Hosszú ideje zuhannak az árfolyamok azoknál a vállalatoknál, amelyek kínaiak és egyben a technológiai szektor részei. Ezeket a cégeket mindkét faktor nagymértékben sújtotta az utóbbi hónapokban, hiszen ez az év eddig nem éppen az emelkedésről szólt a nagy tech papírok esetén, miközben a távol-keleti papírok jó ideje masszív csökkenő trendben üldögélnek, és amikor fel is pattannak, akkor is együtt teszik ezt. Miért hasonlít ennyire ezeknek a részvényeknek a mozgása, és mit várhatunk tőlük a következő hetekben, hónapokban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a technikai elemzés segítségével.
Pillanatnyilag, ha nem is válságot prognosztizálunk, azért a felhők gyülekeznek az égen, és mindenképpen érdemes előre menekülni - véli Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke, akivel a szövetség digitalizációs javaslatcsomagjának részleteiről beszélgettünk. Az átfogó javaslatcsomag az újonnan megalakuló kormánynak és a piacnak egyaránt szól, hangsúlyos eleme az informatikus alap- és átképzés reformja, az ehhez szükséges források megteremtését célzó javaslatok, és fontos cél az innovációs folyamatok illetve a magas hozzáadott értékű exporttevékenység felpörgetése.
Herszon a mai napig az egyetlen ukrán nagyváros, amelyet az orosz megszálló erőknek sikerült bevenniük. A Fekete-tenger melletti város még az invázió első napjaiban került orosz kézre a megye nagy részével együtt. Az oroszok először népszavazást és egy szakadár Herszoni Népköztársaság kihirdetését készítették elő, de ezek a tervek a helyi lakosok ellenállásán megbuktak. Az elmúlt napokban már leplezetlenül a térség Oroszországhoz csatolásáról beszélnek. A városban és környékén elindult az oroszosítás, sőt a szovjetizáció: szovjet zászlók lobognak és Lenin-szobrok emelkednek, az ukrán hrivnyáról folyamatosan térnek át az orosz rubelre, az iskolákban az orosz tanrend bevezetését készítik elő. Szétvert tüntetések, megkínzott aktivisták, eltűnt tisztviselők kísérik az orosz megszállást.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel.
1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk.
2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került.
3. A harmadik részben azzal foglalkoztam, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon, eközben igazoltam, hogy a kereseti (IMS) statisztika magas bérdinamikái nem fejezhetik ki hűen a valódi gazdasági folyamatokat.
Cikksorozatom negyedik, utolsó részében a statisztikai "anomália" lehetséges okait veszem számba, illetve ajánlásokat teszek, amelyek a kereseti statisztikákat a felhasználók számára hasznosabbá tehetik.
Intenzív két napon vannak túl az Országgyűlés bizottságainak tagjai és az ötödik Orbán-kormány miniszterjelöltjei, lezajlottak ugyanis a kormánytagok meghallgatásai. Volt, ahol csak az általános célokat ismertük meg, pedig tennivaló akad bőven az adott területen, volt viszont ahol a célok mellett konkrét feladatokat is megismerhetett a szélesebb közönség is, és voltak olyan esetek, ahol a hosszasan körülírt mondatokból lehetett kihámozni, mire is készülnek az adott tárcánál. Közben a miniszterjelöltek csapatai is összeállni látszanak. Egy komoly hiányérzetünk azonban már most van: nem látni még, hogy milyen államtitkár, illetve államtitkárság fog felelni az egészségügy szakmai tartalmáért, felügyeletéért a Belügyminisztériumban. Cikkünkben összefoglaljuk a bizottsági meghallgatásokat abból a célból, hogy bemutassuk, milyen kormányzásra is készül Orbán Viktor új szerkezetű kormánya a következő négy évben.
A napokban indult el a Kickstarter és az Indegogo babérjaira törő magyar közösségi finanszírozási platform, a Brancs. A Brancs működési modellje viszont csak részben hasonló a nemzetközi piac nagy szereplőiéhez. Az ötletgazdák arra számítanak, hogy idehaza a jutalomalapú finanszírozási forma lehet a befutó.
Nagyot változott a követeléskezelési iparág az elmúlt évtizedben, a piaci szereplők egy része professzionális pénzügyi befektetőként működik, megegyezésre törekszik az adósokkal. Az MNB ajánlásban szabályozza a piacot, és igaz, hogy a követeléskezelési törvény még mindig hiányzik, de egy új EU-s direktívát Magyarországon is át kell ültetni a jogrendbe 2023 végéig – értékeli pozitívan a hazai követeléskezelési piac fejleményeit Marwin Ramcke, a nemzetközi EOS Csoport vezérigazgatója és Lencsés Tamás, az EOS Faktor ügyvezető igazgatója. A szakemberekkel az EOS arculatváltása apropóján beszélgettünk Budapesten a hitelpiac és a követeléskezelési szektor aktualitásairól.
„Most a lehető leggyorsabban csökkentenünk kell az Oroszországtól való energiafüggőségünket” – hangsúlyozta percekkel ezelőtti sajtónyilatkozatában Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, és egyúttal bejelentett egy gigantikus, 297 milliárd eurós csomagot is ennek, illetve az energiahatékonyság és a megújuló energia terjesztésének finanszírozására. A REPowerEU névre hallgató, később részleteiben bejelentett, csomag lényegesen nagyobbnak van feltűntetve, mint ami mára kiszivárgott a sajtóban, hiszen továbbra is "csak" 20 milliárd euró benne a plusz támogatás, ami szén-dioxid kvóták plusz értékesítéséből jön, a többi 52 milliárd eurónyi támogatás nagy része át van címkézve ennek a programnak a céljaira. Emellett további 225 milliárd eurónyi hitelt is felvázol a csomag, ami lényegében a helyreállítási programokból még megmaradt összeg, miközben a Bizottság azt vázolja, hogy 2027-ig összesen 210 milliárd eurónyi beruházásra van szükség a csomag céljainak eléréséhez. A REPowerEU-ban tervezett beruházásokat a tagállami helyreállítási programok mellé lépő konstrukció keretében valósítják majd meg és ezért egy most javasolt szabályrendszer segítségével ki kell egészíteni egy új fejezettel a helyreállítási programokat is. Az újrabeadás előtt álló magyar programot tehát már ennek ismeretében véglegesítik. Sokakat érintő új bejelentés, hogy a Bizottság kötelező napelem telepítést írna elő az új kereskedelmi és közcélú ingatlanoknál 2025-től, az új lakossági ingatlanok tetőjén pedig 2029-től.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter bejelentette, Ausztria – szemben a katonailag eddig szintén semleges Finnországgal és Svédországgal – nem tervezi, hogy csatlakozik a NATO-hoz – írja a Reuters. Svájc ugyancsak nem tervezi a csatlakozást, de szorosabbra vonná együttműködését a katonai szövetséggel.
Már tavaly is több önkormányzat és szakmai szervezet is kongatta a vészharangot, hogy a kormány dobjon mentőövet az elszabadult gázárak miatt bajba jutott távhő szolgáltatóknak. Az orosz-ukrán háború ráerősített és tartósította a magas gázárakat, ezért a kormány előbb decemberben, majd április 28-án igyekezett feloldani az akut problémákat. A hosszú távú megoldás azonban olyan önfenntartó finanszírozás lehet, amely előmozdítja a szektor zöldítését, kihasználja a kínálkozó kedvező EU-s támogatási forrásokat, és nem ró túlzott terhet a lakosságra - írja elemzésében Losonczy Géza, a KPMG associate partnere, az energetikai és közüzemi szektor vezetője és Kálmán Anna, a KPMG szenior menedzsere.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel.
1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk.
2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került.
3. A cikksorozat mostani részében azzal foglalkozom, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon.
Egyre látványosabbak a jelei annak, hogy Oroszország majdnem minden értelemben elveszíti a közel három hónapja elindított háborúját Ukrajna ellen. Ez hatalmas csapás a nagy medve birodalmi ambícióira és a Szovjetunió modern változatának visszaállítására. Bár Moszkva több stratégiai hibát is elkövetett a katonai lépések során, illetve a felkészülés és az utánpótlás vonalak biztosítása kapcsán, a legnagyobb baklövést nem is a harctéren tette meg, hanem a szívek megnyerésében. Ebben bizony nagyon rosszul áll Oroszország és az elmúlt hónapok tovább rontották a helyzetet, ami a geopolitikai küzdőtéren végzetesnek bizonyulhat.
Mostanában az árupiaci termékek a legkeresettebbek, főként a búza és az olaj, de megnőtt a hazai piacon befektetni kívánók aránya – árulta el a prémium banki ügyfelek preferenciáit Szabó Sándor, az SPB Befektetési Zrt. prémium banking igazgatója és igazgatósági tagja. A Portfolio-nak adott interjúban a szakember beszélt arról is, milyen devizában érdemes megtakarítani, mely eszközök adhatják a legnagyobb védelmet az infláció ellen, és melyek azok a szegmensek az árupiacokon, ahol lehet még pénzt keresni.
A hazai építőiparban szabálytalan munkavégzés miatt 36 súlyos és 27 halálos kimenetelű baleset történt 2020-ban, ez a legrosszabb eredmény az ágazati munkavédelmi statisztikákban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) azért rendelt el 2021 május eleje és szeptember vége között célzott helyszíni ellenőrzéseket az építkezéseken, hogy javítson a helyzeten. Az ellenőrzött mintegy 1100 munkáltató csaknem 87 százalékánál találtak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot, a munkavállalóknál ez az arány meghaladta a 63 százalékot. Az életeket mentő, a súlyos balesetek megelőzését, a hiányosságok hatékony felszámolását szolgáló megoldást az ellenőrzések szigorítása, a munkavédelmi előírások következetes betartása mellett az építőipar digitalizációja jelentheti - mutat rá a PlanRadar.
A legutolsó KSH közlés szerint a fogyasztói árak 9,5%-kal, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó munkajövedelme pedig 9,1%-kal (2021)emelkedett. Ám még mielőtt az egymáshoz közeli magas számok láttán azonnal a bér-ár spirál kialakulására következtetnénk, érdemes néhány körülményt figyelembe venni, hogy aztán megalapozottabban állíthassuk (vagy cáfolhassuk) a bér-ár spirál tényleges beindulását. A tét nagy, ugyanis egy bér-ár spiráltól szenvedő gazdaság a saját lehetőségeitől elmaradó növekedésre képes.
Idén általánosságban 15% körüli visszaesésre számítanak a hazai szakemberek az új lakáshitelek volumenében, az ügyfelek érzékenyen reagálnak a kamatszintek emelkedésére. A Portfolio Hitelezés 2022 konferenciájának lakáshiteleket érintő panelbeszélgetésében szóba került a zöldhitel iránti kiugró kereslet, ahogyan az is, hogy a jelenlegi piaci kamatok mellett ilyen kamatkülönbség a piaci és támogatott hiteltermékek között nem fenntartható. A banki szakértők a lakáspiaci árakról is megszólaltak, szerintük idén még vélhetően emelkedni fognak a lakásárak, de jövőre eljöhet a csökkenés.
Egyre rosszabbak a hitelezés feltételei az emelkedő kamatkörnyezetben, nem véletlen tehát, hogy az organikus növekedéssel szemben felértékelődnek az akvizíció lehetőségei a bankok számára, ennek legfrissebb példája a Sberbank hitelállománya, amely a Magyar Bankholdingé lehet. A hitelintézetek ugyanakkor nem fogják behúzni a hitelféket, a hitelkínálat töretlen maradhat – derült ki Hitelezés 2022 konferenciánk bankvezéri panelbeszélgetésében. A kamatstoppal valamit kezdeni kell, mert ebben a formában fenntarthatatlan, a bankadó esetében pedig nagy az emelés valószínűsége – legalábbis a konferencia közönsége szerint.
Kilenc év után új elnököt választott magának a Magyar Biztosítók Szövetsége: április végén Erdős Mihály váltotta Pandurics Anettet a szervezet élén. A folytonosságot képviselő Erdős Mihályt a járvány tartósabb biztosításpiaci hatásai mellett a háború és az infláció jelentette kihívásokról, a magyar biztosítási szakma helyzetéről és nemzetközi pozíciójáról is kérdeztük, de szóba került a magyar állam piaci terjeszkedése és a biztosítási adó sorsa is.
