Mi történik Pokrovszk körül?
A napokban elérték az orosz katonák Pokrovszkot, Dél-Donyeck legfontosabb ukrán kézen lévő települését. A 60 ezres város az oroszok által 2014 óta megszállva tartott Donyeck várostól durván 40 kilométerre, északnyugatra fekszik.
Az orosz katonák jelenleg Pokrovszk déli városrészének határán vannak, illetve szintén déli irányból támadják a szomszédos Mirhohradot. Várható, hogy mielőtt érdemben megkezdik az oroszok Pokrovszk ostromát, elvágják a legtöbb vasúti és közúti összeköttetést és megpróbálják, amennyire lehet, bekeríteni a települést. A délre, délkeletre, Kurahove felé vezető térséget már teljesen elfoglalták az oroszok, illetve valószínűleg elvágták az északkeletre, Kosztyantynivka felé vezető H-32-es autópályát és a Mezsova felé vezető T-04-06-os főutat, valamint az ezzel párhuzamos vasútvonalat is.
A térségben már csak három fontosabb útvonal van ukrán kézen: az északnyugati, M-30-as autópálya, az északi, T-05-15-ös főút és egy kisebb mellékút Hirsinye felé - magyarul ezen a három fővonalon tudnak Pokrovszk védői már csak erősítést fogadni, vagy ha úgy alakul, visszavonulni.
A térségben azután indult meg az orosz haderő, hogy elfoglalták a 37 kilométerre, délkeletre található Avgyijivkát, 2024 februárjában. Az ukrán vezérkar a nyáron úgy döntött, hogy ahelyett, hogy megpróbál ebben a szektorban ellentámadni, mielőtt stabilizálódnak az orosz védvonalak, inkább Oroszország nemzetközileg elismert területein belül, Kurszk megyében indít offenzívát.
E hadjárat támogatásához jelentős mennyiségű katonai erőforrást elvontak az ukrán döntéshozók a Donbaszból, az orosz haderő pedig kihasználva a helyzetet, Dél-Donyeck jelentős részét elfoglalta.
Mielőtt Pokrovszkot is elvesztették volna, az ukrán vezérkar észbe kapott és elkezdte tolni az erősítést a régióba. Jelenleg a térségben heves harcok folynak: az ukrán vezérkar nap mint nap arról számol be, hogy a Pokrovszk-szektorban zajlik a legtöbb ütközet,
itt van most a háború epicentruma.
Mi lesz most?
Még decemberben jött a hír arról, hogy az ukrán vezetés egy egész dandárt küld Pokrovszk térségébe, megerősíteni a város védelmét. Egy frissen létrehozott, modern fegyverekkel felszerelt alakulatról van szó: ez a 155-ös számú “Kijevi Anna” gépesített dandár kapta a felatatot, melynek katonáit Franciaországban képezték és felszerelték őket Leopard 2-es harckocsikkal, Caesar önjáró tarackokkal is. Ezek az ukrán haderő legjobb fegyverei közé tartoznak.
Chip 'n Dale: Rescue Rangers, UAF version pic.twitter.com/cbT8Y9RiyU
— IgorGirkin (@GirkinGirkin) December 23, 2024
Aztán, ahogy megjelentek az első fotók a térségben kilőtt Leopardokról, a nyugati sajtóban is elkezdtek szivárogni a hírek arról, hogy azért
a “Kijevi Anna” dandár harcértéke valószínűleg finoman szólva sem egyenértékű például a sok csatát megjárt 47-es “Magura” dandárral, vagy a volt azovosokból létrehozott 3-as számú rohamdandárral.
A 155-ös dandár nagyon súlyos morálbeli problémáktól szenved: már a franciaországi kiképzés során több tucat katona dezertált az alakulatból, de mire a frontra kerültek, Jurij Butuszov ukrán oknyomozó újságíró információi szerint már az 1700-at is elérte az alakulatot engedély nélkül elhagyó katonák száma. Az eredetileg 5800-as létszámra tervezett alakulatban egy ideig csupán 2000 hadra fogható katona szolgált, most az ukrán vezérkar elvileg már “csak” 500 dezertőrt nem tud kézre keríteni. A tömeges dezertálásokat az ukrán vezérkar és az érintett NATO-országok is megerősítették, az ügy már Volodimir Zelenszkij ukrán elnökig is eljutott, aki állítólag teljesen átszabta emiatt az ukrán haderő szervezési rendszerét (új dandárok létrehozása helyett inkább a meglévők megerősítésére fog koncentrálni.)
Pokrovszk védelmének alapkövét viszont most akárhogy is nézzük, egy alapvetően rosszul szervezett, demotivált dandár adja, melynek botrányaitól hangos a világsajtó. Őket persze kiegészítik még kisebb-nagyobb alakulatok, illetve bármikor dönthet úgy az ukrán vezetés, hogy megerősíti Pokrovszk védelmét egy tapasztaltabb "elit" dandárral is, de
a jelenlegi harctéri helyzet nem sok jót vetít előre a védők számára.
Russian soldiers destroyed the Leopard Tank in the village. Pokrovsk pic.twitter.com/6ISXtqWdQK
— Intelligence (FRONT) January 14, 2025
Tartsuk észben: a városból már most, mielőtt érdemben elkezdődött volna az ostrom, alig két nagyobb és egy kisebb összekötő-útvonal vezet csak ki, nagyon nehéz lesz érdemi erősítést csoportosítani a régióba, ráadásul az ukrán haderő legjobb alakulatainak jelentős része most légvonalban 350 kilométerre, Kurszk megyében harcol.
Az orosz terv világos, hiszen már sokszor láttuk, hogy csinálják: Putyin katonái most megpróbálják elvágni az összes, Pokrovszkból kivezető útvonalat, kipuhatolják a védelem gyenge pontjait, aztán szépen lassan elkezdenek beszivárogni a városba a lövészek, miközben a tüzérség rommá lövi az egész települést.
Az ezt követő harcok akár 3-4 hónapig is elhúzódhatnak, de 2022 óta nem nagyon láttunk olyat, hogy egy ilyen csatát az ukránok meg tudtak nyerni, most pedig egy jóval fáradtabb, demotiváltabb és gyengébben képzett erővel kell az oroszoknak szembenéznie, mint mondjuk Bahmutnál.
Az ukrán vezérkar valószínűleg nem gondolja azt, hogy nyers erővel meg tudja tartani Pokrovszkot, a stratégia most alighanem az, hogy próbálják kihúzni a település védelmét, mielőtt a 2025-ben várható béketárgyalások megkezdődnek, remélve, hogy ezt és talán még pár fontosabb oroszok által megszállt várost be tudnak cseréni Szudzsára és a kurszki falvakra.
Nagy kérdés, hogy ez a stratégia beválik-e. Sem a pokrovszki védelem, sem a kurszki védelem nem tűnik betonstabilnak: az oroszok lassan, de biztosan nyomulnak előre, ha pedig Szudzsát és Pokrovszkot is elveszti Ukrajna, az alighanem a háború egyik legcsúnyább kudarca lesz.
Miért is ilyen fontos Pokrovszk?
Pokrovszk katonai szempontból mindenképpen értékesnek nevezhető, hiszen:
- Egy nagyon fontos logisztikai központ, amely több főútvonal metszéspontján fekszik és rendelkezik vasúthálózati összeköttetéssel is. A vasút innen keletre Donyeck város, nyugatra Dnyipropetrovszk megye felé húzódik, közúton pedig Pavlohrad, Dnyipro városok és Donyeck megye ukrán kézen lévő települései felé tudják folytatni a támadást az orosz katonák.
- A bahmuti harcok során Pokrovszkból érkezett az ukrán erősítés nagy része a vasúton keresztül: ha az oroszok elfoglalják a várost, véglegesen elvágják Csasziv Jar és Kosztyantynivka legfontosabb utánpótlási útvonalát.
- Pokrovszktól északi irányba haladva, nyugatról tudják az oroszok kerülni a de facto megyeközpontot, Kramatorszk és Szlovjanszk várost.
- Pokrovszktól alig 15 kilométerre van Dnyipropetrovszk megye határa, ez egy olyan terület, amit a háború kezdete óta nem tudtak megközelíteni orosz szárazföldi csapatok.
- A város már csak méretéből fakadóan is jelentősnek nevezhető: 60 ezres lakossága volt a háború előtt és kiterjedése 30 négyzetkilométer, ekkora település 2023 tavasza óta nem cserélt gazdát, amikor Ukrajna elvesztette Bahmutot. Persze, nyilván, azért nem egy Harkiv vagy Kijev méretű településről van szó, de lényegesen nagyobb, mint azok a falvak és kisvárosok, melyekért az orosz és ukrán katonák az elmúlt két év során küzdöttek.
Pokrovszk mindemellett gazdasági szempontból sem elhanyagolható, sőt, talán még értékesebb is, mint hadászati szempontból.
Pokrovszk mellett található ugyanis Ukrajna egyik legnagyobb szénbányája, az egyetlen olyan bánya az országban, ahonnan kokszot termelnek ki, elvesztése éppen ezért súlyos csapás lehet az ukrán acéliparnak.
A bánya 2023 egészében, amikor már javában folyt a háború, 3,5 millió tonna kokszot termelt ki, ennek a kapacitásnak a kiesése az ukrán acélgyártó szövetség becslése szerint kevesebb mint felére csökkenti az ukrán acéltermelést. A bánya egyébként a napokban teljesen leállt.
A szövetség eredeti becslése szerint 2025-ben 7,6 millió tonna acélt terveztek termelni az ukrán gyárak, Pokrovszk orosz megszállás alá kerülése a célszámot 2-3 millió tonnára veti vissza.
Mindez azért is súlyos, mert a fémipar Ukrajna exportjának egyik húzóágazata: a mezőgazdasági termékek exportja után ez teszi ki a legnagyobb szeletet az ukrán gazdaság külpiaci termeléséből.
Pokrovszk elvesztése tehát hosszú távon is komoly érvágás lenne az ukrán gazdaságnak:
az acélipar olyan csapást szenvedhet el, amely Ukrajna háború utáni talpra állását is veszélyeztetheti.
Arra pedig nem lehet számítani, hogy ha egyszer az oroszok elfoglalják Pokrovszkot, sikerül olyan megállapodást kötni, mellyel elengedik a háború után ezt a katonai és gazdasági szempontból is stratégiai fontosságú régiót, főleg, ha Szudzsát is visszafoglalják Putyin katonái. Emlékezzünk csak: a Kreml a háború kezdete óta egyebek mellett Donyeck megye egészére is igényt tart.
Persze, nyilván, az ukrán acélműveknek ezután lesz lehetőségük importtal pótolni a kieső kokszmennyiséget, ezzel pedig csupán drágább lesz a termelés és komplexebb a beszállítói lánc, mintha katasztrofális összeomlás történne. Mindazonáltal az érintett vállalatoknak biztosan kölcségracionalizálásba kell fogniuk, amely negatívan befolyásolhatja nemcsak a fémipari foglalkoztatottsági adatokat, de magával az exporttevékenységgel foglalkozó fuvarozókat, hajózási cégeket, kikötőket, raktárüzemeltetőket is. Mindez pedig lassíthatja az ukrán gazdaság háború utáni újjáindulását és az ország leválását a külföldi segélyek lélegezetőgépéről.
Címlapkép forrása: Yevhenii Vasyliev/Global Images Ukraine via Getty Images
