Egy új kutatás szerint az északi földrajzi szélességi körökön a függőlegesen telepített napelemek jövedelmezőbbek februárban, mint a vízszintes panelek júniusban. A függőleges panelek északon a megtermelt energia nagyobb részét tél végén és tavasz elején adják le, amikor a piaci áramárak jellemzően tetőznek, míg nyáron az árak átlagosan alacsonyabbak az ilyenkor Európa-szerte egyre több országban bőséges napenergia-termelés miatt. A norvégiai esettanulmány szerint a vertikális panelek 2025 februárjában több mint négyszer olyan jövedelmezőek voltak, mint 2024 augusztusában.
A földi klímát nagyban befolyásoló, az északi féltekén jellemzően hidegebb időjárást hozó globális éghajlati jelenség, a La Niña mindössze három hónapos aktív fázisa után megszűnt, jelentette be csütörtökön az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA). Ezzel a mérések szerint El Niño Déli Oszcilláció (ENSO) visszatért a semleges állapotába - írta meg a Phys.org.
Az európai szélerőmű-iparág új megállapodásra tett javaslatot, amely alapjaiban alakítaná át a kontinens energiaellátását: legalább 100 GW-nyi új offshore szélerőművi kapacitás kiírását sürgetik a következő évtizedre. Az iparág egyúttal azt ígéri: 2040-ig 30%-kal csökkenti a költségeket – ha a politikai akarat is kitart mellette.
A génmódosítás és a génszerkesztés a szakemberek szerint kulcsfontosságú segítséget jelenthet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, sokan azonban attól tartanak, hogy a génmódosított élelmiszerek fogyasztása egészségügyi kockázatokat rejthet magában. De mit is jelent pontosan a génmódosítás és miben más a génszerkesztés? Valóban ezek a biotechnológiai eljárások jelenthetik a jövő élelmezésének kulcsát? És miért tiltja az Európai Unió a genetikailag módosított növények termesztését, miközben világszerte már több mint 200 millió hektáron vetik őket? Erről a témáról beszél az Alapvetés podcast új műsorában Györgyey János növénybiológus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
Az amerikai szénbányászatra és szénalapú erőművekre vonatkozó korlátozások megszüntetéséről és az energiatermelésben való szerepük fokozásáról írt alá elnöki rendeleteket Donald Trump kedden.
A globális hőmérséklet továbbra is történelmi magasságokban maradt márciusban, ami a tudományos várakozásokon is túltevő, rendkívüli meleghullám folytatódását jelzi az európai klímafigyelő szolgálat szerint - közölte a Phys.org.
Donald Trump elnök új intézkedéseket készül bevezetni a szénbányászat és -felhasználás bővítésére az Egyesült Államokban, hogy kiszolgálja a növekvő adatközpontok energiaigényét.
Európa gazdasági és társadalmi jövője szempontjából kulcsszerepe van a kohéziós politikának. A szakpolitika reformja során egyszerre kell reagálni a válságokra, elősegíteni az ipari és technológiai átmenetet, valamint megerősíteni a regionális együttműködéseket. Az új célkitűzések között kiemelt helyet kap a versenyképesség, a fenntarthatóság és a rugalmasabb végrehajtás. „A status quo nem opció – változtatnunk kell, együtt, a helyi és regionális partnerekkel” – mondta el Sofia Alves, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának igazgatója Budapesten egy szakmai konferencián.
Az Északi-sarkvidéken rekordalacsony szintre süllyedt a tengeri jég kiterjedése a 2025-ös téli időszakban, ami aggodalomra ad okot a klímaváltozás hosszú távú hatásai miatt. A 2025. március 21-én mért 14,45 millió négyzetkilométeres jégborítás a legalacsonyabb érték azóta, hogy 1979-ben megkezdődött a műholdas megfigyelés - közölte a Phys.org.
Indiában hőségriadót léptettek életbe hétfőn az ország északnyugati részében, beleértve a fővárost, Újdelhit is, ahol az előrejelzések szerint a következő napokban 42 Celsius-fok fölé emelkedhet a hőmérséklet.
Az El Niño és La Niña jelenségek egyre hosszabb ideig tartanak, ami súlyosbítja globális hatásukat - derül ki egy új kutatásból. A Nature Geoscience folyóiratban publikált tanulmány szerint az elmúlt 7000 évben jelentősen megnőtt a többéves események gyakorisága, amit a klímaváltozás tovább fokoz - tudósított a Phys.org.
Az Európai Bizottság vizsgálja a 2040-es uniós kibocsátáscsökkentési cél felpuhításának lehetőségeit, így próbálva kezelni a klímacéllal szembeni poltikai ellenkezést, miközben igyekszik az általa korábban előirányzott 90%-os célszámot is megtartani. A Bizottság eredetileg az első negyedévben a klímatörvény módosítása keretében tette volna meg arra vonatkozó hivatalos javaslatát, hogy az Európai Unió tagállamai 90%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását 2040-ig az 1990-es szinthez képest. A kibocsátáscsökkentés nehéziparban és mezőgazdaságban várható költségeivel kapcsolatban azonban jelentős aggályok merültek fel a tagállamok és törvényhozók részéről, ezért a testület elhalasztotta a törvényjavaslat előterjesztését.
Amikor szóba kerül a klímaváltozás kérdése, gyakran egyből a hőmérsékletre (azon belül is főleg az átlaghőmérsékletre) figyel mindenki. Ugyanakkor, mivel a földi éghajlat egy komplex rendszer, amiben sok tényező hat egymásra, a globális felmelegedés állását célszerű többféle meteorológiai adat alapján vizsgálni. Arról talán mindenki hallott már, hogy a 1,5 Celsius-fokos, fontos küszöbnek számító felmelegedési szintet 2024-ben már átlépte az emberiség, azonban emellett sok más érték is kritikus szintet ütött meg tavaly; az óceánok egyre inkább savasodnak, a világtengerek által tárolt hőenergia rekordot döntött, valamint a Föld gleccsereinek súlya és a tengeri jégtakarók tömege is folyamatosan csökken. A World Meteorology Association (WMA) friss klímaügyi jelentésében rámutat, hogy a tavalyi évben szinte felsorolni is nehéz, mennyi rekordot döntött meg tavaly a globális felmelegedés mértéke.
Módosítja a kormány a vízgazdálkodásról szóló törvényt, és ennek jegyében például a tartósan vízhiányos időszakot nemcsak az ország egész területére, hanem meghatározott régióra, a vízügyi igazgatóságok működési területeire is ki lehet hirdetni – emeli ki az Energiaügyi Minisztérium a pénteken társadalmi egyeztetésre kitett törvénytervezet kapcsán.
A természet sokszínűsége drámai tempóban csökken, a Föld élővilága egyre gyorsabban változik, a fajok száma csökken, a fajközösségek átalakulnak – mindezt az emberi tevékenység hajtja. Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet is részt vett, minden eddiginél átfogóbb vizsgálatot végzett a témában – derül ki a kutatóintézet közleményéből.
A szakértők figyelmeztetnek: az enyhe tél kedvezett a kullancsok áttelelésének, és új, veszélyes fajok is megjelentek Magyarországon, amelyek súlyos betegséget terjeszthetnek - írta a RTL.
Nemzetbiztonsági fenyegetésre hivatkoznak.
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
