Az elmúlt napokban több releváns hírt is kaptak a nyugdíjasok: egyrészt megvalósult a januári szokásos nyugdíjemelés 3,2%-os mértékben, valamint megjelentek a 2024-es egész évre vonatkozó inflációs számok. A nyugdíjas infláció tavaly éves átlagban 3,7% volt, ami a 6%-os tavalyi nyugdíjemelés fényében relatív alacsonynak mondható, így a nyugdíjak reálértéke érdemben javult 2024-ben. Tavaly tehát előállt az a helyzet, hogy a kormány az év elején nagyobbat emelt, mint amit a tényleges és megvalósult infláció indokolt volna. A jelenlegi kilátások alapján viszont nagyon úgy tűnik, hogy 2025-ben fordítva lehet (legutóbb 2023-ban alakult ugyanígy). Ez azt jelenti, hogy a 2025 januárjában végrehajtott 3,2%-os nyugdíjemelésnél magasabb lehet végül az átlagos infláció, legalábbis a jelenlegi tudásunk szerint.
A tavaly decemberi inflációs adat megjelenése után ugyanis az elemzők egymás után húzták feljebb az áremelkedés idei éves átlagos ütemére vonatkozó prognózisukat. Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza, valamint Nagy János, az Erste Bank elemzője is már azzal számol, hogy 4% felett lehet az éves átlagos infláció idén. Az OTP Bank elemzői is azzal számolnak, hogy a tavaly decemberben látott 4,6%-os éves növekedési ütem után még tovább gyorsulhat 2025 első hónapjaiban a pénzromlás üteme. A szakértők szerint ez azzal függ össze, hogy januárban élesedtek az adóemelések, megindult a megemelt pénzügyi tranzakciós illeték továbbhárítása is. Emellett a decemberben látott, tartósan 410 felett járó euró-forint árfolyam is növelheti a cégek, szolgáltatók átárazási magatartását. Ezek a tényezők pedig az elemzők szerint megnehezítik az inflációs várakozások lehorgonyozását.
Az OTP Bank elemzői a kedvezőtlenebb decemberi inflációs adatok miatt felülvizsgálták a 2025-ös évre vonatkozó előrejelzésüket, és az eddigi 4,1%-ról 4,4%-ra emelték az idei inflációs prognózisukat. Szerintük az infláció csúcsa valahol 5% körül lehet január-február magasságában, de sok múlik azon, hogy miként jelennek meg a havi adatokban az adóemelések hatásai.
Ha abból indulunk ki, hogy az éves átlagos infláció 4,4% körül lehet, akkor az 1,2 százalékponttal haladná meg a 2025-re érvényes kormányzati várakozást. Ha pedig ezt elfogadjuk, akkor ez a gyakorlatban azzal járhat (amennyiben a tervezettnél magasabb éves inflációs ütem kitart augusztusig), hogy
a nyugdíjasok kompenzációban részesülhetnek a vártnál magasabb infláció miatt idén novemberben.
2024 januárjában az öregségi nyugdíj átlaga 231 ezer forint volt. Korábban már kiszámoltunk, hogy mivel idén egy 3,2%-os emelés valósult meg, így havonta az átlagnyugdíj szintjén az érintettek 7400 forintnyi plusz jövedelemben részesültek, és ezzel az átlagnyugdíj összege jelenleg valahol 238.400 forint körül lehet. Az 1,2 százalékpontnyi esetleges nyugdíjkorrekció összege az átlagnyugdíj szintjén tehát 2900 forintnyi havi pluszt eredményez.
Ha beigazolódnak ezek a várakozások (tervezettnél magasabb infláció) idén, akkor a kormánynak döntenie kell erről a korrekcióról, és ha ez a döntés megszületik, akkor az érintettek novemberben egyszeri korrekcióban részesülnek (visszamenőlegesen az addigi 10 hónap + a 13. hónap nyugdíjára vetítve), valamint a novemberi nyugdíjukat már a megemelt összegben kapják kézhez novemberben. Az átlagnyugdíj szintjén az egyszeri kompenzáció összege számításaink szerint (1,2 százalékpontos inflációs többlet esetén) 31.500 forint körül lehet.
Az sem mellékes információ, hogy mit jelent ez az esetleges többlet nyugdíjemelés a teljes 2025-ös költségvetés szintjén. Ha több mint 1%-ot rá kell még emelni az év elején végrehajtott nyugdíjemelésre, akkor
az az idei büdzsének 75-80 milliárd forintnyi extra kiadást jelenthet.
Ez a GDP arányában 0,1 százalékpontnál is kisebb egyenlegromlást eredményezhet (ha a kormány nem kompenzálja ezt az egyenleg javítása érdekében), ami első ránézésre nem tűnik jelentősnek, viszont a minimális költségvetési tartalék és a 2025-ös költségvetést övező kockázatok ezt azért árnyalják.
Érdemes azt is kiemelni, hogy a kormány az esetleges nyugdíjkorrekciót és pótlólagos emelést (az augusztusi inflációs számok után) az ősz elején kezdheti el kommunikálni, alig néhány hónappal a 2026 tavaszán esedékes parlamenti választások előtt, ami akár jól is jöhet a kormánypártok népszerűségének javítása érdekében. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a korrekciós mechanizmus nyomán előálló többlet nyugdíjjuttatást nehezen lehet ajándékként értelmezni, hiszen ez a kormány törvényből következő kötelezettsége.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
