A magyar kormány új gazdaságpolitikai akciótervvel kívánja fellendíteni a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlődését és támogatását. Szabados Richárd, kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár előadásában ismertette a terveket és a gazdasági kilátásokat.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv három fő pillérre épül. Az első a megfizethető lakhatás biztosítása; a második a jövedelmek vásárlóerejének növelése, amelynek keretében 2028-ra 1000 eurós minimálbért és 1 000 000 forintos átlagkeresetet tűztek ki célul. A harmadik pillér a Demján Sándor Program, amelynek célja a hazai kkv-k átlagos méretének megduplázása.
Az államtitkár szerint 2025-ben 3 százalék feletti GDP növekedés várható, az infláció legyőzését követően kialakuló stabilabb gazdasági környezetben már lehetőség nyílik arra, hogy a vállalkozások is elkezdjenek előre gondolkodni, a jövőt tervezni. Szabados Richárd megjegyezte, hogy a hazai vállalkozások külső forrás igénybevételére való hajlandósága még mindig elmarad az uniós átlagtól.
Szabados Richárd úgy látja, nem mennyiségben, hanem minőségben van szükség a hazai kkv-k fejlesztésére. A közel 1 millió hazai vállalkozásból ma nagyjából 260 ezres az a kis- és középvállalkozói kör, amely képes megmozgatni a gazdaságot. Ebből a körből mindössze 34 ezer az exportképes cég, ráadásul közülük mindössze 14 ezer az, amely magyar tulajdonú.
Ezért gondolta úgy a kormány, hogy a cél a kkv-k méretugrásának elősegítése, az, hogy több vállalkozás léphessen a gazdaság bővítését érdemben támogatni tudó körbe. Erről szól az Új gazdasági akcióterv részeként meghirdetett Demján Sándor program, amely hitel, támogatás, tőke és tanácsadás segítségével és azok kombinációjával ad lehetőséget a vállalkozásoknak arra, hogy előrelépjenek.
A program több, mint 1000 milliárd forintnyi visszatérítendő és vissza nem térítendő forrással fogja segíteni a vállalkozói közösséget. „Cserébe” azt várják, hogy a cégek maguk is megmozduljanak, saját maguk is kockázatot vállaljanak, s így váljon sikeresebbé a hazai vállalkozói közösség.
Az MBH Bank középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója, Nyisztor Péter bizakodó képet festett a magyar gazdaság és a vállalati hitelezés jövőjéről előadásában. "2025-ben a magyar gazdaság érezhetően fellendülhet, köszönhetően a fogyasztás élénkülésének és a beruházások stabilizálódásának," - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezt a folyamatot a várhatóan mérsékelten javuló európai konjunktúra is támogathatja. A szakember szerint a kereskedelmi bankok továbbra is javuló vállalati hitelkeresletre számítanak. Emellett kiemelte, hogy a piaci hitelek kamatozása is normalizálódik, ami kedvező hatással lehet a vállalati szektor finanszírozási lehetőségeire.
Az előadás során elhangzott, hogy továbbra is magas a forgóeszköz hitelek aránya, és regionális viszonylatban erősebb a növekedési ütem. Ez arra utal, hogy a vállalatok aktívan keresik a rövid távú finanszírozási megoldásokat. Nyisztor Péter rámutatott arra is, hogy növekszik a devizahitelek aránya, miközben csökkenőben vannak a támogatott hitelek. Ez a trend jelzi, hogy a vállalatok egyre inkább a piaci alapú finanszírozás felé fordulnak.
Nemzetközi összehasonlításban az MBH Bank szakértője szerint van tér a hitelezés bővülésére Magyarországon. Ez azt sugallja, hogy a pénzügyi szektor még további lehetőségeket lát a vállalati hitelezés növelésében. Ugyanakkor az előadás során elhangzott, hogy a beruházási várakozások kismértékben gyengültek. Ez a tény arra utalhat, hogy a vállalatok óvatosabban tervezik hosszú távú befektetéseiket a jelenlegi gazdasági környezetben.
Az MBH Bank mikro- és kisvállalati üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója, Illés Zoltán beszámolt a banknál elérhető támogatott hitellehetőségekről.
"A 2016-ban indult MFB Pont hálózaton keresztül már közel 600 milliárd forint értékben nyújtottunk szakszerű segítséget ügyfelek ezreinek" - emelte ki az igazgató. Ez a segítségnyújtás európai uniós forrásból finanszírozott 0%-os hitelprogramok és vissza nem térítendő támogatással kombinált, kedvezményes hitelek formájában valósult meg.
Illés Zoltán két konkrét programot is ismertetett. Az egyik a GINOP - KKV Technológia Plusz Hitelprogram, amelynek célja a mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének és hozzáadott értékének növelése - főként energiahatékonysági beruházásokkal, valamint a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képesség megteremtése. A másik kiemelt program a DIMOP Plusz, amely a digitális technológiák bevezetését és fejlesztését támogatja a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások körében. Az MBH Bank országosan 154 MFB Pont Plusz fiókban áll a fenti pályázatok iránt érdeklődők rendelkezésésre, tanácsadóik jelentős tapasztalat birtokában tudják segíteni a vállalkozásokat a pályázati anyagok összeállításában.
Ezek a programok is jól mutatják, hogy a pénzintézet kiemelt figyelmet fordít a hazai vállalkozói szektor fejlesztésére, különös tekintettel a technológiai és digitális fejlesztésekre.
A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója, Petri Bernadett, aki egyben a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa is, fontos információkat osztott meg az Európai Unió költségvetéséről és a közvetlen támogatások szerepéről.
Az EU költségvetésén belül a közvetlen támogatások aránya folyamatosan nő. A 2021-2027-es ciklusban ez már 377 milliárd eurót tesz ki. Az ügyvezető igazgató rámutatott arra, hogy Magyarországon és a régió többi országában a közvetlen EU-alapok ismertsége jóval alacsonyabb az operatív programokhoz képest. Ez a tény rávilágít arra, hogy szükség van a közvetlen támogatási lehetőségek szélesebb körű megismertetésére.
Petri Bernadett kiemelte az egységes piac jelentőségét, amelyet az EU szívének nevezett. Ennek támogatására célzott programot hoztak létre. Az egységes piac célkitűzései között szerepel, hogy ez a világ egyik legnagyobb piaca legyen, ahol az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szinte ugyanolyan szabadon mozoghatnak, mint egyetlen országon belül.
"Az uniós polgárok határokon átnyúlóan utazhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak" - hangsúlyozta az igazgató. Hozzátette, hogy a program további célja, hogy a fogyasztók biztonságos termékeket vásárolhassanak a piacon, és magas szintű élelmiszer-biztonságot élvezhessenek.
Az előadás rávilágított arra, hogy az EU költségvetésében egyre nagyobb szerepet kapnak a közvetlen támogatások, és ezek megismertetése, valamint hatékony felhasználása kulcsfontosságú lehet Magyarország és a régió többi országa számára is.
A rendezvényt záró panelbeszélgetésen vállalkozásvezetők és pénzügyi szakemberek vitatták meg a jelenlegi gazdasági helyzetet és annak hatásait a beszállítói láncokra. A beszélgetésen részt vett Boross Dávid, az Oázis Kertészeti Kft. ügyvezetője, Garamvölgyi Balázs, az MBH Forrás Pénzügyi Tanácsadó és Vállalkozásfejlesztési Zrt. vezérigazgatója, Nagy László, a VisibleCrossing ügyvezetője, Rigó Péter, a RIGO Kft. ügyvezetője, valamint Szarka László, az MBH Bank középvállalati hálózatirányítási igazgatója. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt évek gazdasági kihívásai, különösen az energiaárak emelkedése, jelentősen megnövelték a beszállítók költségeit. Ennek következtében a beszállítók kénytelenek voltak árat emelni, amit továbbhárítottak a megrendelőkre és végső soron a fogyasztókra.
"A külföldi cégek most olyan beszállítókat keresnek, akik a korábbi évekhez képest alacsonyabb árakon tudnak szállítani" - hangzott el a beszélgetésen. Ez a tendencia rávilágít arra, hogy a vállalatok igyekeznek optimalizálni költségeiket és versenyképességüket fenntartani a jelenlegi gazdasági környezetben. Ez a helyzet új kihívások elé állítja a beszállítókat, akiknek meg kell találniuk az egyensúlyt a költséghatékonyság és a minőség között, miközben igyekeznek megtartani vagy akár bővíteni piaci pozíciójukat.
A cégvezetők óvatosan optimisták a 2025-ös évvel kapcsolatban – leginkább azok látják pozitívan a jövőt, akik a belső piacban érdekeltek. Ez után esetleg egy fél mondatba: Több megszólaló is felvetette a német gazdaság gyengélkedését, ezt ugyanis az Európai Unió legnagyobb gazdaságában érdekelt magyar kkv-k közvetlenül is megérzik. A banki szakértők úgy látják, a vállalatoknál most indulnak be a digitalizációs, innovációs projektek, a vállalatvezetők pedig komplexebben gondolkodnak – például a banki finanszírozási lehetőségek és a pályázatok összehangolásában. A cégek fizetőképességében a gyakorlatban nem érzékelhető érdemi változás: a vállalkozók megtanultak alkalmazkodni a folyamatosan változó piacokhoz, felkészülni a lehetséges kihívásokra.
Címlapkép forrása: Portfolio/Berecz Valter
