A változások lényege röviden
Nagy port kavart az ipari méretű naperőműves szakmában a kormány múlt pénteken kihirdetett, aznap éjjel hatályba is lépett rendelete, amely
2025-től öt évre felfüggesztette a kötelező átvételi árak inflációval indexálását, az első reakciók szerint rontva a projektek mögötti bankhitelek fedezeti értékét.
A Portfolio kedden széleskörű szakmai körképet is készített a különböző álláspontok bemutatásával, aztán szerdán este megjelent a kormány társadalmi egyeztetési felületén a belengetett további módosítások tervezete.
A bonyolult rendelettervezet néhány kiemelten fontos részletszabálya leegyszerűsítve az alábbiakat takarja elemzésünk szerint:
- A KÁT-os (nap)erőmű közcélú csatlakozási pontja mögé csatlakozhat (akkumulátoros) energiatároló is. Ezzel a kombinált megoldással már hatékonyan részt tudnak venni az erőművek a MAVIR szabályozási piacán is, vagy saját menetrendjüket jobban tudják tartani. Ilyen megoldás esetén az energiatárolóhoz külön almérő kialakítása szükséges, ahogy azt a KÁT rendelet 3. §-ában megjelenő új, (11a) bekezdés vázolja, illetve a szabályozási piacra belépést készíti elő az utasított eltérés kifejezés megjelenése a KÁT rendelet 3. § (6) bekezdésének módosítása. Lényeges, hogy a külön mért tárolók akár más vállalkozás által telepített, önállóan üzemeltetett tárolók is lehetnek.
- Ráerősít a rendelettervezet arra, hogy kiléphet a termelő a KÁT mérlegkörből, de oda többé nem léphet vissza. Ha átlép a prémium típusú támogatást kínáló METÁR-ba, akkor ott továbbra is jogosult az inflációval indexált (növelt) átvételi árra, ez a lényege a KÁT rendelet 4. § (12) bekezdése tervezett módosításának, illetve a METÁR rendelet 3. § (4) bekezdése tervezett módosításainak.
- Szigorodnak, frissülnek a KÁT-ban jogosulatlanul értékesítés szabályai. Ezeket tartalmazza a KÁT rendelet 9. § (1), (4) és (5) bekezdéseinek tervezett módosítása, illetve a METÁR rendelet 4. § (2) és (4) bekezdéseinek tervezett módosítása, valamint a 19. §-a újonnan beillesztett (7) és (8) bekezdései.
- Erősödnek a pontosabb menetrend adásra és tartásra vonatkozó szabályok. Ezeket tartalmazzák a KÁT rendelet 7. § (11) bekezdésének tervezett módosításai, illetve a METÁR rendelet 12. § (7) bekezdésének tervezett módosításai.
- A prémium típusú támogatási rendszerben (METÁR) módosul a referencia piaci ár kiszámításának szabályrendszere (ezt jelzi A METÁR rendelet 15. §-ának módosítása) arra reagálva, hogy tavasztól órásról 15 percesre csökken az elszámolási időegység a HUPX-en.
- Fontos: papíron nem változik meg az a METÁR-ban alkalmazandó szabály, amely szerint ha 6 egymást követő elszámolási időegységben negatív a másnapi tőzsdei ár, akkor az egybefüggő negatív áras időintervallumra nem kell kifizetni a támogatást a termelőnek. Ez azonban a gyakorlatban jelentős változást takar, ugyanis az európai átálláshoz igazodva órásról 15 percesre csökken az elszámolási egység, így 6 óráról másfél órára csökken a támogatás kifizetése blokkolásának minimum feltétele. Magyarul: ha már 90 percig egybefüggően negatív lesz a másnapi 15 perces egységek piaci ára, akkor az egybefüggő időszakra nem jár támogatás a METÁR-termelőnek, nem kell ehhez 6 egymást követő órát megvárni. Egyelőre az ilyen egybefüggő időszakok előfordulása minimális, de egyre többször előfordulhat a tartósan napsütéses napokon, hogy akár reggeltől estig, vagy a nap döntő részében egy fillér támogatást sem kap a METÁR-ban termelő naperőmű a betáplált energiáért. Energiatároló telepítésével persze itt is megoldható, hogy az alacsony árkörnyezetben előállított áram betáplálását napon belül kedvezőbb időszakra halassza a termelő.
Ez a kormányzati beavatkozás háttere
A társadalmi egyeztetésre kirakott rendelettervezetről, illetve az inflációs indexálás öt évre felfüggesztésének hátteréről és a célokról megkérdeztük Steiner Attilát, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárát, aki a lépések fontos kiindulópontjának nevezte azt, ami januárban történt:
7550 MW fölé nőtt együttesen az ipari és háztartási méretű naperőművek magyarországi beépített teljesítőképessége, amelyből 3110 MW volt a KÁT termelő, és egyúttal 7660 MW felett új áramfogyasztási rekord is született.
Ez azt jelenti, hogy a napsütéses időszakokban a naperőművi kapacitások már akár teljes egészében képesek lehetnek fedezni az aktuális villamosenergia igényt, igaz borús időben és éjjel jelentős importra szorul az ország. Arra is rámutatott, hogy szintén januárban derült ki egy nemzetközi összehasonlító tanulmányban: egész Európában Magyarországon volt tavaly a legmagasabb, 25%-os a naperőművek aránya az áramtermelésben.
A naperőmű kapacitások tehát itthon és a régióban is növekednek, és az egy időben termelés miatt tavaly drasztikusan, 93-ról 306-ra ugrott a negatív vagy nulla eurós nagykereskedelmi áramáras órák száma a HUPX-en, miközben a KÁT termelőknek továbbra is a korábban megígért, átlagosan 118 euró/megawattóra körüli fix támogatási összeget kellett kifizetni.
Steiner jelzése szerint míg tavaly a KÁT termelők mintegy 235 milliárd forint kifizetésben részesültek, addig az általuk megtermelt 4,2 terrawattóra villamosenergia HUPX-en értékesítésével a MAVIR csak mintegy 119 milliárd forintnyi piaci bevételt tudott realizálni. Így a kettő közötti
mintegy 116 milliárd forintnyi KÁT-kassza hiányt kénytelen volt az ipari energiafogyasztókra terhelni. Ez például tavaly áprilisban kilowattóránként mintegy 9 forint plusz költséget jelentett az ipari energiafogyasztók számláján.
Az államtitkár elmondása szerint a friss kormányzati lépést, az infláció indexálás felfüggesztését tehát egyrészt a KÁT-kasszában halmozódó feszültség tette indokolttá, hogy az ipari energiafogyasztók terhein mérsékeljenek, másrészt az, hogy
a KÁT rendszer nem ilyen inflációs környezetben lett kitalálva,
mint amilyen az ukrajnai háború kitörése után kialakult. Ezzel arra utalt, hogy 2023-ban 13,5%-kal, aztán 2024-ben 16,6%-kal emelkedett a kötelező átvételi ár, míg az előtte lévő időszak átlagában csak 2,6%-kal.
Így szavai szerint
Ez extraprofitot jelent a KÁT termelők számára, hiszen a fűtőanyag-költség a napelemek esetében nem merül fel, illetve az egyéb költségeik növekedése nem tett ki ilyen mértéket.
Ezek miatt úgy fogalmazott:
Azzal, hogy ha öt évig felfüggesztjük az átvételi árak inflációhoz igazítását, csak visszahúzzuk a KÁT termelők árbevételi görbéjét a korábbi pályára.
Megjegyezte: a KÁT-os projektek több évvel ezelőtti indulásakor a befektetőknek bizonyára nem volt olyan magas bevétel-növekedési várakozása, mint ami az elmúlt két évben megvalósult, így szavai szerint a lépés "nem fogja megrengetni a projekteket", és
egy drasztikus beavatkozás egyáltalán nem is célja a kormánynak.
Szavai szerint
egy optimumra törekszik a kormány azért, hogy fenntartható legyen a KÁT rendszer, legyenek pénzüknél a KÁT-osok, és közben könnyítsük az ipari energiafogyasztók terheit is.
Ezek az új lehetőségek és gondolkodási irányok
A KÁT rendszer fenntarthatóságának megteremtése érdekében nemcsak az inflációs indexálás 5 évre felfüggesztését tervezi a kormány, hanem azt is, hogy több lehetőséget kinyit a szereplők előtt. Így Steiner szavai szerint az alábbi irányokról van szó:
- Átléphetnek a prémium típusú METÁR rendszerbe, amelyben megmarad az inflációhoz indexált átvételi árazás rendszere, igaz, a piaci mérlegkörök által elvárt menetrendi és kiegyenlítési fegyelem kockázatokkal is járhat.
- Beléphetnek a MAVIR le- és felszabályozási piacára a naperőművek a termelésük szükség szerinti változtatásának felajánlásával, amelyért kapacitás- és energiadíjat is kaphatnak.
- Egy meglévő KÁT csatlakozási pontra akkumulátoros energiatároló is létesülhet, amely a bevételszerzési lehetőségeket tovább javítja, hiszen a be- és kitárolási időszakokat a piaci árakból adódó lehetőségekhez tudják igazítani a szereplők (a tárolóval kombinált lehetőség az alábbi negyedik irány esetén is fontos bevételi forrás lehet).
- Kiléphetnek a szabadpiacra a KÁT termelők, amelyet azzal is ösztönöz a kormány, hogy ebben az esetben is megtarthatják mentességüket a Robin Hood adó megfizetése alól, és így akár hosszú távú áramvásárlási szerződések (PPA-k) keretében értékesíthetik a villamos energiát a piacon.
A társadalmi egyeztetésen begyűjtött szakmai visszajelzések feldolgozása után Steiner jelzése szerint
az a cél, hogy a szükséges jogszabályváltozások "minél hamarabb" kihirdetésre kerüljenek, például hogy az esetleges METÁR-ba való átlépések a termelés felfutása előtt megtörténhessenek.
Másrészt azért is kell sietni, mert a nemzetközi szabályozási környezethez igazodva tavasztól órásról negyedórásra változik a HUPX-en is az elszámolási időegység, e változás lekövetése nélkül a KÁT-rendszer további működése ellehetetlenülne. Szavai szerint a negyedórásra csökkenő elszámolási egység mellett könnyebb lesz majd kezelni a piaci pozíciókkal a KÁT mérlegkörben az esetleges kiegyenlítetlenséget.
Jelezte:
nem tervezi a kormány azt, hogy a KÁT-termelők számára a negatív áras elszámolási időszakokra blokkolják a kötelező átvételt és így a támogatások kifizetését, viszont a METÁR-ban megmarad a 6 egymást követő elszámolási egységes minimumszabály, ami a fent már jelzett lényeges változással jár a gyakorlatban.
Rögzítette: "egy fenntartható pálya megőrzése a célunk úgy, hogy közben az ipari versenyképességet javítsuk". Hozzátette:
ezzel együtt mérlegelünk olyan megoldásokat, amelyek ösztönzik az erőművek pontosabb menetrend adását és tartását.
Utóbbi kapcsán megjegyezte: "az a legnagyobb probléma, ha valaki a jelenlegi szabályrendszer kereteivel visszaélve abból csinál üzletet, hogy pontatlan menetrendet ad be, vagy eltér a menetrendtől, ezért ezen a területen látjuk a rendszer fenntarthatóságának kulcsát".
Megjegyezte: ha pontosabb a menetrendezés, illetve a KÁT termelők részt tudnak venni a kiegyenlítő energiapiacon, akkor a negatív áras időszakok darabszáma csökkenhet, ami visszafogja a KÁT-kassza hiányát és az ipari energiafogyasztók terheit is.
Címlapkép forrása: Portfolio
