Az elemzők becslései szerint a befektetőknek több mint 660 milliárd euró értékű nettó kötvénykínálatot kell majd felszívniuk 2025-ben. Ez már a harmadik egymást követő év lesz, amikor rekordmennyiségű euróövezeti államkötvényt bocsátanak ki.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az EKB már nem vesz részt aktívan a kötvényvásárlásokban.
Michael Krautzberger, az Allianz Global Investors kötvénybefektetésekért felelős globális befektetési igazgatója optimista a piacok alkalmazkodóképességét illetően.
Úgy gondolom, hogy összességében ez elnyelődik
- nyilatkozta. Ugyanakkor hozzátette, hogy a nagy kínálat és az EKB várható kamatcsökkentései miatt a hozamgörbék meredekebbé válhatnak.
Az eurózóna kormányai várhatóan bruttó 1,26 milliárd euró értékű kötvényt fognak kibocsátani jövőre, ami csak kismértékben marad el a 2024-es szinttől. A kormányok igyekeznek csökkenteni a költségvetési hiányt a koronavírus-járvány és az ukrán háború okozta gazdasági sokkok után.
Az EKB szerepvállalásának hiánya jelentős kihívást jelent. A jegybank 2014 óta több milliárd eurónyi kötvényt vásárolt fel a blokk támogatása érdekében, de a legtöbb fokozatosan kivonul a piacról. A UBS, a Bank of America és a BNP Paribas becslései szerint a befektetőknek 270-420 milliárd eurónyi kötvényt kell majd felvásárolniuk, amelyeket egyébként az EKB vett volna meg.
A magasabb hozamok vonzóbbá tették az államkötvényeket a befektetők számára. Davide Iacovoni, az olasz adósságügyekért felelős vezető bizakodó a kereslet fennmaradását illetően.
Az idei másfél év fontos jellemzője volt a külföldi befektetők elég jelentős visszatérése
- mondta egy brüsszeli konferencián.
A politikai bizonytalanság azonban továbbra is kockázatot jelent. Franciaországban Marine Le Pen szélsőjobboldali vezető a 2025-ös költségvetés miatt Michel Barnier miniszterelnök megbuktatásával fenyegetőzik. Németországban a februári előrehozott választások eredménye befolyásolhatja az ország adósságpolitikáját.
A szakértők szerint a befektetők magasabb hozamokat követelhetnek a hosszú távú kötvényekért, tekintettel a nagy volumenű kibocsátásokra és a fokozott bizonytalanságra. Ez különösen érzékenyen érintheti a gyengébb növekedéssel küzdő euróövezeti országokat, amelyek nem feltétlenül élvezhetik majd a hitelfelvételi költségek jelentős csökkenését, még az EKB esetleges kamatcsökkentései ellenére sem.
Forrás: Reuters
Címlapkép forrása: Shutterstock
