A kormány úgy döntött, hogy a kiskereskedőket sújtó különadó 2025-ben is velünk marad változatlan kulcsok mellett, ráadásul azt az internetes platformszolgáltatókra is kiterjesztik. Az elmúlt két évben már nem volt ritka, hogy egyik-másik kiskereskedelmi lánc veszteségbe fordult a teher hatására, illetve a nagyvállalatok jövedelmezősége olyan szintre csökkent, hogy saját tőke, illetve beruházási forrás már alig áll rendelkezésre. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint azonban a kivonulás eddig nem merült fel egy kiskereskedelmi multinál sem.
Tavaly kezdődött, idén folytatódott a trend: nem az állampapírokat, hanem a befektetési alapokat keresi leginkább a magyarok friss megtakarítása. A sokszor vonzóbb hozamok miatt ez nem annyira meglepő, de nem csak a befektetők nyernek ezzel: az alapkezelők vagyona is kilőtt, különösen a nagyobb szereplőké. A piaci koncentráció alapján az OTP, az Erste és az MBH alapkezelője uralja a piacot, a 10 legnagyobb szolgáltató együttesen 95%-ot képvisel. Megnéztük, hogy alakult át az utóbbi időben a legnagyobbak részesedése.
Továbbra is stabil és ellenálló a magyar bankrendszer, ráadásul a Magyar Nemzeti Bank által korábban azonosított kockázatok is érdemben csökkentek mára - állapította meg a jegybank friss Pénzügyi stabiltitási jelentése. A kamatok visszaesése miatt elérte jövedelmezőségi csúcsát a bankrendszer, a hitelpiacot pedig látványos kettőség jellemzi: a kkv-hitelezést nem sikerült idén beindítani. Összefoglaljuk a jelentés fő üzeneteit az alábbiakban.
Felsorakoztak a jelöltek a jövő év májusában esedékes lengyel elnökválasztásra, amelyen a legfőbb tét az lesz, hogy a Donald Tusk vezette kormánynak továbbra is társbérletben kell-e együtt dolgoznia egy ellenzéki jelölésű államfővel, vagy egy a kabinet munkáját támogató elnök lesz az ország első számú közjogi méltósága. Mivel a lengyel államfő szerepe nem pusztán ceremoniális, hanem széles jogkörei vannak, például törvényeket vétózhat meg, a kormány számára egyáltalán nem közömbös, kivel kell majd együttműködnie. Eközben Lengyelországban megnyitották az első amerikai rakétabázist, amire Moszkva máris fenyegetéssel válaszolt.
A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.
2025-ben eddig soha nem látott összegű kamat kerül kifizetésre a lakossági befektetők részére, melynek túlnyomó része az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírhoz (PMÁP) kapcsolódik. Ezek az állampapírok most fizetik ki a 2023-as inflációhoz kapcsolódó kamatot. A következő hónapok két fontos kérdése az lesz, mihez kezdenek a lakossági befektetők a több százmilliárd forintnyi bevétellel, illetve hogyan reagálnak majd az inflációkövető állampapírok alacsonyabb kamatára. Az ÁKK arra számít, hogy a kamat nagy részét továbbra is állampapírba forgatják majd vissza a tulajdonosok, illetve nem épül le a lakossági állampapírok állománya, ezek a termékek ugyanis továbbra is versenyképesek más megtakarítási termékekhez képest.
Az olasz UniCredit hétfőn meglepetésszerűen 10 milliárd euró értékű, teljes részvénycsomagra vonatkozó ajánlatot tett a kisebb hazai rivális Banco BPM-re – írja a Reuters.
Friss adatokat tett közzé az Eurostat az urbanizációról és annak népességre gyakorolt hatásairól. A tanulmányból kiderül, hogy Európa nem minden területe küzd az öregedő népességgel, a nagyobb városok és vonzáskörzetükben sok a fiatal – nem véletlenül. Budapesten például a 20 évnél fiatalabb aránya 20% körül mozog. Az is kiderül, hogy a lakosság koncentrációját tekintve Budapest a 7. legnagyobb koncentrációval bíró főváros, a természetes népességfogyás viszont eléggé sújtja a magyar városokat, ezen még a migráció sem segít sokat.
Egyre többször merül fel annak a forgatókönyvnek az eshetősége, hogy Donald Trump megvonja a katonai támogatást Ukrajnától. Az egyik OSINT-elemzőcsapat felmérte, képes lesz-e Európa egymaga támogatni Kijevet, ehhez pedig a nyilvánosan elérhető adatokat dolgozza fel.
Megállapodott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) a 2025-ös minimálbérről és garantált bérminimumról. A VKF 3 éves bérmegállapodást kötött, amelynek keretében 2027-ig ismertté váltak a minimálbérre vonatkozó számok.
Szeptemberben is érdemben nőttek a bérek Magyarországon a KSH friss adatai szerint, bár az emelkedés mértéke kissé lassult az előző hónapokhoz képest. Az alacsony infláció miatt azonban a keresetek reálértéke kifejezetten gyorsan emelkedik. Az már biztos, hogy a bérek vásárlóerejének növekedése olyan gyors lesz idén (éves átlagban), amilyet csak néhányszor lehetett látni az elmúlt évtizedekben. Jövőre azonban már az ideinél jóval kisebb mértékben nőhetnek a bérek.
A mesterségesintelligencia-technológiák térnyerése óriási lehetőségeket rejt magában, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk az energiafogyasztásukkal járó környezeti lábnyomot. Az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontjából a fenntarthatóság iránti növekvő elkötelezettség egyre fontosabbá teszi az olyan kérdések vizsgálatát, mint az AI-megoldások energiafogyasztása, a rendszerek üzemeltetésének és optimalizálásának módjainak feltérképezését, valamint a „zöld mesterséges intelligencia” kialakulóban lévő trendjének megismerését, amelynek célja az AI energiaigényének csökkentése.
Bár a választás óta alig telt el bő két hét, Donald Trump megválasztott amerikai elnök egyre-másra jelöli a minisztereket és tanácsadókat a januárban hivatalba lépő kormányába. Noha néhány kinevezés papírformának tekinthető, és párnak akár örültek is washingtoni berkekben, Trump kiszemeltjei közül többen még saját pártjukon belül is port kavartak ellentmondásos múltjuk, vitatott álláspontjaik vagy tapasztalatlanságuk miatt. A Fehér Ház és a minisztériumok kulcsait 2025. január 20-án átvevő republikánus adminisztráció a status quo és az úgynevezett „deep state” felszámolását ígéri, egyetlen egy szempont azonban még ezeknél is fontosabb lehet Trump számára.
Az európai gazdaság versenyképességének megerősítéséhez elengedhetetlen elektrifikáció feltétele a villamosenergia-hálózat jelentős bővítése és fejlesztése. Ha az EU nem kétszerezi meg viszonylag rövid időn belül az elosztó hálózat korszerűsítésére fordított beruházásokat, az jelentősen visszafoghatja megújuló energiaforrások, a hőszivattyúk és az elektromos autók itteni terjedését, jó hír azonban, hogy a kapcsolódó fajlagos beruházási költségek mérsékelhetőek.
A jövő évi költségvetés tervezete alapján a magyar nyugdíjrendszer változásai és finanszírozási tervei több fontos kérdést vetnek fel. Az előirányzott költségvetés szerint 2025-ben a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra 7200 milliárd forintot fordítanak, ami az egyik legnagyobb kiadási tétel marad. A 13. havi nyugdíj biztosítása 500 milliárd forint feletti összeget igényel, míg a NŐK40 program keretösszege 490 milliárd forintra nő. Európai összehasonlításban azonban Magyarország továbbra is az egyik legkevesebbet költő tagállam marad az öregségi nyugdíjakra, a GDP 7,45%-os arányával jócskán elmaradva az uniós 10,9%-os átlagtól. Cikkemben a 2025-ös költségvetés nyugdíjakra vonatkozó részeit elemzem.
A november 11-én kezdődött és 22-éig tartó azerbajdzsáni ENSZ-klímacsúcsot Donald Trump megválasztásának árnyékában rendezik meg, sok fontos politikai vezető el sem megy az eseményre. A csúccsal kapcsolatos elvárások már a klímakonferencia kezdete előtt is alacsonyak voltak, ennek ellenére grandiózus beszédek hangzanak el arról, hogy hatalmas pénzáramlásra van szükség a gazdag országokból a szegényebbek felé. Trump győzelme előtt is irreálisnak tűnő, ezer milliárd dolláros fellépésre vonatkozó felhívások elhibázottak, és biztos, hogy kudarcot vallanak.
A piaci szereplők már évtizedek óta közelről figyelik, hogy hogyan rendezi át időről időre portfólióját a világ egyik leggazdagabb embere, Warren Buffett és a befektetői csapata a Berkshire Hathaway-nél. Ez a jelenlegi környezetben talán még fontosabb: pattanásig feszülnek a geopolitikai konfliktusok, ráadásul rendszerszintű bizonytalanságot okozhat, hogy Donald Trumpot választották meg Amerika elnökének. Nemrég meg is érkezett a lista a Berkshire új vételeiről, elemzésünkben megnézzük, hogy mit kell tudni ezekről a vállalatokról.
Pénteken leminősítette a Masterplastot és a kötvényeit a Scope Ratings a társaság romló hitelmutatóira hivatkozva. A vállalat és a kötvények CCC besorolást kaptak, ami annak fényében érdekes kérdéseket vet fel, hogy az MNB Növekedési Kötvényprogramjában való részvétel feltétele az, hogy legalább B- legyen a hitelminősítősi besorolás, ehhez képest a Masterplast már alacsonyabb kategóriában szerepel. Nem kis összegről van szó, hiszen a társaság összesen 15 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki az NKP keretein belül, a kérdés, hogy mi lesz ezek sorsa.
Miközben a klasszikus nyaralócélpontok, mint Barcelona vagy Velence a tömegektől szenvednek, ami a helyi lakosok túlturizmus elleni sorozatos tüntetéseiben csúcsosodott ki idén nyáron, egyre növekszik a rendhagyó nyaralások vonzereje. Különösen a luxusutazásoknál figyelhető meg az a trend, hogy az utazók keresik egyrészt a különleges, egyedi élményeket, másrészt a kevésbé frekventált helyszíneket választják, egyre népszerűbbek az eldugott villák, nyaralók. Az ENSZ turisztikai szervezete most kiadott egy listát, amely a vidéki „menedékeket” rangsorolta és az idén turisztikailag legjobbnak ítélt falvakat gyűjtötte össze.
Néhány éve még nagy tervekkel vágtak bele a gyártók az autóik elektromosításába, csak a vevők nem vették fel a ritmust, nem úgy fogynak az elektromos autók, mint ahogy azt az autógyártók tervezték, emiatt sorra vágják vissza a terveiket. A Porschénál is ez a helyzet, ők is rájöttek, hogy a vevő a király, a vevő pedig a luxus szegmensben még mindig benzinmotort akar. Egy ilyen világba érkezett meg a Porsche egyik legkelendőbb modelljének, a Macannak a tisztán elektromos változata, ebből ugyanis nem lesz benzines. Vagy majd meglátjuk. Montenegróba, a legendás kotori szerpentinre mentünk meghajtani az új Macant.
