Csökkenő államadósság és csökkenő hiány. Ez az a két kifejezés, amit a kormány hosszú évek óta eredményként hangsúlyoz azokban az években, amikor nem érik rendkívüli sokkhatások a magyar gazdaságot és költségvetést. 2024-ben viszont ennek az eredménynek már csak az egyik lába jött csak össze, a csökkenő államadósság nem teljesült. Bemutatjuk, hogy ebből a szempontból mennyire egyedi volt a tavalyi év és azt is, hogy idén sem lesz könnyű dolga ezen a téren a kormánynak, pedig a 2025-ös év kulcsfontosságú lehet több szempontból is.
Az elmúlt pár évben a demográfusok szinte csak kapkodják a fejüket, ha a dél-koreai folyamatokról van szó, mivel az ország olyan adatokat produkál, amelyek ezt megelőzően szinte teljesen elképzelhetetlenek voltak békés időszakban. A helyzet azért különösen érdekes, mivel a távol-keleti ország a világ egyik legfejlettebb hatalma: magas az egy főre jutó GDP, fejlett az ipar, modern és versenyképes az oktatási rendszer. A szép számok mögött viszont egy olyan társadalmi összeomlás kezd kirajzolódni, amelyben éppen a remek gazdasági eredményeknek van kimagasló szerepe.
A bankok nagy része nem tudta lefelezni tavaly az extraprofitadóját, miután júliusban a kormány „védelmi hozzájárulás” címszó alatt szigorított a felezés feltételein, saját korábbi hibáját korrigálva ezzel. Teljes állampapír-állományukat névértéken kellett volna növelniük az adó lefelezéséhez a bankoknak, de ahogy júliusi cikkünkben már jeleztük, egy részük nem ugrott rá a későn jött lehetőségre, inkább elkezdett már a 2025-ös extraprofitadó lefelezésére gyúrni. Ennek eredményeként ahelyett, hogy a kormány által eredetileg várt 1300 milliárd forinttal nőtt volna, névértéken 70 milliárddal még csökkent is a bankok állampapír-állománya a jogszabályi bázisidőszakhoz képest, cserébe magasabb lett az adóbevétel. Novemberben érkezett aztán a kormány kegyelemdöfése, amellyel éppen a „trükköző” bankok jártak a legrosszabbul a jövőre nézve - bemutatjuk, miért.
Csökkenő infláció, szolid gazdasági növekedés, jegybanki kamatcsökkentések, alapvetően jó befektetői környezet. Ez a külföldi elemzőházak és a hazai profi befektetők alapforgatókönyve 2025-re. De mi van, ha nem ez történik? Ha jön valami olyan esemény, ami borít mindent? Hazai alapkezelőket, elemzőket kértünk arra, hogy mondjanak olyan kis esélyű, de potenciálisan nagy hatású eseményeket (black swan event, fekete hattyú esemény), amik nagyon messze állnak az alapforgatókönyvüktől, de azért teljesen nem is zárhatók ki. Akkor hát jöjjenek a fekete hattyúk!
A magyar tőzsde egyik kiemelkedő sztorija volt idén, hogy kis híján a Richter lett a BÉT második legnagyobb vállalata piaci kapitalizáció alapján, miután az év során egyre közelebb került a Molhoz. Miközben a Richter árfolyama idén történelmi csúcsokat döntögetett, a Mol papírjai az év második felében gyengélkedtek. Mutatjuk, hogy mi történt a két cégnél idén, mitől vált el ennyire a részvények teljesítménye, és mire számíthatnak a közeljövőben a befektetők.
A kedvezőtlen gazdasági környezet közepette csökkenő bevétel mellett javuló EBITDA-ról számolt be az Opus Global 2024 első kilenc hónapjára a ma közzétett gyorsjelentésében. Míg az ipari termelési, a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat gyengélkedik idén, a turizmus kiemelkedően teljesít a bevételnövekedés és az eredményesség tekintetében is.
Az év eleji számokhoz képest közel 300 új engedélyköteles elektromos töltőberendezés létesült országszerte. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb e-mobilitás jelentése szerint 2024 júniusában már 2 811 darab töltőberendezés állt rendelkezésre hazánkban. A töltőberendezések mellett nőtt a felhasznált energiamennyiség és a töltések száma is.
Rég láttunk olyat, ami októberben történt a lakossági állampapíroknál: a névértéken számolt állománynövekedés elmaradt a piaci értéktől, amit a friss pénzbeáramlás, illetve a kamatok újrabefektetésének elmaradása okozhatott. Vélhetően ennek köze van ahhoz is, hogy szeptemberben és októberben is 25-25 bázisponttal vágták vissza több lakossági állampapír kamatát. Mindeközben a befektetési alapok szárnyalnak: idén eddig már több mint 2000 milliárd forinttal nőtt az állományuk. Nem csak a lakosságnál csökkent októberben az állampapírok iránti kereslet, a hazai bankok állampapír-állománya is visszaesett kissé. Ha minden így marad, közel 100 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány.
A lakásárak a legmélyebb válságok kivételével folyamatosan emelkednek, nem mindegy azonban, hogy eközben a jövedelmek és a gazdaság teljesítménye hogyan alakul. Az MNB évek óta vizsgálja a lakások fundamentumokhoz viszonyított túlértékeltségét, amelyben nemrég új módszertant vezetett be. A jegybank ilyen módon elkészült kompozit indikátora szerint 2024 második negyedévében országosan 11 százalékkal voltak túlértékeltek a lakóingatlanok, ami érdemi mérséklődés az előző év azonos időszakának 23 százalékos értékhez képest. Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban és mit is jelentenek a számok.
Negyedévről negyedévre apad a magyar bankok nyeresége, összhangban a kamatbevételek fokozatos ereszkedésével. Ezzel együtt még mindig jó úton halad afelé a szektor, hogy az elmúlt másfél évtized legmagasabb tőkearányos megtérülését érje el 2024-ben, és éves nyeresége 2000 milliárd forint környékén legyen. Úgy, hogy bankadóként és extraprofitadóként összesen 232 milliárdot már elszámoltak a hitelintézetek erre az évre. A hitelek tömeges bedőlése továbbra sem fenyegeti őket, de mérlegfőösszegük és vállalati hitelállományuk stagnálásközeli állapotban van, amin elsősorban a gazdaság dinamizálódása tudna javítani.
Az okleveles pénzügyi elemzői (CFA) vizsgát tevők száma jelentősen csökken, mivel az egykor a szakma számára nélkülözhetetlennek tartott képesítés iránti kereslet sem a régi – írja a Financial Times.
Ugyan a piacokat most elsősorban az Nvidia gyorsjelentése tartja lázban, az elmúlt napok raliját követően sokan érezhetik úgy, hogy lemaradtak a tökéletes beszállóról a részvény esetében. Éppen ezért mutatunk most egy olyan papírt, amelyben most különösen jó beszállási lehetőségek vannak, az emelkedés pedig hamarosan el is kezdődhet. De melyik is ez a részvény? Lássuk!
Az idén a költségvetési és gazdasági folyamatok nem nagyon támogatták az államadósság csökkenését. Olyannyira nem, hogy számításaink szerint az államadósság-csökkenés az idén nagy eséllyel nem teljesül. Erőlködni ugyan lehet, de kérdés, hogy megéri-e a kockázatot.
Kína és India váratlanul bejelentette az október végi BRICS csúcstalálkozó ideje alatt, hogy lépéseket tesznek a megoldás felé a vitatott himalájai zónában, ahol 2020-ban véres összecsapások alakultak ki. Eleinte csak a csapatok visszavonásáról tájékoztatták a nyilvánosságot, majd később az újrainduló járőrözésről is hírt adtak. A húzással nem egy négy éve tartó konfliktus indult el a megoldás irányába, hanem egy több évtizede tartó feszült helyzetben történtek lépések. Az eredményeket viszont egyelőre nem szabad túlértékelni, mivel a háttérben húzódó okok ennél jóval nagyobb veszélyek sorát leplezhetik el.
Közzétette legfrissebb számait a Graphisoft Park, amelyek a kihasználtság kis mértékű csökkenése ellenére stabil növekedést mutattak a fontosabb sorokon. A jelentés keretében a menedzsment felfelé módosította az idei évre vonatkozó előrejelzését mind bevétel, mind profit tekintetében. A társaság emellett már a jövő évi prognózisát is megfogalmazta, amely szerint az eredmények 2025-ben visszaeshetnek.
A házasságkötések száma Magyarországon az utóbbi évtizedekben jelentős csökkenést mutat, és e mögött három fő tényezőt azonosítottak - közölte az Ökumenikus Egyház közleményében.
Ma hajnalban közzétette idei harmadik negyedéves gyorsjelentését a Mol. A legfrissebb számok messze vannak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, ráadásul az elmúlt hónapokban több tekintetben is kedvezőtlenül alakultak a fundamentumok a Mol körül, elég csak a csökkenő olajárakra, a Brent-Ural árkülönbözet visszaesésére és a finomítói prémiumok csökkenésére gondolni. Azonban ebben a nehezített környezetben is nagyon erős negyedévet tudott zárni az olajcég, ami többek között a kiugróan magas kitermelésnek és finomított termékértékesítésnek volt köszönhető.
Csütörtökön tárgyalta a Költségvetési Tanács a kormány által megküldött 2025-ös költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amit - mint a PM mai közleményéből tudható - a kormány hétfőn terjeszt az Országgyűlés elé. A KT három tagja, Horváth Gábor elnök, Matolcsy György jegybankelnök és Windisch László ÁSZ-elnök a Tanács véleményében hangsúlyozza, hogy a jövő évre tervezett kormányzati célok elérését kockázatok övezik (így például a hiány teljesülését, vagy a GDP-növekedés elérését). A KT véleményéből fény derül a büdzsé több fontos paraméterére is: 3,4%-os GDP-növekedés, 3,7%-os hiánycél, 3,2%-os átlagos infláció, 397,5 forintos euróárfolyam. Külön érdekessége a Tanács véleményének, hogy kiderül: a kormány 2025-re nagyon alacsony költségvetési tartalékot tervezett be, olyannyira, hogy saját szabályrendszerének nem felel meg. A Pénzügyminisztérium tisztában van ezzel, de nem úgy reagál, hogy megfogadja a KT ajánlását és emeli a tartalékot, ezáltal növelve a büdzsé stabilitását, hanem - ígérete szerint - megváltoztatja a szabályrendszert, és megengedi majd saját magának, hogy kisebb tartalék is elegendő legyen jövőre. Vagyis a költségvetésben rejlő feszültségeket nem tompítja a kormány, hanem épp ellenkezőleg.
A héten számos kulcsfontosságú makrogazdasági adat jelenik meg, amelyek átfogó képet nyújtanak a magyar és nemzetközi gazdaság állapotáról. Az alábbiakban naponkénti bontásban tekintjük át a fontosabb adatközléseket és azok jelentőségét. A nemzetközi piaci szereplők számára különösen meghatározó lesz az amerikai Fed kamatdöntése, az amerikai elnökválasztás, valamint a német és európai kiskereskedelmi adatok.
Minden idők második legnagyobb, 886 millió eurós nyereségét érte el a harmadik negyedévben az osztrák Erste bankcsoport, és további jó hírt közölt a részvényesekkel: az eddigi „legalább 15%” helyett "több mint 16%-os” tőkearányos megtérülést vár idén (szerdán ezzel szemben a Raffeisen rontotta saját várakozását). Fokozatosan éledezik a hitelkereslet szerte a régióban, a magyar operáció pedig a tavalyi 211-ről 252 millió euróra javította első három negyedéves eredményét az Ersténél.
