A gyenge eredmény várható volt: a harmadik negyedéves, meglepően nagy GDP-visszaesésről szóló jelentés után nem lehetett kétségünk afelől, hogy az amúgy is nagyon rosszul teljesítő beruházások tovább zsugorodtak. A beruházások nagyon gyenge eredménye ugyanis az első számú oka annak, hogy a magyar gazdaság 2024 közepén újra technikai recesszióba süllyedt.
A beruházások volumene 2022-ben volt a csúcson, az azóta eltelt kilenc negyedévből mindössze egyszer láthattunk minimális növekedést, a másik nyolc negyedév csökkenést hozott.
A mai előzetes adatközléssel a KSH még nem ad részletes ágazati adatokat, ezért pontos képet még nem tudunk alkotni a beruházási teljesítményről. A hivatal annyit közölt, hogy
a beruházások mérséklődéséhez a harmadik negyedven a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, valamint az oktatás járult hozzá.
A visszaesést az ingatlanügyletek, illetve az energiaipar növekvő beruházási aktivitása mérsékelte.
A második negyedévben egyébként ugyanez a három ágazat, a feldolgozóipar, a szállítás-raktározás és az egészségügy beruházásai voltak kirívóan alacsonyak. Akkor ezekben az ágazatokban éves alapon 35-40%-os zuhanást láthattunk. Ez nagyjából rávilágít a beruházási zsugorodás okaira. A feldolgozóipari cégek kapacitásbővítéseinek összeesése az exportpiacaink gyengeségeire vezethető vissza, amit egyelőre nem ellensúlyoztak azok a zöldmezős nagy fejlesztések, amelyek már csőben vannak. A szállítási ágazat (ez takarja az útépítéseket) az állami fogyókúrától szenved, a felborult egyensúlyú költségvetés több ezer milliárd forint értékben halasztott/törölt fejlesztéseket. Szintén az állami kiadáscsökkenéssel (és bizonyára részben az uniós támogatások elapadásával) magyarázható az egészségügyi beruházási kiadások összeomlása.
Az idén az első három negyedévben 14%-kal volt alacsonyabb a beruházási volumen, mint a tavaly (a nem túl acélos) hasonló időszakban.
Ezzel az elmúlt 30 év legnagyobb zuhanása valósul meg az idén.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
