Nemcsak az államháztartásról és benne a növekvő államadósságról, hanem a háztartások pénzügyi helyzetéről is közzétette előzetes pénzügyi számlák statisztikáit az MNB. A magyar háztartások bruttó pénzügyi eszközeinek állománya 2024 végén 111 ezer milliárd forinton állt, ebből mi 61 ezer milliárd forintot tekintünk megtakarításnak.
Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi eszközök 13,1%-kal, a megtakarítások 16,1%-kal bővültek tavaly nominálisan. Ez utóbbinál magasabb megtakarítási állománybővülésre utoljára 2005-ben, vagyis két évtizeddel ezelőtt volt példa az MNB statisztikái szerint.
A legtöbb pénzt 2024 végén is állampapírban tartották a háztartások, az idei tömeges kamatcsökkenés miatt azonban jó esélyük van arra a befektetési alapoknak, hogy megelőzik őket. A befalapok állománya már tavaly is 30%-kal nőtt a lakosságnál. Az állampapírok 11%-os bővülését még a folyószámlabetétek 14%-os gyarapodása is felülmúlta, pedig az állampapírok piaci állománynövekedése jelentős részben a kamatok halmozódásának volt köszönhető.
100 forintnyi új megtakarításból tavaly 35 forint kötött ki befektetési alapban, 23 forint állampapírban és 22 forint folyószámlán. Az állampapírok esetében ezek, az alábbi ábrán is látható tranzakciós adatok a halmozódó kamatokat is tartalmazzák. A tavalyi év nagy fordulata volt, hogy a vágtató infláció időszakát követően a folyószámlabetétek és a készpénz tranzakciói is visszatértek a pozitív tartományba.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az egyes megtakarítások gyarapodása – szerencsére mindegyik nőtt tavaly – mennyiben volt köszönhető az átértékelődéseknek (a hozamok mellett a forint gyengülését is ideértve), és mennyiben a tranzakcióknak (az állampapírok esetében a kamatok halmozódásával együtt). Mint látható, a részvények, a nyugdíjpénztári és életbiztosítási megtakarítások esetében felülmúlták az átértékelődések a tranzakciók hatását.
Amiben a tavalyi év abszolút kimagasló volt a korábbiakhoz képest, az a jelentős pozitív átértékelődés, vagyis a hozamhatás, amelyben szerepe van annak is, hogy 2023 végéhez képest 2024 végére a forint jelentősen gyengült: az euró árfolyama 7,1%-os emelkedéssel zárta az évet, forintban számolva jelentős pozitív átértékelődést okozva a devizás megtakarításoknál.
Nagy különbség a részvények és az öngondoskodási célú megtakarítások tavalyi teljesítménye között, hogy míg a részvények kis mértékben még csökkentek is tranzakciós alapon, vagyis nettó tőkekiáramlás jellemezte a lakossági részvénypiacot, addig a nyugdíjpénztárak és az életbiztosítások 2010, illetve 2007 óta nem látott nominális tőkebeáramlást mutattak fel. A nominális bérek növekedésének, az inflációkövető indexálásoknak és az egy évvel korábbi, főleg biztosítói „szochókampányoknak” egyaránt komoly szerepe lehetett ebben.
És hogy mi várható idén a megtakarítási piacon? Elsősorban a hozamkörnyezettől és a forint árfolyamalakulásától függ majd, hogy a fenti számok miként változnak 2025-ben, de nagy hatással lesz a piac átrendeződésére az is, amit a PMÁP-kamatfizetések körül látunk.
Emellett érdemes idézni, amit az MNB a jövővel kapcsolatban írt legutóbbi, 2024 decemberben megjelent inflációs jelentésében: „2025-ben a háztartások jövedelemarányos megtakarítási rátája alacsonyabb szinten alakulhat az idei évhez képest, a fogyasztási és a beruházási ráta növekedését a jövő évre bejelentett kormányzati programok is támogatják. 2023-ban a bizonytalan gazdasági környezet és a magas infláció eredményeképpen a háztartások jelentős megtakarításokat halmoztak fel, miközben fogyasztási rátájuk visszaesett. Az idei évben a megtakarítási és fogyasztási ráta enyhe csökkenésére, illetve a beruházási ráta növekedésére számítunk. Előretekintve
2025-től a lakosság beruházási rátája 8–9 százalék, megtakarítási rátája 10–11 százalék közötti szinten stabilizálódik,
fogyasztási rátája pedig 80 százalék közelében tartózkodhat.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
