Az államháztartások világszerte veszélyesen kifeszítettek. Az egy főre jutó növekedés folyamatosan csökken, miközben a nyugdíjak, az oktatás, az egészségügy és a védelmi kiadások költségei egyre nőnek. Ezek a sürgős prioritások könnyen a GDP további 3-6 százalékát igényelnék. A zöld aktivisták mégis hangosan azt követelik, hogy a kormányok a GDP akár 25%-át is elköltsék a klímaváltozás nevében, ezzel fojtogatva a növekedést.
Két héttel azután, hogy Lengyelország átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, Krzysztof Bolesta, a lengyel energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Contexte-nek adott interjúban beszélt az EU előtt álló legfontosabb energiabiztonsági, klíma- és iparpolitikai kihívásokról. A fókuszban az orosz energiafüggőség csökkentése, a nukleáris viták „demisztifikálása”, valamint a 2040-es kibocsátáscsökkentési cél áll. Ehhez azonban a lengyel államtitkár szerint a Bizottságnak és a Tanácsnak egyaránt konkrét jogszabályokkal, beruházási ösztönzőkkel és a vállalatok számára kézzelfogható, versenyképességet megőrző intézkedésekkel kell előállnia.
2025. február 10. fontos nap a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, eddig kell ugyanis a Párizsi Klímaegyezményt aláíró 195 ország kormányának benyújtania friss, a korábbiaknál ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési terveiket az ENSZ részére. Több ország már a napokban véget ért éves ENSZ-klímacsúcson bejelentette új, megemelt klímacéljait, a zöldátállásban élen járó EU viszont valószínűleg a februári határidőt sem fogja tudni tartani, aminek komolyabb negatív következményei is lehetnek, mint az európai presztizsveszteség.
Három kiemelt mutató - a kibocsátáscsökkentésre, a megújuló energia végső energiafelhasználáson belüli részarányának növelésére, valamint az energiahatékonyság javítására vonatkozó, a nemzeti NEKT-ekben rögzített 2030-as célszámok - alapján vetettük össze Magyarország, Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia vállalásait.
Az Európai Unió meghatározó szerepet játszott a Baku-ban megrendezett COP29 klímakonferencián, ahol sikerült globális egyezséget elérni a pénzügyi források Párizsi Megállapodással való összehangolásáról. A cél, hogy az éves klímafinanszírozás 2035-re elérje az 1300 milliárd dollárt (510 ezer milliárd forintot), amelyhez szélesebb körű hozzájárulói bázist hoztak létre.
Több olyan, lényeges változást is tartalmaz a frissített magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) végleges verziója a tavalyi tervezethez képest, amelyre eddig nem irányult figyelem. Ilyen például az, hogy az új NEKT szerint 2030 és 2050 között alig épülne új naperőmű Magyarországon.
Jelentősen felfelé módosította a kibocsátáscsökkentéshez kulcsfontosságú több tiszta villamosenergia-termelő technológia 2050-ben várható globális kapacitásaira vonatkozó előrejelzéseit a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2024-es éves jelentésében (World Energy Outlook) az egy évvel ezelőttiekhez képest, köszönhetően az előző jelentés óta világszerte elfogadott döntések és az azóta meghozott intézkedések várható hatásainak beépítésével magyarázható. Rossz hír ugyanakkor, hogy közben emelkedtek a klímasemlegesség eléréséhez szükségesnek tartott 2050-es célszámok is, az ezekhez vezető pálya pedig még meredekebbé vált.
A 2035-re tervezett belső égésű motorok betiltásáról szóló vitatott terveihez Brüsszel továbbra is ragaszkodik, annak ellenére, hogy a gépjárműipar – főként a német cégek – jelentős nyomást helyez az Európai Bizottságra a szabályok enyhítése érdekében.
Az Európai Unió 2040-es energia- és klímacéljai körüli viták középpontjában elsősorban a társadalmi hatások, a gazdasági elosztási kérdések és az ipar igényei állnak. Azonban Andrei Covatariu, ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának tagja és Camille Defard, a Jacques Delors Energiaközpont vezetője és az EU energiapolitikájának kutatója arra hívják fel a figyelmet, hogy a bővítési folyamat is jelentős befolyással bírhat ezen célok elérésére.
Az ausztrál bányamágnás Andrew Forrest, a Fortescue alapítója és ügyvezető elnöke radikálisabb lépéseket sürget a klímaválság kezelésére. A CNBC műsorában adott interjújában kifejtette, hogy a 2050-es nettó nulla kibocsátási cél helyett 2040-re kellene elérni ezt a célt - írta a Cnbc.
"A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért" címmel jelent meg egy nyilatkozat 11 tudóstól azzal a céllal, a nyilvánosság egyenes és világos üzeneteket kapjon a tudomány képviselői részéről a klímaváltozással kapcsolatos problémákról és a lehetséges megoldásokról, a szükséges és előremutató intézkedésekről.
Az elsők között csatlakozott rá a Solar Markt és a Green Cloud naperőművére a Westend, amivel éves energiafelhasználásának több mint 60 százalékát megújuló energiával váltja ki a bevásárlóközpont - közölte a tulajdonos Gránit Pólus Csoport.
A Portfolio Sustainable World 2024 konferencia egyik délutáni kerekasztal-beszélgetése során a szakértők azt járták körül, hogy az egyes ingatlanpiachoz kötődő szereplők miként tudnak hozzájárulni az épületállomány zöldítéséhez, hogyan látják a kereskedelmi ingatlanok átalakulási folyamatát, a lakóépületek energiahatékonnyá tételét és a jogi vagy éppen finanszírozói környezet ennek megfelelő támogatását, vagy éppen hiányát. Emellett Szemerédi Dóra Diána, a Gránit Pólus csoport ESG és vállalati kapcsolatokért felelős vezetője a Westend kapcsán osztotta meg a tapasztalatait.
Erőteljesen növekedhet a világ áramfogyasztása idén és jövőre a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentése szerint. A tiszta megújuló források szerepe gyorsan tovább erősödhet, de idén várhatóan még a szénerőművi termelés is emelkedik. Ennek következtében a globális villamosenergia-szektor szén-dioxid-kibocsátása 2024-ben alapesetben még kismértékben tovább nőhet, mielőtt 2025-ben csökkenésnek indulna, de van rá esély, hogy ez már 2024-ben bekövetkezik.
Az Európai Néppárt (EPP) azt tervezi, hogy a július 2-5. között a portugáliai Cascaisban megrendezendő találkozóján megpróbálja megfúrni a belső égésű motorral hajtott személygépkocsik eladásának 2035-től induló uniós de facto tilalmát. Az Európai Néppárt, amely az európai választásokon a legtöbb mandátumot szerezte meg, a gépkocsik CO2-szabványainak felülvizsgálatát tűzte ki célul, és olyan lehetőségeket kíván megvizsgálni, amelyek lehetővé tennék a szintetikus, klímasemleges üzemanyagok használatának engedélyezését – tudta meg az Euractiv.
Chris Bowen ausztrál klímavédelmi miniszter bírálta az ellenzéki Peter Duttont, mivel a Liberális Párt elnöke kijelentette, hogy eltörölné a 2030-as kibocsátáscsökkentési célt - tudósított a The Guardian.
Szakértők katasztrófára figyelmeztetnek.
A Vatikán is tájékoztatást adott a szentatya helyzetéről.
Egészségre veszélyes gáz nem volt a levegőben.
Meglepő verseny indult az európai állam- és kormányfők között.
A washingtoni támadásokra válaszul hatalmas megállapodás megkötésére készülnek.
A BUX a nap végére összeszedte magát.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
