Jön a 3000 milliárdnyi pénzeső
Szinte már mindenki erről beszél: a 2025-ös év minden eddiginél nagyobb kifizetéseket tartogat a prémium állampapíroknál, gyűjtésünk szerint
a tőke- és kamatfizetés megközelíti az 1750 milliárd forintot, ebből csak az év első három hónapjában 1270 milliárd landol a befektetők számláján.
Nem véletlenül ilyen magas a kamatkifizetés összege, hiszen a december végi állapot szerint közel 7000 milliárd forintnyi megtakarítás hever PMÁP-ban, az alábbi konstrukciók között:
Persze nem a PMÁP az egyetlen lakossági állampapír, amely idén kamatot fizet, ha mindent összeadunk, becslésünk szerint 2025-ben mintegy 3000 milliárdos tőke- és kamatkifizetés terheli majd az államkasszát, vagyis a teljes magyar állampapír-állomány mintegy 6%-a, a lakossági állampapír-állománynak pedig közel 27%-a érintett (utóbbit névértéken nézve).
- Egészen májusig folyamatosan járnak le az Egyéves Magyar Állampapírok (a konstrukciót már nem értékesítik), emellett tavaly nyártól a MÁP Plusz-lejáratok is állandósultak, hiszen az 5 éves papír 2019 közepe óta létezik.
- Az egyéves állampapír esetében a tőke jelenti majd a nagyobb kifizetési terhet, a kamat becslésünk szerint nem lesz lényegi elem.
- Hasonló a helyzet a MÁP Plusznál is, becslésünk szerint a tőkekifizetésekhez képest csak elenyésző mértékű kamatfizetés várható idén (ez azzal magyarázható, hogy a papírok jelentős része még nem jár le, és a lépcsős kamatozás miatt alacsonyabb kamatot fizet, mint a végső (6%) kamata).
A 3000 milliárd forintnyi kifizetésben tehát valamivel nagyobb súlyt képviselnek a tőkelejáratok, a kamatkifizetés ilyen magas mértéke pedig több mint 90%-ban a PMÁP-kamatokkal magyarázható.
Mi lesz a PMÁP-pal a nagy kamatkifizetés után?
A tavalyi friss inflációs adatot minden PMÁP-tulajdonos megérzi, azok is, akik az utóbbi időben az első kamatperiódusban fix kamatot adó konstrukciókból (2032/I és 2032/J) vásároltak be, hiszen ezek kamatozása is áttér a „megszokott” inflációkövetésre.
Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük a még ketyegő PMÁP-ok aktuális kamatait, illetve azt, mennyit fognak fizetni jövőre, az idei kamatfordulót követően. A PMÁP kapcsán többször utaltunk rá, hogy a legtöbb konstrukció 18-19% körüli kamatokat fizet ki. Csakhogy érdemes felkészülni arra, hogy
a 2025-ös kamatfizetések után rendre 3,95-5,2% közé esik vissza az inflációkövető papír kamata.
A legutolsó, még hagyományos kamatozással kibocsátott (2023. november 28-áig elérhető) 2033/I sorozat kamata például a 25 bázispontos kamatprémium miatt 3,95% lesz. A jelenleg értékesített PMÁP-sorozat (2032/J) a jövő havi, február 8-ai kamatfizetésig 7,9%-os, utána 4,2%-os kamattal fog ketyegni.
Nagy kérdés ezek után, hogy mi lesz annak a fennmaradó, mintegy 6500 milliárdnyi PMÁP-állománynak a sorsa, ami még nem jár le 2025-ben. A visszaeső kamatok miatt várhatóan a megmaradó PMÁP-állománynál is mozgolódás lesz (ahogyan erre Nagy Márton is utalt a minap), kérdés, hogy ez a pénz marad-e PMÁP-ban vagy egyéb állampapírban, esetleg máshol keresi a helyét.
Az MNB tavaly júniusi felmérése szerint a kamatfizetéseket a megkérdezettek közel fele újra állampapírba fektetné be, 36 százalékuk a kiadásaik fedezésére költené. A háztartások kis része (13%) pedig más befektetésbe csoportosítaná át a pénzét.
A Portfolio-nál azonban arra is rákérdeztünk, hogy mit terveznek az olvasóink azzal a fennmaradó, mintegy 6500 milliárdnyi PMÁP-állománnyal, ami még nem jár le 2025-ben. A szeptemberi felmérésünk azt mutatta, hogy a válaszadók 45%-a tartaná a továbbiakban is állampapírban a most PMÁP-ban lévő megtakarítását, a többiek azonban különféle megtakarítási eszközökben (befektetési alapokban, részvényekben), illetve ingatlanban gondolkodnak (vagyis ha reprezentatív lenne a felmérés, akkor mintegy 3600 milliárd forint keresne magának máshol helyet):
Hogyan tervez reagálni a kormány az állampapír-őrületre?
Nagy Márton nemrég arról beszélt, hogy nagyon fontos kérdés, hova fognak kerülni a lejáró PMÁP és a PMÁP után kifizetett összegek. Rengeteg pénz fog megmozdulni, ahogy ő fogalmazott: „őrület lesz”.
A nemzetgazdasági miniszter leszögezte: nem az a cél, hogy ez a pénz ne mozduljon meg, de annak iránya már nagyon is foglalkoztatja a kormányt, mivel azt szeretnék elérni, hogy az állomány ne hagyja el a hazai bankrendszert.
Naponta vizsgáljuk, hogy hová mentek ezek a pénzek és hová költi el a pénzét a lakosság
- jelezve Nagy Márton azt, hogy ez a minisztériumnál kiemelt feladat.
Nem véletlenül került szóba az is a tájékoztatón, hogy előfordulhat olyan felállás, miszerint a bankok nagyobb szerepet kaphatnak az államadósság-finanszírozásban a könyveikben bent maradó lakossági állampapírok miatt (lényegében azt szeretnék elérni, ha bankok rábeszélnék ügyfeleiket az állampapírok megtartására).
Két-három éve még az volt a sztori, hogy a bankok maguknál tartották a lakossági ügyfelek által visszaváltott lakossági állampapírokat (zömében MÁP Pluszokat), így az akkori alacsonyabb kamatkörnyezetben ők profitáltak a náluk ketyegő állampapírokból. Ezt akkor az ÁKK megelégelte és arra kötelezte a bankokat, hogy a rendszeres aukciókon visszaadják neki a lakossági állampapírokat, amennyiben él visszavásárlási opciójával.
Egy időben, főleg 2022-ben jelentős összegeket vett vissza a bankoktól az adósságkezelő, de ez az utóbbi időszakban jelentősen visszaesett, ahogyan a MÁP Plusz-visszaváltások is alábbhagytak (anno az infláció megugrása miatt szabadultak sokan az akkori szuperállampapírtól, és helyette inkább a prémium állampapírt választották).
Ezzel szemben mi történik most? Pont a fenti ellenkezője. Nagyon úgy tűnik, hogy
az államnak annyira fontos az állampapír-piaci likviditás és a belföldi tulajdonban lévő államadósság-arány fenntartása, hogy már az is rendben van, ha a lakossági állampapírokat nem a lakosság tartja.
Fontos leszögezni, hogy a lakossági állampapírok legnagyobb forgalmazója az Államkincstár ( az állomány mintegy 60%-át kezeli), a többit adták el bankok és egyéb forgalmazók a lakosságnak. Állami forgalmazó lévén azonban a bankokkal ellentétben nem tud tulajdonosi szerepkörben hozzájárulni az önfinanszírozási arány fenntartásához vagy javításához.
Kinek és miért lehet ez jó és rossz?
- A bankoktól történő visszavásárlás korlátozásnak előnye kétségtelenül meglenne, hiszen stabilizálná az állam finanszírozását. ha ez a 3000 milliárd egy az egyben elhagyná - részben a bankokon keresztül - az állampapír-piacot, az csökkentené a belföldi részarányt az államadósság-finanszírozásában, ami a sérülékenység és a finanszírozási költségek emelkedését okozhatná.
- Egyik hátránya viszont, hogy szűkíti a bankok likviditáskezelési döntéseit, és likviditást von el a gazdasági szempontból szintén hasznos hitelezés elől.
- Persze korántsem biztos, hogy a bankok olyan rosszul járnának a náluk maradó lakossági állampapírokkal. Vegyünk példának egy átlagosan 4%-on kamatozó PMÁP-ot, ami a banknál marad: a bank jellemzően nem a kincstárnál megszokott 99%-os árfolyamon váltja azt vissza, hanem sok esetben 98%-on, vagyis ez esetben már rögtön 6%-on ketyeg neki a papír, ami jobb kamat most, mint a 12 hónapos DKJ 5,3%-a.
Fontos kiemelni, hogy az extraprofitadó felezését nem tudják a lakossági állampapírok tartásával megoldani a bankok, mert csak az államkötvény-növekményük 10%-a erejéig csökkenthetik az extraprofitadójukat. Ezen kívül kellene még tehát a bankoknak nettó 1600 milliárdot az állampapír-piacra betolniuk.
Érdemes lehet első lépésként talán inkább azt megvizsgálni, hogyan lehetne a lakosság keresletét fenntartani a lakossági állampapírok iránt, ahogy erre fél mondattal Nagy Márton is utalt. Bár az ÁKK azon az állásponton van, hogy nem lesznek érdemi pénzkiáramlások a PMÁP-kamatfizetéseket és -kamatváltásokat követően, a nemzetgazdasági miniszter szavai arra engednek következtetni, hogy bizony komolyan foglalkoztatja ez az eshetőség a kormányt.
A lakossági befektetők szempontjából mindenképp üdvözlendő lenne egy vonzóbb kamatozású állampapír (vagy magasabb prémiumot adó PMÁP) kibocsátása, egy olyan államkincstári cserefunkció mellett, ami elérésben korlátos (hiszen a bankoknál tartott állományokra nem vehető igénybe), és még érdemi költségmegtakarítást sem eredményez. Persze az állam pont ezt az árazási kényszert szeretné elkerülni, meglátjuk, sikerül-e.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
