A karácsonyi ünnepek körüli leállások idején a Paks II. "5. blokki munkagödör déli falának megtámasztásáról az engedélyes saját hatáskörben, megelőző céllal intézkedett", "amelynek kapcsán az OAH 24 órán belül (soron kívüli) helyszíni ellenőrzést is tartott" – derült ki az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szerda délutáni rendkívüli közleményéből. Ebben a nukleáris hatóság hangsúlyozta, hogy "a felügyeleti tevékenység folyamatos és a jogszabályi követelményeknek megfelelő, bármely ezzel ellentétes állítás súlyosan félrevezető".
Izrael robbanószereket helyezett el az Irán nukleáris programjához szükséges centrifugákhoz megvásárolt eszközökben Mohammad Dzsavád Zaríf Irán stratégiai ügyekért felelős alelnöke szerint, akinek szavait az Iran International című, Londonban szerkesztett iráni ellenzéki hírportál idézte szerdán.
Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök vietnámi hivatali partnerével, Pham Minh Chinhhel egyeztetett kedden Hanoiban, ahol a két fél szándéknyilatkozat írt alá az atomenergetikai együttműködésről - közölte a délkelet-ázsiai ország hírügynöksége.
A szaúdi energiaügyi miniszter bejelentette, hogy az ország minden ásványkincsét hasznosítani kívánja, beleértve az uránt is. A tervek szerint Szaúd-Arábia nemcsak kitermelné, de dúsítaná és értékesítené is az uránt, ami jelentős lépés lenne az ország nukleáris programjában. Ez a fejlemény komoly geopolitikai következményekkel járhat a Közel-Keleten - számolt be a Reuters.
Magyarország jelentős eredményeket ért el a napelemes kapacitások bővítésében, amelyek már meghaladják a 7,5 gigawattot, hat évvel megelőzve az eredeti terveket - mondta Lantos Csaba a vg.hu-nak adott interjújában. Az energiaügyi miniszter beszélt a szivattyús-tározós erőművekről, az elektromos járművek energiatárolóként való használatáról is, amely segítené a zöld energia eltárolását. Geotermikus energiában hazánk tovább növelné kapacitását, a kis moduláris atomerőművek (SMR-ek) telepítését pedig 2030-as évek közepére célozza meg.
Az adatközpontoktól a távoli bányákig számos iparág profitálhat a technológiából, amely a dízelgenerátorok drága és környezetszennyező működését válthatja fel. Egy mikroreaktor akár 20 000 háztartás energiaellátását is biztosíthatja, miközben működési költsége harmada a dízelgenerátorokénak. Az első ilyen reaktorok várhatóan 2029-re kerülhetnek piacra, de a technológia bevezetését szabályozási és biztonsági kihívások is nehezítik, különös tekintettel a kibertámadásokra és az üzemanyaglopások kockázatára - írta meg a Financial Times.
Az Európai Unió 2024-ben ismét fontos mérföldkövet ért el a zöld energetikai átállás terén: a megújuló energiaforrások már csaknem az áramtermelés felét biztosítják, miközben a fosszilis energiaforrások történelmi mélypontra szorultak vissza. Az atomenergia továbbra is meghatározó szereplő az energiamixben és a termelés negyedét teszi ki, de a szélenergia egyre nagyobb szeletet hasít ki magának, megelőzve a földgázt. Az energiamix átalakulása mellett az Európai Uniót komoly kihívások elé állítja az egyre növekvő energiaigény, az importfüggőség erősödése, valamint az áramárak volatilitása - olvasható ki az Eurelectric adataiból.
Az Egyesült Államok és India közötti nukleáris együttműködés új lendületet kaphat, miután Washington bejelentette, hogy véglegesíti a partnerség akadályainak elhárítására irányuló lépéseket, számolt be róla a Reuters. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hétfői újdelhi látogatása során tett bejelentése fontos mérföldkő lehet a két ország közötti, évek óta húzódó tárgyalásokban.
Bár Európa atomerőmű-építési aktivitása jelenleg mérsékelt, de a kontinens - legalábbis azok az országok, amelyek már régebb óta üzemeltetnek atomerőműveket - fokozná ez irányú erőfeszítéseit, amit ugyanakkor finanszírozási nehézségek akadályoznak - áll az S&P Global jelentésében, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy készen áll-e Európa a nukleáris reneszánszra.
Azért bocsátottak el a Paks II. projektnél több száz embert a közelmúltban, mert véget értek a két leendő blokk nukleáris szigete alatti talajszilárdítási munkálatok, és kevesebb dolgozóra van most szükség – ezt jelezte a Paks II. projekttársaság sajtóosztálya a Portfolio megkeresésére. Megkerestük a fővállalkozó Roszatom sajtóosztályát is, időközben az ő válaszuk is befutott, amellyel frissítettük alább a cikket.
A tőzsdék világában nagyon sokan fókuszálnak a paradigmaváltó megatrendekre, gőzerővel keresik a következő Internetet, a következő Elektromos Autót, a következő Mesterséges Intelligenciát – azt, ami alapjaiban formálja át az általunk ismert világot, ráadásul olyan módon, hogy a végén talán már rá sem ismerünk. Arra viszont már jóval kevesebben gondolnak, hogy nem feltétlenül kell feltalálni a spanyolviaszt, ha a következő nagy durranás felkutatására adjuk a fejünket, egyáltalán nem biztos, hogy egy szexi technológiai újítás lesz a következő világformáló megatrend. Év végi elemzésünkben négy olyan témával is foglalkozunk, amelyek első blikkre talán nem hangzanak olyan izgalmasan, mégis alapvetően változtathatják meg a jövőt.
A jelenleg is működő Paksi Atomerőmű még sokáig kiszolgálhatja a magyar energiaigényeket függetlenül attól, hogy Paks 2 elindul és hogy milyen ütemben nő a zöldenergia-termelés. Vajon milyen műszaki és gazdasági feltételek kellenek Paks 1 üzemidejének hosszabbításához és hogyan illeszkedik ez Magyarország klímapolitikai céljaihoz? Mindezekről beszélgettünk Rátkai Sándorral, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Öregedéskezelési Osztályának vezetőjével.
Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.
Törvényt módosítana a svájci kormány annak érdekében, hogy a jövőben mégiscsak lehessen új atomerőműveket építeni.
Az amerikai pénzügyminisztérium ideiglenesen felfüggesztette az atomenergiával kapcsolatos fizetésekre vonatkozó, Gazprombankra érvényes szankciót, amiből viszont a Paks II. bővítése kimaradt - írta meg a 444.hu.
Az évzáró uniós energiabiztosi ülésen kiemelt téma volt az áramárak csökkentése és az orosz energiahordozóktól, tehát a földgáztól, kőolajtól és nukleáris-üzemanyagtól való függetlenedés, amelynek ütemtervét márciusra ígérte Dan Jorgensen energiaügyi biztos. Bár korábban Magyarországon felmerült a szén-dioxid kvóta rendszer részleges felülvizsgálata a kiegyenlítő piacra dolgozó gázüzemű erőműveknél, az unió tagállamainak egy része nem támogatja ezt az elképzelést.
Történelmi pillanatok Washingtonban.
Ennek az ország egy része biztos nem fog örülni.
A külügyminiszter a szerencsés.
Meglepő nyertesei lehetnek az új globális rendnek.
Nő az inflációs nyomás az Egyesült Királyságban.
Biden alatt brutális befektetési hullám érte el az Egyesült Államokat.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
