdíját, megvizsgálom a demográfiai fordulat hatásait, és azt is, hogy mi hiányzik az MNB javaslatából.

Egy helyben toporgunk: így szinte kizárt, hogy elérjük a klímacéljainkat

Egy helyben toporgunk: így szinte kizárt, hogy elérjük a klímacéljainkat

Elég régóta „él” a magyar klímapolitika abból, hogy a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetátalakulás miatt „maguktól” csökkentek az üvegházhatású kibocsátásaink. Ugyanakkor ennek olyan társadalmi költsége volt, amit a jövőben nem szabad megismételni. Az utóbbi években viszont stagnáltak a kibocsátásaink, miközben – helyesen - egyre ambiciózusabb célokat tűztünk magunk elé. A magyar klímateljesítmény kapcsán sokat hallunk a múlt kétes eredményeiről, illetve a jövő nagy terveiről, de sokkal kevesebbet a jelenlegi szakpolitikai intézkedések hatásairól és a kibocsátások mostani tendenciáiról. Márpedig, ha nem tudjuk, hogy most hol állunk és milyen folyamatokat generálunk az intézkedésekkel, akkor csak sodródunk céltalanul, és a beavatkozások csak a semmiből a semmibe vezető látszatmegoldások maradhatnak.

A nyugdíjkorhatár emelése nem menti meg a magyar nyugdíjrendszert

A nyugdíjkorhatár emelése nem menti meg a magyar nyugdíjrendszert

A Magyar Nemzeti Bank "Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022. május" címen közzétett javaslatcsomagja több módosítást is javasol a nyugdíjrendszerben és a nyugdíjcélú öngondoskodás piacán. A javaslatok részben átfedésben vannak az MNB 2019-ben közzétett, 300 pontot tartalmazó versenyképességi programjában fölvázolt változtatási elképzelésekkel, részben új elemeket is tartalmaznak. Cikkem első részében megvizsgálom az MNB javaslatai közül a korhatár emelését és a valorizáció átalakítására vonatkozó javaslatot.

Egyre félelmetesebb nézni, amit az amerikai jegybank csinál

Egyre félelmetesebb nézni, amit az amerikai jegybank csinál

A Fed a dollár világpénz jellege miatt kisebb-nagyobb mértékben valahol az egész világ jegybankja is. Hiába zajlik napjainkban gőzerővel a világban a deglobalizáció, még mindig óriási a jelentősége annak, hogy mekkora bőséggel vagy éppen szűkösséggel áll rendelkezésre a világgazdaság szereplői számára az amerikai dollár. Éppen ezért a Fed kezében az USA fizetőeszköze egyben egyfajta globális fegyelmező eszköz is.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Holdblog

New Yorkban nyafogunk

Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility