Geopolitikai helyzet és energiabiztonság
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy
Az energiabiztonságról alkotott képünk ma az ellátásról szól. Ez nagyon leegyszerűsítő. A kiberbiztonság például soha nem állt az EU energiapolitikájának középpontjában. Ugyanez vonatkozik a fizikai infrastruktúrára is. Azt hittük, hogy Európában biztonságban vagyunk. De a Balti-tenger háborús övezetté kezd válni
- mondta Krzysztof Bolesta utalva a legutóbbi balti-tengeri áramkábel szabotázsra.
Ezért a lengyel elnökség célja, hogy egy átfogóbb energiabiztonsági felfogás kerüljön napirendre a Tanács ülésein, beleértve
a gáz- és villamosenergia-ellátás hosszú távú előrejelzéseinek számszerű, részletesebb elemzését is.
Leválás az orosz energiahordozókról és az atomvita
Az Ursula von der Leyen által javasolt, 2027-ig szóló határidő az orosz energiahordozók elhagyására Bolesta szerint
kötelező érvényű célkitűzésként is megvalósulhat.
Mindezt arra a tényre alapozza, hogy a legtöbb tagállam már jelentősen visszaszorította orosz energiafüggőségét, miközben a lemaradó országok támogatására "valódi szolidaritás van az asztal körül" - tette hozzá az államtitkár.
A lemaradó tagállamok alatt egyrészt Szlovákiára és Magyarországra utalhatott, amelyek továbbra is vásárolják az orosz vezetékes nyersolajat a Barátság kőolajvezetéken, mert időkorlát nélküli felmentésük van az uniós szankció alól. Ezzel párhuzamosan azonban Csehország éppen a napokban jelentette be, hogy júliustól teljesen leválik erről az orosz olajról.
Az ukrajnai földgáz tranzit leállása miatt jelenleg se Ausztria, se Csehország, se Szlovákia nem jut orosz gázhoz, tehát a leválás ilyen értelemben papíron már meg is történt, Magyarország azonban a Török Áramlaton át továbbra is nagy tételben, a saját hosszú távú szerződését jóval meghaladó volumenben importál orosz földgázt, amelyet a régiós országokban bizonyára terít, és például Szlovákia felé várhatóan még nagyobb volumenben teríteni is fog.
Felmerült az orosz nukleáris üzemanyag, illetve az orosz urán betiltásának vagy korlátozásának kérdése is, amiről a lengyel államtitkár úgy véli, hogy
lehetséges lenne, de jelenleg nem ez a központi téma.
Ezzel összefüggésben beszélt az atomenergia európai helyzetéről: „Demisztifikálni kell az európai nukleáris vitákat” – hangsúlyozta. Lengyelország célja, hogy
minden szén-dioxid-mentesítes technológia – legyen az megújuló vagy nukleáris – egyenlő elbírálásban részesüljön.
Iparpolitika és a 2040-es klímacél
A Tiszta Ipar Paktum (Clean Industry Pact) kapcsán a lengyel államtitkár kiemelte:
nem elég egy nyilatkozat, valódi jogszabályok kellenek.
Ha az EU 2040-re magasabb kibocsátáscsökkentési célt akar elfogadtatni, akkor az iparnak konkrét támogatásra van szüksége a szén-dioxid-mentesítéshez, különben a vállalatok versenyhátrányba kerülhetnek a kínai és amerikai cégekkel szemben.
Reméljük, hogy a Bizottság valami kézzelfoghatóval áll elő, amivel dolgozhatunk, ami több mint egy közlemény
- tett hozzá a tervezetten február 26-án megjelenő megfizethető energiára vonatkozó bizottsági cselekvési terv kapcsán.
Az ipar energia- és költségnyomása kapcsán Bolesta szerint a Bizottságnak olyan javaslatokat kell letennie, amelyek
konkrét beruházási ösztönzőket, illetve a megfizethető energia árát biztosító mechanizmusokat is tartalmaznak.
A hálózatok fejlesztése, az energia-infrastruktúra korszerűsítése és a zöld technológiák támogatása mind központi kérdés lesz ebben a folyamatban.
A karbonpiac kérdése (ETS és ETS 2)
Bolesta megerősítette, hogy Lengyelország szeretne több „bizonyosságot” kapni az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) 2040 utáni jövőjéről,
hiszen a kvótaszám várhatóan addigra a nullához közelít majd.
Az ETS 2, amely a közlekedési és épületszektorra is kiterjed majd 2027-től, több tagállamnak is érzékeny kérdés, de a lengyel kormány egyelőre nem tervezi a kérdést a legmagasabb uniós szintre, az Európai Tanácsra vinni. Hozzátette, hogy ettől függetlenül "legalább egy magas szintű konferenciát fogunk szervezni, mert biztonságot akarunk nyújtani az ETS hatálya alá tartozó vállalatoknak."
Európai politikai bizonytalanság és Trump
A vitákat tovább árnyalja, hogy számos tagállamban - köztük Franciaországban és Németországban - változékony a belpolitikai helyzet, illetve Lengyelországban május 18-án elnökválasztás lesz.
Ha halasztanánk a vitákat minden tagállami választás miatt, sosem érnénk a végére
– mondta Bolesta, ugyanakkor elismerte, hogy a 2040-es klímacél tarthatósága és az ahhoz szükséges lépések a lengyel kampányban is felmerül valószínűleg.
Arra a kérdés, hogy milyen hatással lehet Donald Trump amerikai elnökségének első néhány hónapja az EU energiapolitikájára, az államtitkár azt válaszolta, hogy
ha tényleg azt teszi, amit mond, akkor valószínűleg sok tanácsi ülésünk témáját meghatározza majd.
Kiemelte, hogy az első dolog, amit meg kell nézni, hogy mi fog történni az inflációcsökkentési törvénnyel (Inflation Reduction Act - IRA).
Ha az Egyesült Államok visszafordítja a tiszta technológiák támogatását, akkor lesz egy lehetőségünk
- emelte ki a lengyel államtitkár.
De vannak negatívabb szempontok is: ha az Egyesült Államok a kereskedelmi háborúval határos útra lép, a vámok emelésével, az hatással lesz számos vitára, például a CBAM-ről - az EU "karbonvámja" - szóló vitára, de az energiapolitikára is, és még inkább az éghajlat-politikára, amelyhez többoldalú erőfeszítésekre van szükség.
Az interjút végül így zárta Krzysztof Bolesta:
ma több a kérdés, mint a válasz. Nem hiszem, hogy az első negyedév végéig fel tudjuk mérni az összes következményt.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images