Hosszas várakozás után szerda este végre elfogadásra került az első bitcoin ETF. A befektetőknek ugyan közel fél éve volt beárazni a döntést, de a bejelentés vízválasztónak bizonyulhat az ipar számára, így egy igencsak izgalmas időszak elé nézünk a kriptovaluták piacán. A Portfolio is végig követte az eseményeket, most pedig azt is megnéztük, hogy mit mutatnak a grafikonok. Meddig emelkedhet még a bitcoin? Valóban az ethereum ETF lehet a következő nagy durranás?
Az enyhe időjárás, a rezsicsökkentési rendszer átalakítása és a reálbér-csökkenés együtt kilencéves mélypontra, 3 milliárd köbméterre süllyesztette a magyar lakossági gázfogyasztást 2023-ban – derült ki az előzetes 2023-as adatokból. Eközben a nem-lakossági gázfogyasztás az elmúlt évtized egyik legmagasabb szintjére, 5,5 milliárd köbméterre ugrott, a magyar gázkitermelés trendje pedig ismét emelkedést mutat az új gáztalálatok nyomán. Az is érdekes, hogy miközben a lakossági spórolás miatt a teljes magyar gázfogyasztás 8,5 milliárd köbméterre, sokéves mélypontra bukott, addig a magyar gázimport magas szinten, 10 milliárd köbméternél stagnált, és így a tárolók „csurig” töltése mellett a magyar gázexport is megugrott.
Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) szerdán jóváhagyta a bitcoin árfolyamát követő első spot tőzsdén kereskedett alapokat (ETF), ami vízválasztónak tekinthető a kriptopénz-iparág számára, amely már több mint egy évtizede próbálkozik az ilyen termékek bevezetésével. A bejelentés több szempontból fontos, egyrészt masszív tőkeáramlás indulhat a bitcoinba, másrészt az eset precedenst teremthet és más innovatív kriptotermékek előtt is megnyitja az utat - ezt már el is kezdte árazni a piac.
A gazdaság zöldítése már minden ponton jelen van az életünkben, a szelektív hulladékgyűjtés, vagy az újrahasznosítás egyéni fontosságától kezdve, a legnagyobb vállalatok karbonkibocsátásának szabályozásán át, egészen a világ majdhogynem összes országának részvételével zajló klímacsúcsig. Olyan kontinenseket összekötő, kereskedelmi kapcsolatokat befolyásoló, gazdaságokat irányító szabályok, megfelelési kötelezettségek indultak már el a világban, amelyek nélkül hosszú távon kikényszeríthetetlen lenne az emissziócsökkentés, és végső soron a 2050-es klímasemlegesség. Papp Bernadettel, a Pact Capital szenior piaci elemzőjével beszélgettünk a legfontosabb dekarbonizációval kapcsolatos mechanizmusokról, a tavaly év végi klímacsúcs eredményeiről és hiányosságairól, az uniós karbonvám elindulásáról, a rekord magas, majd 2023-ban csökkenő uniós szén-dioxid kvóta árfolyamról, az önkéntes alapú karbonpiac tisztulásáról, az olyan még gyerekcipőben járó technológiákról, mint a szén-dioxid-megkötés és -tárolás, valamint a magyar szén-dioxid kvóta adó hatásai és a 2024-es várakozások is előkerültek.
2023-ban alapvetően csökkenést tapasztalhattunk a nyersanyagpiacokon, elsősorban az amerikai kamatemelések és geopolitikai események befolyásolták az árakat - közölte a G7 Pletser Tamásnak, az Erste energiaipari elemzőjének az írását. A szakember elmondta várakozásait az idei évvel kapcsolatban.
Az elmúlt évtized egyértelműen Kínáé volt, hatalmas gazdasági fejlődésen ment keresztül az ország, miközben technológiai és katonai szempontból is az Egyesült Államok egyik legfontosabb vetélytársává lépett elő. A fejlődés megkérdőjelezhetetlen – nem véletlenül tekintenek most már Washington után Európában is vetélytársként Pekingre – viszont vannak figyelmeztető jelek, amik arról árulkodnak, hogy akár már jövőre megszakadhat a felívelési ciklus. Felmerül a kérdés, hogy mégis mi lehet annyira nagy kockázat, amely a világ második legnagyobb gazdaságát meg tudja kívülről ingatni. Ezekből sorolunk fel tízet.
A befektetési célú ingatlanvásárlások esetében mind a bérleti díjból, mind pedig az eladáskor szerzett nyereségen nőtt a hozam mértéke az elmúlt években – derül ki az MBH Indexből, az MBH Jelzálogbank által végzett ingatlanpiaci elemzésből. Az elmúlt években az utóbbi elem jelentős hasznot biztosított a befektetők számára, 2020 első és 2023 első negyedéve között a lakásárak 46 százalékkal emelkedtek, amely évenkénti 14 százalékos hozamot jelentett. A KSH adatai alapján a 2020 decemberi mélyponthoz képest országosan 52 százalékkal, míg Budapesten 54 százalékkal lettek magasabbak a bérleti díjak 2023 augusztusára. A teljes ingatlanpiacot és a jelzáloghitelek piacát tekintve a hitelkamatok csökkenése jelentős fordulatot hozhat 2024-ben, különösen a 6 százalék alatti kamatok elérése esetén várható fellendülés.
Kínában a születésszámok folyamatosan esnek, ez a trend pedig már az ország nagyhatalmi ambícióit veszélyezteti. A csökkenés különösen az elmúlt egy évtizedben lett drasztikus: 2012-ben még 16 millió felett volt az újszülöttek száma, alig tíz évvel később ez már 10 millió alá zuhant. Peking nem akarja ezt ölbe tett kézzel nézni, egyre nagyobb figyelmet fordítanak a termékenység növelésére.
Január 31-ig minden banki ügyfél tételes kimutatást kap arról, miért és mennyit fizetett bankszámlához kapcsolódó szolgálatatásokért az elmúlt évben. A bankok szigorú szabályok mentén emelhetnek díjakat, jellemzően az előző évi infláció mértékével, vagyis akár közel 18 százalékkal is van lehetőségük emelni. Mutatjuk, mi lesz a levélben és mit tehetünk, ha magasnak találnánk a banki díjakat. Érdemes lehet akár kalkulátor, akár banki ügyintéző segítségével az aktuális ajánlatok között a saját szokásainknak megfelelő számalcsomagot megkeresni, és ha szükséges, átszerződni. A kalkulátorok közül mi a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk ehhez.
A gazdagságáról és fejlettségéről ismert Svédországban az utóbbi években egyre jobban elharapózott a szervezett bűnözés. A fegyveres gyilkosságok és a robbantások száma jelentősen megnőtt, ami az egyszerű svéd állampolgárok számára is közel hozta a problémát. Már a svéd gazdasági élet prominens képviselői is kongatják a vészharangot, a radikális jobboldal által kívülről támogatott konzervatív kormány pedig sorra hozza a szigorító intézkedéseket. A jelenség mögött a második generációs bevándorlók integrációjának kudarca húzódik meg.
Megszűnhet az erkélynapelemek hazai tiltása, a magyar szabályozás megengedővé válik – ez olvasható ki a magyar kormány által az Európai Bizottságnak leadott, a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási tervének egyik energetikai vállalásából. Mindez nagy változás lenne, hiszen jelenleg Magyarországon az áramszolgáltatók nem engedélyezik ezeket a legfeljebb 0,8 kW-os fotovoltaikus berendezéseket, az EU más országaiban ugyanakkor széleskörűen alkalmazzák őket. A dolog „szépséghibája”, hogy ezt a vállalást már 2023. március 31-i határidővel vállalta a kormány, igaz a határidő nem volt kötelező, de előbb-utóbb várhatóan megszületik majd az a szabályozás, hogy az ilyen kis kapacitású napelemek telepítéséhez elég lesz egy bejelentés/regisztráció, és ehhez képest legfeljebb két hónapon belül hálózatra is kell csatlakozni. Amíg ez a szabályozás megszületik, addig is örülhetnek a napelem telepítést tervezők, hiszen idén január 1-től megszűnt az ország nagy részén a hálózati betáplálási stop. Az alábbiakban a helyreállítási terv zöld átállással kapcsolatos vállalásainak egyik központi részét, a megújuló energiákkal kapcsolatos lépéseket foglaljuk össze.
A kedvezőtlen tőkepiaci helyzet miatt rájárt a rúd 2022-ben a vegyes alapokra, 2023-ban azonban a részvények árfolyama és a kötvényhozamok is emelkedésnek indultak, így számos alap jelentős, bőven infláció feletti hozamot tudott elérni tavaly. Mindezek ellenére a befektetők nem igazán kapkodják a kategóriákhoz tartozó befektetési jegyeket: 2023-ban mindössze három hónap volt, amikor több friss tőke érkezett vegyes alapokba, mint amennyi kiáramlott.
Jemen a világ egyik legszegényebb és leginstabilabb országa, mégis van egy olyan, jelenleg kellemetlennek nevezhető tulajdonsága, hogy a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalán, az Ádeni-öböl és a Vörös-tenger mellett fekszik. Az ország jelentős részét most Iránbarát iszlamista lázadók, az Anszár Allah (közismert nevükön húszi) mozgalom milíciái uralják, akik az elmúlt hetekben számos Szuezi-csatorna felé haladó hajót megtámadtak drónokkal, irányított rakétákkal. A sokasodó támadások miatt sorra függesztik fel a térségben a teherforgalmat a nagyobb hajózási vállalatok, ami egyre nagyobb problémát okoz az Ázsia és a Földközi-tenger közti áruforgalomnak. Amerika tegnap enyhén burkolt fenyegetést küldött a húsziknak: ha folytatják a támadásokat, háború lesz.
2023 első félévében számos megpróbáltatáson ment keresztül a hazai és globális részvénypiac, de a második féléves emelkedésnek köszönhetően összességében remek éven vannak túl a hazai forintos, lakossági részvényalapok. Bár így is akad, amelyik negatív hozamot tudott csak nyújtani a befektetőknek, azért bőven találunk olyat, amelyik egy év alatt 30%-os hozamot tudott elérni. 2022 óta nagyot változott a világ: míg tavalyelőtt a fejlődő, távoli piacokra fektető részvényalapokkal tudtunk pénzt keresni, 2023 első felében már a fejlett piaci részvények taroltak, 2023 végére pedig odáig is eljutottunk, hogy a a régiós részvénypiacok emelkedtek ki a többi közül.
Japán – szokták mondani – sejtelmes, az ellentmondások országa és valójában nem is lehet kiismerni. Annyi bizonyos, hogy – Samuel Huntington híres civilizációkutató nyomán – Japán nem csupán egy szigetország Ázsiában, hanem az ázsiai térségben önálló civilizációként is beazonosítható, amelyet gyakorlatilag egyetlen nép és egy különleges, ragozó, egyszerre többféle írásmódot is használó nyelv testesít meg, annak – többek közt – jelentősen homogén népessége és egyedi kultúrája okán is.
Az innováció terén nem jeleskednek a hazai cégek, de a digitális átállást komolyan veszik - közölte a K&H a saját innovációs indexe alapján. A bank három éve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását, a kutatás adataiból képzett innovációs index 2023 második félévében 29 pontra emelkedett, ami ugyan egy ponttal magasabb az előző félévben mért mélypontnál, de még így is az átlagosnál gyengébbnek nevezhető.
Európa 20 legértékesebb startup unikornisának egyike, már 8 milliárd eurónál is többet ér, növekszik és nyereséges úgy, hogy a bankok által hátrahagyottakat szolgálja ki. Ez a SumUp, a készpénzgyilkos startup, amely segít, hogy egy csomag retket is megvehess a termelői piacon kártyával úgy, hogy nem néznek rád csúnyán az eladók.
2023-ban 5,9% lehetett a költségvetés GDP-arányos hiánya, vagyis az eredeti deficitcélját 2 százalékponttal, októberben megemelt tervét pedig 0,7 százalékponttal múlta felül a kormány idén. Mindez úgy jött össze, hogy a Rezsivédelmi Alapban idén bent maradhatott 520 milliárd forint. Összességében idén 0,4%-os lehet a gazdasági visszaesés és a következő években - az eddig prognosztizálthoz képest - lassabb kilábalás vár a magyar gazdaságra. Így lehet néhány címszóban jellemezni a december 30-án, vagyis szombat késő este megjelent legfrissebb kormányzati prognózist, amely ezúttal nem is a következő évekre vonatkozóan tartalmaz érdekes számokat.
