Napok óta folyamatosan szivárogtak a lelkes, de a korábbi tárgyalások kudarcai miatt óvatos nyilatkozatok arról, hogy Donald Trump amerikai elnök beiktatása előtt életbe léphet egy új tűzszüneti megállapodás Izrael és a Gázai övezetet irányítása alatt tartó Hamász radikális iszlamista szervezet között. Most éppen úgy néz ki, hogy ez sikerült is.
Mit tartalmaz a tűzszüneti megállapodás?
A megállapodás az előzetes híreszteléseknek megfelelően több lépcsőben fog megvalósulni: a következő négy hétben a Hamász szabadon enged 33 még életben lévő túszt (civil nőket, gyerekeket, 50 év fölöttieket, sebesülteket és betegeket), cserébe Izrael is szabad lábra helyez 900 palesztint, köztük gyilkosságért elítélt férfiakat is (a hét elején ez a szám még csak 240 volt, Jeruzsálem itt valószínűleg engedményeket tett). A fegyveres harcok elméletileg a második szakaszig fokozatosan le fognak állni.
A második és harmadik szakaszok pontos felosztása egyelőre nem ismert (elméletileg a tűzszünet vasárnapi életbe lépésétől számolva 16 nap múlva születik megállapodás erről), de ebben a két szakaszban a Hamász szabadon engedné a még élő túszokat, valamint átadná az életüket vesztett foglyok holttestét. Ez összesen hatvanöt embert jelent. Ezzel párhuzamosan az IDF kivonná a csapatait az övezet központi részeiről, de a határ menti ütközőzónát egyelőre fenntartaná. Ebben a szakaszban teljes fegyvernyugvás lépne életbe. A tervben szerepel az is, hogy Jeruzsálem megnyissa az Egyiptommal határos rafahi határátkelőt, valamint csökkentse a jelenlétét a Philadelphi-folyosón.
Fellélegzés?
A tűzszüneti megállapodás legnagyobb nyertese a humanitárius katasztrófát szenvedő gázai lakosság lenne, hiszen nemcsak az izraeli bombázások állnak le, de az övezetbe bejutó humanitárius segély mértéke is megugrik.
Arról egyelőre nincsenek információk, hogy Jeruzsálem újranyitja-e a régió víz és áramellátását, ez azonban feltétlenül szükséges lenne a palesztin lakosság számára.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő szintén nyer egy kis időt. Az izraeli lakosság egy része egyre elkeseredettebben követelte a tűzszünetet annak érdekében, hogy a még élő túszok száma ne csökkenjen tovább, a megállapodás megkötésével, pedig ha nagyon későn is, de az ő kéréseiknek is eleget lehet tenni. Mindemellett a Hamásznak is lehetősége lesz arra, hogy rendezze az izraeli támadások miatt látványosan megtépázott sorait.
Életképes lesz ez hosszú távon is?
A Hamász hiába számít minden szempontból radikális szervezetnek, nem hiányzik belőlük a pragmatizmus: azt követően, hogy fő támogatójuk, Irán az elmúlt évben sorra kapta a pofonokat az izraeli légicsapások, a libanoni Hezbollah elleni harc, valamint Bassár al-Aszad szír elnök bukása miatt.
Teherán meggyengülése nagy valószínűséggel szerepet játszott abban, hogy a Hamász végül belement a tűzszüneti megállapodásba úgy, hogy az összes követelésük nem teljesült.
Merthogy a most elfogadott tervezet logikus módon mindkét fél részéről komoly kompromisszumokkal jár. Az iszlamisták korábbi követelése az volt, hogy az IDF az övezet egészéről vonuljon ki, míg Jeruzsálem kerek perec kijelentette: nem hajlandóak elfogadni egy Hamász által irányított Gázát.
Éppen a fentiek miatt kérdéses, hogy a felek meddig fogják tartani magukat a fegyvernyugváshoz, és lényegében kizárható az, hogy tartós béke jöjjön létre a régióban.
Az már önmagában jó kérdés, hogy a következő négy hétben mikor fog először megjelenni egy „a másik fél megszegi a megállapodást” jellegű nyilatkozat (csütörtök délelőtt még repkedtek rakéták gázából, és vadászbombázók Izraelből). Az Izrael és Hezbollah között még tavaly megkötött tűzszüneti megállapodás jó példaként szolgálhat: Jeruzsálem szerint az iszlamisták a fegyvernyugvást kihasználva mozgatnak hadianyagot, ezért szükséges a bombázásuk, míg a Hezbollah szerint ők nem szegték meg a tűzszünetet, az IDF ettől függetlenül is bombázza őket.
A Hamász vállalt célja az, hogy létrehozza a Nagy Palesztinát és megsemmisítse Izrael államot. Kicsi a valószínűség arra, hogy a radikális iszlamisták hirtelen meggondolják magukat és békejobbot nyújtsanak Jeruzsálemnek. A Hamásznak pedig pillanatnyilag nincs alternatívája az övezetben: bár a kevésbé radikális, ugyanakkor végtelenül korrupt Fatah minden erejével igyekszik meggyőzni a nemzetközi közösséget arról, hogy az ő gondviselése alatt javulna a helyzet Gázában, ott csak izraeli támogatással tudná újra megvetni a lábát, Jeruzsálem pedig már korábban jelezte, hogy nem kérnek a Fatah által dominált Palesztin Hatóságból.
Izraeli oldalról a Hamász puszta létezése is biztonsági kockázatot jelent, ez azon kevés dolgok közé tartozik, amiben egyet ért a törvényhozás egésze. Ha a terrorszervezettől való félelem nem lenne elég, a történethez hozzájön az, hogy a kormány – és a lakosság – radikálisabb fele ellenzi az IDF kivonulását az övezetből, sőt többen amellett érvelnek, hogy Gázát ismét teljesen meg kell szállni és meg kell kezdeni a zsidó lakosság betelepítését.
Bár a nemzetközi közösség saját módján igyekszik segíteni a helyzeten, könnyen lehet, hogy csak rontani fognak azon: Donald Trump jövő hétfőn lép hivatalba, de már most kijelentette, hogy Gázából soha többé nem lehet „terrorista fészek”, ebből pedig logikusan levonható az a következtetés, hogy a republikánus elnök még Joe Bidenhez képest is elnéző lenne Izraellel szemben.
A másik problémát az jelenti, hogy egyes források szerint az Európai Unió már megkezdte egy, a Palesztin Hatóság által irányított független Palesztina létrehozásáról szóló tervezet létrehozását. Bár a kétállami megoldás évtizedek óta porondon van, a jelenleg regnáló izraeli kormány, valamint a lakosság jó része ezt az elképzelést kategorikusan elutasítja, így
az EU ötlete komoly feszültségeket fog szülni Jeruzsálem és Brüsszel között.
A kétállami megoldás buktatóiról itt írtunk korábban:
Az valószínű, hogy Jeruzsálem legalább a még élő túszok szabadon engedéséig többé-kevésbé tartani fogja magát a tűzszüneti megállapodáshoz, a foglyok kiszabadítása után lényegében eltűnik a Hamász utolsó tárgyalási alapja is. Nem lennénk meglepődve akkor, ha maximum néhány hónap múlva újra kiújulnának a harcok.
Címlapkép forrása: Alexi J. Rosenfeld/Getty Images
