A második éve tartó, negyedik hullámával támadó járvány-hozta sokk leküzdése, majd a kilábalás menedzselése a világon mindenütt új, kivételes jelentőségű dimenzióba helyezte a gazdaság rugalmas alkalmazkodó képességét, a társadalom túlélésének alapját jelentő államháztartási működést, s az ahhoz forrást garantáló költségvetési stabilitást.
2008. január 1-je óta 28 500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. Ez az eredendően is dermesztően alacsony minimálnyugdíj az azóta megállapított és a jövőben majd megállapítandó nyugellátásokra egyaránt vonatkozik, így alighanem az egész világegyetemben - amelynek alapállapota a folytonos változás - egyedülálló módon már 14 éve változatlan. 2021. január 1-jétől ráadásul megszűnt a 28 500 forintos minimálnyugdíj alkalmazhatóságára vonatkozó időbeni korlátozás, vagyis akár örök időkre (vagy a következő rendeletmódosításig) érvényben maradhat a 28 500 forintos összeget rögzítő szabály.
A lengyel-fehérorosz határon zajló migránsdráma kapcsán az Európai Unió geopolitikai értelemben ismét nem jeleskedett. Ország-világ előtt bemutatta, hogy heteken át bárki kedvére packázhat vele, elég, ha az amúgy is több sebből vérző migrációs politikájánál fogja meg. És változást ebben egyhamar remélni sem lehet. Az EU-t a fehérorosz elnökkel szembeállító konfliktus ugyanis semmi azokhoz az ellentétekhez képest, melyek bevándorlás-menekültügy téren a tagállamok között feszülnek, netán a Parlament, a Bizottság és a Tanács között törnek felszínre, vagy éppenséggel a politikai vezetőket ütköztetik saját közvéleményük túlnyomó többségével. Mindezt akkor, amikor az Unió Lukasenkánál nagyságrendekkel komolyabb játékosoknak is a célkeresztjében van, a rá nehezedő migrációs nyomás pedig a következő évtizedekben nem pár ezer, hanem sok millió bevándorlójelöltet mozgósíthat.
A magyar gazdaság állapotáról és kilátásairól ma roppant ellentmondásos állítások születnek. Aki maga vagy a vállalkozása számára képet szeretne kapni a tényleges helyzetről és a valószínűsíthető jövőről, értékelések zavarba ejtő szóródásával szembesül. Ez a külső véleményekre is igaz, amelyeket belpolitikai szempontok nem befolyásolnak: olvasható olyan banki elemzés, amely Argentína után Magyarországot nevezi meg a legsebezhetőbb gazdaságként, másfelől még hitelkockázati felértékelést is láthattunk az idén. Nem a nézetkülönbségek feloldása szándékával, hanem a jobb értelmezhetőség érdekében tekintek rá az alábbiakban a viszonyítási keret ügyére, egyben exponálva hazánk peremvidéki helyzetének következményeit.
A járvány negyedik hullámában – a korábbi lassabb terjedést követően – október folyamán gyors növekedésnek indultak az esetszámok Magyarországon és Közép-Európa más országaiban. A lassan indult, majd berobbanó járványhullám jellegzetességeinek hátterében álló lehetséges okokat Röst Gergely a Portfolión november 3-án megjelent cikkében mutatta be. Ebben tizenkét okot megvizsgálva ötöt tart lehetségesnek; ebből kettő (a külső hatások és a társadalmi heterogenitás) is kifejezetten a járvány földrajzi különbségeire hívja fel a figyelmet. A Hétfa Kutatóintézet munkatársának elemzése bemutatja, miként befolyásolhatják a járvány terjedését és várható hatásait különféle területi sajátosságok.
Az energiaárak (földgáz, villamosenergia) történelmi magasságokba emelkedtek. Ennek okaival, hátterével sokan foglalkoznak. Elemző központok, energiaszolgáltatók és kereskedők, befektetési elemzők és stratégák mondják el a véleményüket. Úgy tűnik, strukturális magyarázata is van a mostani őrületnek, de az árakat a piaci pszichózis lőtte az egekbe. Arról ugyanakkor még kevés elemzés készült, hogy a kialakult helyzet után mire lehet számítani rövid távon, és mi következik a magas és hektikusan változó energiaárakból közép vagy hosszabb távon.
A mostani emelkedő hozamkörnyezetben a biztosítók befektetési eredményét alaptevékenységük jellege determinálja. Azoknak a biztosítóknak (élet és kompozit) az eredményére, amelyek befektetési portfóliója jellemzően hosszabb lejáratú állampapírokból áll (vagy pl. a unit-linked biztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközökből, mint például nagyrészt részvényeket is tartalmazó befektetési alapok jegyei), a hozamemelkedés először kedvezőtlenül hat, mivel átértékelési veszteséget okoz, ami csökkenti a szavatoló tőkéjüket, minekután az osztalékfizetési képességük romlik (lásd a PZU idei első féléves tetemes befektetési veszteségét). A befektetési portfólió átértékelését az úgynevezett S2 rendszerben akkor is el kell végezni, ha amúgy a mögöttes értékpapírokat lejáratig tartják. Természetesen üdvözlendő, hogy a vállalat garanciák értéke (forrásoldal a mérlegben) csökken, továbbá az is, hogy az új biztosítási kötvényeken már jobb megtérülést (hozamot) tud elérni a biztosító, mint a meglévő értékpapírokon (future rate > running rate), de a hozamemelkedés pillanatnyi hatása ettől még negatív. Kérdés persze, hogy mire fókuszálnak a befektetők valójában?
A látszat, mint oly gyakran, most is csal. A látszat az, hogy inkonzisztens a fiskális és a monetáris politika. A felszínen úgy tűnik, mintha az MNB szigorítana a monetáris politikában. A valóság ezzel szemben az, hogy a jegybank folyamatosan, töretlenül lazít politikáján. Ezért nincs is ellentmondás, koherenciazavar a gazdaságpolitika alrendszereinek működésében. Mind a fiskális, mind pedig a monetáris politika egy irányba húz, vitathatatlanul ismét prociklikus. Ha nem is teljesen egyenlő mértékben, de évek óta egymással a legnagyobb összhangban fűtik a belföldi keresletet és az inflációt.
Sajátos módot talált a kormány az üzemanyagárak további emelkedésének a megakadályozására: 480 forintos maximális áron befagyasztva a benzin és a gázolaj árát, a világpiaci árak emelkedését a hazai forgalmazókra hárította. Ennél azonban sokkal nagyobb baj, hogy ezzel az intézkedésével épp azokat a problémákat súlyosbítja, amelyeket állítólag el szeretne kerülni.
Lassan két éve, hogy Wuhanból kinőtte magát a koronavírus-járvány, ami sok egyéb hatása mellett megtépázta a 2020-as banki eredményeket is. Meglepő módon viszont egyben meg is teremtette a pénzügyi szektor számára minden idők talán legkedvezőbb működési környezetét, legalábbis ami Közép-Európát illeti. Itt ugyanis az első kilenc hónap után rekorddöntögetésre készülnek a régiós bankcsoportok, hosszú idők óta a legmagasabb eredményeket produkálhatják 2021-ben. Hogy jutottunk ide? Több lényeges dolog is történt az elmúlt időszakban, ami ezt a bomba eredményességet lehetővé tette.
A világgazdaság újraindulása korántsem megy zökkenőmentesen. A lezárások során számos területen összeroppanó kereslet nagyon gyorsan magára talált, ezzel szemben a kínálati oldalon a helyreállás csak döcögősen halad. Az ebből következő súrlódások eredménye a világszerte elszálló infláció. Azonban az októberben 6,5%-ra szökő, majd novemberben várhatóan 7% fölött tetőző hazai inflációs adatban a globális hatások mellett hazai tényezők is szerepet játszanak. Ez a cikk amellett érvel, hogy a Magyar Nemzeti Banknak megvan a lehetősége arra, hogy hatékonyan védekezzen a magas inflációval szemben. Az, hogy a bátorsága megvan-e hozzá, egyelőre még kérdéses.
Az európai oktatási rendszerek nagy többségében a közösségi (állami, önkormányzati) tulajdonban lévő iskolák hálózata a domináns, a nonprofit vagy üzleti szervezetek, egyházak és magánszemélyek tulajdonában lévő magániskolák amolyan kiegészítő, kínálatbővítő szerepet játszanak. Ez volt a helyzet Magyarországon is, de ez az előző évtized első felében megváltozott, ami felvet egy csomó megoldásra váró problémát.
Tőkepiaci bálna az, amikor egy piaci szereplőnek valamilyen instrumentumban túlméretezett pozíciója alakul ki. Mostanában nyugodtan tekinthetünk a fejlett világ két vezető jegybankjára (Fed és ECB) is egyfajta tőkepiaci bálnaként. Mindkét bálna short pozícióban van, ha az inflációt nézzük.
Magyarország a tízmillió szakértő országa. Most éppen mindenki az inflációt szeretné „megszakérteni”. Csak épp elmegyünk egy nagyon fontos dolog mellett. Mindig csak külső tényezőket okolunk, pedig a hiba részben bennünk van, mert nem csak a kínálat korlátos, de a kereslet is túlzó.
A RowanHill Digital friss kutatásának célkeresztjében a 11 legnagyobb lakossági ügyfélállománnyal rendelkező hazai bank állt. Az elérhető funkciók, szolgáltatások és a felhasználói élmény volt a két fő szempont, amelyek alapján végignézték ennek a 11 banknak a mobil netbanki applikációit. Az általuk kínált szolgáltatásokat három nagy csoportra bontva, közel 100 funkció ellenőrzése mentén vizsgálták meg.
Ha autózás helyett a közösségi közlekedéssel járunk, egészségesebbek leszünk – erre utal számos kutatás eredménye. A tömegközlekedést használók ugyanis több testmozgást végeznek, ami alapvető fontosságú egészségünk megőrzéséhez. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a mozgáshiány az elhalálozások vonatkozásában a negyedik legnagyobb kockázati tényező. A fizikai inaktivitás miatti gazdasági veszteség is hatalmas.
Sokan úgy vélik, a Covid rákényszerítette a cégvezetőket arra, hogy foglalkozzanak a munkavállalók egészségével. Szomorú ez az apropó, de éppen itt volt az ideje, hogy a döntéshozók felismerjék: egészséges munkavállaló nélkül nincs egészséges vállalat. Lássuk, milyen egészségbiztosításokat kínálnak most nekik a magyar biztosítók!
Huszonnégy év telt el a kiotói egyezmény elfogadása óta, amely az első, széndioxid-kibocsátás csökkentését ígérő globális megállapodás volt. Az emisszió mértéke azonban tovább növekedett, mivel egyetlen egy politikai vezető sem akar nagy költségeket megfizettetni az állampolgáraival. Amire szükség van, az az, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a zöld energia kutatására. Ha a világ egy olyan zöld energiát talált volna már fel, amely olcsóbb a fosszilis energiahordozókhoz képest, akkor megoldottuk volna a globális felmelegedés kérdését.
A Covid-válság felerősítette a fintechek térnyerését, miután a bankok digitalizációs folyamatai lassúak és határozatlanok voltak. A bankoknál is nagyobb problémákkal küzd emiatt a befektetési szakma. A vagyont szerző új, Y és X generációk új technológiai alapon, más tanácsadói igényekkel képzelik pénzük kezelését. Azonban sem az iparágban zajló technológiai forradalomra, sem az új generációk igényeire nincs a hazai befektetési szakmának igazi válasza.
Az elmúlt két hétben jelentősen felgyorsult hazánkban a járvány terjedése. A szeptembert és október elejét jellemző mérsékelt ütemű növekedés után a kórházakban kezeltek száma 2800, a lélegeztetett betegeké 300 fölé nőtt, ami nagyjából a tíz nappal korábbi számok duplája. A vírus terjedését jellemző reprodukciós szám (hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embert fertőz meg) pedig 1,2-ről 1,4-1,5-re emelkedett, ami magasabb érték, mint ami a második és a harmadik hullám felívelő szakaszát jellemezte. Ugyan korábban is előfordult már ilyen magas reprodukciós számunk, de csak rövid időszakokban és jóval alacsonyabb esetszámok mellett. Most viszont ez a gyors növekedés viszonylag magas esetszámok bázisáról indult meg.
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
Az ügyfeleim gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a legjobb befektetés. Ez a kérdés mindig elszomorít, hiszen azt kell...
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
