Donald Trump amerikai elnök pénteken tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy büntetővámokat fog kivetni az Európai Unióból érkező termékekre, valamint az olaj és a gáz importjára is.
A bejelentés azonnali hatással volt a piacokra, az euró jelentősen gyengült a dollárral szemben, várhatóan hétfőn reggel folytatódik majd ez a folyamat, hacsak az elnök nem beszél esetleges engedményekről.
A piaci szereplők korábban abban bíztak, hogy az EU elkerülheti az ilyen jellegű intézkedéseket, azonban Trump kijelentése egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok keményebb kereskedelempolitikát fog folytatni.
Az elnök hangsúlyozta, hogy nem tart a piacok negatív reakciójától, és úgy véli, hogy a vámok csak átmeneti fennakadásokat okoznak majd.
A Reuters hírügynökség jelentése szerint Trump elismerte, hogy a vámokból eredő többletköltségeket időnként a fogyasztók fogják megfizetni, ugyanakkor azt állította, hogy az intézkedések hosszú távon az amerikai gazdaság megerősödését fogják szolgálni. A vámok nemcsak az Európai Uniót érintik, hanem Mexikót, Kanadát és Kínát is, ahol az importtermékekre eltérő mértékű vámokat tervez bevezetni az amerikai kormányzat. Különösen fontos fejlemény, hogy az olaj és gáz importjára is kiterjesztik az intézkedéseket, aminek hatása akár a globális energiaellátásban is érezhető lehet.
Trump vámháborús stratégiája komoly hatással lehet az európai gazdaságra, különösen azokban az országokban, amelyek szorosan kötődnek az amerikai piacokhoz. Az elmúlt hetekben a befektetők még abban reménykedtek, hogy az EU elkerülheti a szankciókat, azonban a pénteki bejelentések ezt a várakozást semmissé tették. Az elemzők szerint az amerikai intézkedések nemcsak az EU egészére, hanem az egyes tagállamok gazdaságára, különösen az exportorientált iparágakra.
2024 októberéig – a legutolsó részletes és végleges adatok eddig az időpontig vannak meg – az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti árukereskedelem az alábbi havi adatokat mutatta:
| Az Egyesült Államok és az Európai Unió külkereskedelmének alakulása 2024-ben | |||
| Hónap | Amerikai export (milliárd$) | Amerikai import (milliárd$) | Külkereskedelmi mérleg (milliárd$) |
| Január 2024 | 29,8 | 46,6 | -16,7 |
| Február 2024 | 30,4 | 44,5 | -14,1 |
| Március 2024 | 32,4 | 50,5 | -18,1 |
| Április 2024 | 30,6 | 54,6 | -24,0 |
| Május 2024 | 30,7 | 50,4 | -19,7 |
| Június 2024 | 31,2 | 48,5 | -17,4 |
| Július 2024 | 30,2 | 52,9 | -22,7 |
| Augusztus 2024 | 32,9 | 52,2 | -19,3 |
| Szeptember 2024 | 29,8 | 51,3 | -21,5 |
| Október 2024 | 31,5 | 51,5 | -20,0 |
| Forrás: U.S. Census Bureau |
Az adatok alapján az USA tartós kereskedelmi hiánnyal rendelkezik az EU-val szemben, ami valóban bosszanthatja Donald Trumpot. A legnagyobb deficit tavaly áprilisban volt, elérve a 24 milliárd dollárt.
A szolgáltatáskereskedelem terén az Egyesült Államok Szövetségi Gazdasági Elemző Irodája szerint:
2024 novemberében 6,2 milliárd dollárral nőtt az áruexport, így elérte a 177,6 milliárd dollárt.
Az európai és az amerikai növekedés is veszélybe kerülhet
A 2025-ös év kihívásokat hozhat az USA és az EU közötti kereskedelemben. Az Európai Központi Bank (EKB) aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok által már régen, Trump kampánya során belengetett 10–20%-os vámok miatt, amelyek jelentős hatással lehetnek az európai exportra.
Luis de Guindos, az EKB alelnöke szerint ezek a tarifák csökkenthetik az európai termelést és árnyomást gyakorolhatnak, ami felboríthatja a meglévő kereskedelmi egyensúlyt, de az Egyesült Államokban még növelhetik az inflációt.
Emellett az Európai Bizottság előrejelzése szerint az eurózóna gazdasági növekedése 2025-ben és 2026-ban mérsékelt ütemben emelkedhet, miközben az infláció tovább lassul. Ha viszont Trump valóban vámokat vet ki, az Európában ragadó ipari termékek miatt túlkínálat alakulhat ki, ami leszoríthatja egyes termékek – például a járművek, gyártóberendezések – árait. Ugyanakkor az elvesző külpiacok miatt – ha az amerikai partnerek a vámokkal terhelt áron nem vennék az árukat – negatívan hathatnak a növekedési kilátásokra.
A Bizottság korábban úgy becsülte, hogy az egész EU gazdasága akár 0,5-1 százalékkal is zsugorodhat.
A bizonytalanságok abból adódnak, hogy nem tudni pontosan milyen termékek importjára alkalmazna magasabb vámkulcsolkat az Egyesült Államok. Kanada esetében például az olajra alacsonyabb, későbben alkalmazandó tarifákat vetett ki Washington.
Éppen emiatt az elemzők véleményei is megoszlanak a hatásokról. Az Oxford Economics szerint a vámok elsősorban az európai autóipart érinthetik hátrányosan. Az utolsó teljes éves adatok 2023-ból állnak rendelkezésre, akkor az európai autógyártók 56 milliárd euró értékben exportáltak járműveket és alkatrészeket az Egyesült Államokba, amely az EU teljes autóexportjának 20%-át tette ki.
Az elemzők arra figyelmeztettek, hogy az importvámok bevezetése megakaszthatja ezt a jelentős kereskedelmi áramlást, veszélybe sodorva Európa egyik legfontosabb iparágát, amely már most is annyira szenved, hogy az Európai Bizottság stratégiai párbeszédet kezdeményezett és válságintézkedéseket tervez. A legnagyobb ütést Németország és kereskedelmi partnerei – így az autóipari értékláncnak különösen kitett magyar gyártók – kaphatják.
A London School of Economics egyik friss tanulmánya szerint a tervezett 10 százalékos vámok az Egyesült Államok GDP-jét 0,64%-kal, míg az Európai Unió gazdaságát 0,11%-kal csökkenthetnék, ha az autóipart veszik célba. Németország GDP-je akár 0,23%-kal is visszaeshet, míg Olaszország esetében a hatás minimális, mindössze 0,01%-os csökkenés lehet.
A német ütések hatása – korábbi elemzések szerint – akár 0,2-0,5 százalékpontos GDP-veszteséget okozhatnak Magyarország növekedésének is.
Mit tehet Brüsszel?
Az Európai Unió egységes kereskedelmi blokkot jelent, vagyis elvileg a 27 tagállama egyike sem kaphat mentességeket. Ugyan elképzelhető, hogy bizonyos fajta visszatérítési rendszert alkalmazhatnának az egyes országokkal – ez Európában precedens nélküli lenne –, ám ez egy hatalmas bürokratikus terhet jelentene a partnereknek, amelyben a költségek csak hosszú átfutással – hónapok, vagy akár egy év – alatt térülnének csak meg.
Mivel minden tagállamra egyformán igaz ez, nem véletlen, hogy a legtöbb EU-ország a kihívásokra válaszul egység fellépést javasol és a stratégiai reformok szükségességét hangsúlyozzák.
Két iskola látszik Brüsszelben és a tagállamok között:
- Donald Trump korábban azt jelezte az EU-felé, hogy akkor engedhet a vámokból, ha az államszövetség több amerikai földgázt és olajat vásárol, és sok vezető szerint ezen feltételek mellett kellene kompromisszumra jutni,
- a másik iskola viszont úgy látja, hogy a zsarolás nem érne véget, ha az Egyesült Államok vezetése megkapja, amit akar, így kemény válaszlépésekre van szükség.
Az energiaimport növelése elég sok probléma ütközhet, lévén az amerikaiak már így is az EU egyik legfontosabb beszállítójává léptek elő.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti energiaexport az elmúlt években jelentős növekedést mutatott, különösen a cseppfolyósított földgáz (LNG) területén. 2023-ban az USA vált a világ legnagyobb LNG-exportőrévé, és az exportált mennyiség 68%-a Európába irányult. 2024-ben az LNG-export tovább növekedett, bár az Európába irányuló arány valamelyest csökkent. Az év első nyolc hónapjában az Egyesült Államok összesen 56,9 millió metrikus tonna LNG-t exportált, amelynek 55%-a érkezett az európai piacokra.
2025 januárjában az amerikai LNG-export tovább emelkedett, és az exportált mennyiség 69%-a ismét Európába került.
Oroszország még mindig jelentős szereplő az EU gázellátásában – főként a magyar, szlovák és osztrák import miatt –, de ennek kiváltása sem egyszerű. Ráadásul több nyugat-európai cég és állam növelte orosz LNG-importját is. Trump korábban azzal fenyegetőzött, hogy az orosz energiahordozókra is szankciókat vet ki, így az LNG esetében lehet, hogy nem is lesz választása az uniónak, mint teljesen felhagyni az orosz vásárlásokkal, ami az említett országoknak súlyos érvágást jelentene.
A legutolsó uniós összesítés szerint 2024 harmadik negyedévére az Egyesült Államok volt az EU legnagyobb olajellátója: a vásárolt kőolaj 15,2 százalékát vásárolták amerikai forrásból. Brüsszelben ugyan itt látnak még teret a mennyiség növelésére – 2023-ban 17,8 százalékát importálták amerikai forrásból a felhasznált üzemanyagnak –, de közben nem akarják megismételni azt a hibát, mint tették korábban Oroszországgal. Vagyis arra törekszenek, hogy az ellátást diverzifikálják, így inkább erősítenék a kapcsolatokat a közel-keleti országokkal, Norvégiával és az Egyesült Királysággal.
A legjobb szívvel az orosz olajexportnak való még mindig meglévő kitettséget adnák fel, ez viszont Magyarországot, Szlovákiát és Ausztriát is gyomorszájon találná. Ráadásul az energiaellátás tagállami hatáskör, így itt korlátozott a közös fellépésre a lehetőség.
Az Egyesült Államokból érkező földgáz szállításai segítenek csökkenteni a globális piacokon tapasztalható szűkösséget, ami az árak mérséklődését és a források diverzifikálását is elősegíti. Az amerikai export növekedése kulcsszerepet játszik az európai energiabiztonság fenntartásában, különösen az ukrajnai háború okozta ellátási bizonytalanságok miatt.
Nehéz fogódzót találni
A brüsszeli viták középpontjában most a védelmi és biztonsági kérdések állnak: a keménykedés ellen szól, hogy az Európai Unió katonai ereje messze elmarad az USA-tól, így biztonságot több tízezer itt állomásozó amerikai katona garantálja, és Trump miatt a NATO sem jelent már 100 százalékos biztonsági zálogot egy támadás esetén.
A másik központi vitatéma az Egyesült Államok Grönlanddal kapcsolatos agresszív lépéseinek kezelése, aminél több ország is jelezte, hogy kész katonákat állomásoztatni a szigeten, ha Trump lépéseket tenne a terület megszerzésére. Dánia azonban egyelőre nem akar ilyen fajta segítséget.
Ha az EU úgy dönt, hogy gazdasági válaszlépést ad az amerikai provokációra, olyan fajsúlyú lépésekre van szükség, amelyre nehezen bírhatók rá a tagállamok. Egy szélsőséges ötlet például az, hogy az unió az összes kereskedelmét, ahol csak megteheti euróban denominálja a dollár helyett, ami ütést jelentene az amerikai devizára, mivel csökkentené annak tartalékdeviza szerepét.
A realistább intézkedések közé tartozik, hogy viszont vámokat vezet be az EU, ami akár a szolgáltatásokra is kiterjedhetne, mivel ezekben egyértelműen többletes az amerikaiak számára a kereskedelem. Ez viszont borzalmasan nehezen megvalósítható lépés lenne, így maradhatnak az egyes ipari termékek. Az energiahordozóknál pedig azért szűk a mozgástér, mert az európai energiaárak annyira magasak, hogy a további drágulás túlzott kockázatokat jelentene az amúgy is halódó uniós versenyképességnek.
Szakértők rámutattak, hogy válaszul az EU acélra és alumíniumra kivetett korábbi amerikai vámokra 2018-ban az EU 180-féle amerikai termékre, köztük acélra, mezőgazdasági termékekre és fogyasztási cikkekre vetett ki vámokat, több mint 3 milliárd dollár értékben.
Kereskedelmi szakemberek azt is felvetették, hogy az EU a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) keresztül megtámadhatja az amerikai vámokat. Emlékeztettek arra, hogy 2018-ban az EU már benyújtott egy WTO-vitát az acélra és alumíniumra kivetett amerikai vámok ellen, arra hivatkozva, hogy azok sértik a nemzetközi kereskedelmi szabályokat. Megjegyezték továbbá, hogy az EU felfüggesztheti az USA-nak korábban nyújtott kereskedelmi engedményeket, és ezzel gyakorlatilag megemelheti az Amerikából érkező behozatalra kivetett vámokat.
Emellett gazdasági elemzők kiemelték, hogy válaszlépések helyett az EU diverzifikálhatná kereskedelmi megállapodásait, hogy csökkentse az amerikai piactól való függőségét – ezt pedig Brüsszel már el is kezdte: december eleje óta új egyezséget kötött az államszövetség a Mercosur-országokkal, Malajziával, és további megállapodásokról egyeztetnek Indiával és Mexikóval is, de készséget mutattak a már vámokkal sújtott Kanada felé nyitásra is. Közvetve az európai termékek elvesztése is káros hatással lehet az amerikai gyógyszer- vagy autóiparra, de akár a chipgyártásra is, mivel az ezeket gyártógépek esetében is több erős európai – főleg holland – szereplő van.
Címlapkép forrása: EU
