Az EU pénzügyi felügyeleti vezetői aggódnak, hogy a szabályozások egyszerűsítésére irányuló törekvések alááshatják a pénzügyi stabilitást biztosító védelmi mechanizmusokat. A szakértők szerint a 2008-as válság tanulságait nem szabad elfelejteni - írta meg a Financial Times.
Az Európai Tanács e heti csúcstalálkozója után, ahol a tagállamok gazdasági versenyképesség növeléséről és beruházásösztönző intézkedésekről állapodtak meg, a jövő héten is eseménydús napok várnak az EU intézményeire. Michael McGrath jogállamiságért felelős biztos Budapestre látogat, Ursula von der Leyen találkozik a tagállamok EU-nagyköveteivel, míg Henna Virkkunen és Wopke Hoekstra több kiemelt szakmai fórumon vesznek részt. A hét egyik kulcsmomentuma lehet a párizsi csúcstalálkozó, ahol a tagállamok vezetői Ukrajna jövőjéről és egy esetleges európai békemisszióról is egyeztetnek.
A globális felmelegedés egy érzékeny és megosztó téma. Még mindig vannak olyanok (egész magas társadalmi körökben is), akik tagadják a klímaváltozást, míg a másik oldalon vannak olyan szélsőséges klímaszorongók, akik számára a bolygópusztulás az elsődleges érv amellett, hogy miért ne vállaljanak gyermeket. Ha legalábbis az első szintet megugorjuk és nem invalidáljuk ezt a világformáló tendenciát, akkor sem vagyunk még olyan sokkal beljebb, hiszen könnyen bonyolódhatunk parázsvitákba arról, hogy mégis kinek a felelőssége ez az egész. Hogy mégis ki tehet arról, hogy gyermekeink jövője egyre bizonytalanabbá válik. Vagy hogy ki tehetett róla a múltban. Vagy hogy ki tehetne ellene. Annak érdekében, hogy az emberek tájékozottan vitatkozhassanak a globális kibocsátások összetett problémájáról, érdemes ismerni a fontosabb trendeket.
Hiába aggódik valaki a bolygónk sorsa miatt, inkább környezetbarát termékek vásárlásával nyugtatja a lelkiismeretét, mintsem csökkentené a fogyasztását - áll a Másfélfok.hu cikkében, ami az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet kutatását dolgozta fel.
Az EU fordulóponthoz érkezett a versenyképessége, dekarbonizációja és biztonsága szempontjából egyaránt, és nyilvánvalóan cselekednie kell.
Az európai zöld átállás visszatérő eleme a hidrogén, mint energiahordozó kérdése, melynek esetén sehogy sem akar összeérni a kereslet és a kínálat. Az ENSZ tavaly novemberi klímacsúcsán (COP 29) elfogadták a Hidrogén Deklarációt jelezve az energiahordozó politikai támogatását. Az európaiak számára és gyakorlati szempontból viszont fontosabbak az EU-s szakpolitikák, mint például a Hidrogén Bank újabb aukciói és a február végén bemutatásra került Tiszta Ipari Megállapodás. Ezek a politikai támogatás mellett jelentős pénzösszeget csatornáznak a szektor fejlesztésébe.
Az évszázad végéig 4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedésre készül Franciaország az iparosodás előtti szinthez képest a kormány új klímaalkalmazkodási terve szerint. A harmadik nemzeti klímaalkalmazkodási terv a Météo-France meteorológiai szolgálat előrejelzései alapján azzal számol, hogy az országban a felszínközeli éves átlaghőmérséklet 2030-ban 2, 2050-ben pedig 2,7 fokkal haladhatja majd meg az 1850-1900-as évek átlagát. A csomag az ágazatok lényegében teljes palettáján intézkedéseket jelöl ki az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás érdekében.
Irán súlyos vízhiánnyal küzd: a főváros környéki víztározók szintje kritikusan alacsony, a mezőgazdaság válságban, és a lakosság mindennapi életét is megnehezíti a vízhiány - írja a Reuters. A szakértők szerint az ország a "víz-csőd" szélén áll.
Szokatlan algaösszetételt és biomassza-növekedést észleltek a Balatonban: a Siófoki-medencében háromszoros biomassza-növekedést mértek az elmúlt évtizedek átlagához képest, miközben a vízhőmérséklet még télies értékeket mutat - írja a BalaBalatoni Limnológiai Kutatóintézet.
Az elmúlt 40 évben a világ tavainak többsége megváltoztatta színét egy új kutatás szerint. A tudósok 67 000 tó 32 millió műholdas felvételét elemezték, és a jelentős változások mögött a tavi ökoszisztémák átalakulását sejtik - írja a Phys.org.
Új geológiai adatok világítanak rá a tengerszint-emelkedés mértékére és ütemére az utolsó jégkorszak után. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a globális felmelegedés hatását a jégsapkákra és a tengerszint emelkedésére - tudósított a Phys.org.
Egyre jobban terjed a díjtámogatott növénybiztosítások rendszere Magyarországon, az igénybevétel pedig évek óta folyamatosan nő - mondta el az Agrárszektornak Orcsik Tímea, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. nagyvállalati igazgató-helyettese. Kiemelte, a vagyonbiztosítások körében az alulbiztosítottság jelenti az egyik legnagyobb kockázatot, sokszor ugyanis a gazdák csak a káresemény bekövetkezésekor szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a biztosító nem a tényleges kárt téríti meg. A szakember lapunknak beszélt többek között arról is, hogy, milyen tipikus hibákat követnek el a gazdálkodók a biztosításkötés során, illetve hogyan lehet ezeket elkerülni.
Európa egy megoldhatatlan trilemmával áll szemben – mondta Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Egyszerre kellene felpörgetnie a védelmi kiadásokat, koncentrálnia a klímaválság elleni küzdelemre, miközben egyre súlyosabb versenyképességi problémákkal néz szembe. Sinkó Ottó szerint a három kihívás egyszerre nem orvosolható, a kontinensnek most választania kell.
A klímaváltozás miatt elvékonyodó felső légkör egyre kevésbé képes eltávolítani az űrszemetet a Föld körüli pályáról, ami a következő évtizedekben jelentősen korlátozhatja a műholdak biztonságos működését - derül ki egy új kutatásból, amelyről a space.com számolt be. Ez gond lehet a SpaceX Starlink vagy az Amazon Project Kuiper műholdaknak is.
Az energia- és klímapolitikai tervekben kijelöltnél is jóval gyorsabban cseréli le régi, jellemzően dízeles városi buszait Európa legtöbb országa, így tavaly már csaknem minden második újonnan beszerzett jármű akkumulátoros elektromos vagy üzemanyagcellás hajtáslánccal rendelkezett. Ha a növekedési ráta nem csökken, 2027-ben már kizárólag kibocsátásmentes új városi buszokat értékesítenek Európában. Akad ugyanakkor néhány ország - köztük Magyarország- ,amelyben jóval lassabb az átállás, mint Európa többi részén.
Egy meglepő új tanulmány szerint a teherhajók által kibocsátott szennyezés jelentősen befolyásolja a villámlások gyakoriságát a legforgalmasabb tengeri útvonalak felett. A kutatók szerint amikor 2020-ban új környezetvédelmi szabályozások léptek életbe, a villámlások gyakorisága 50 százalékkal csökkent - írta a Bgr.com.
A költségek megtérítését kérik.
Itt vannak a fontosabb tudnivalók.
Elég nagy a feszültség a két ország közt.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Mi történik Törökországban?
Tiltott támogatásokat keresnek.
12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
