Azt tervezi a kormány, hogy növeli a munkabérből vagy nyugdíjból történő letiltások esetén mentesített jövedelem összeghatárát. A jelenlegi szabályozás szerint a végrehajtás alól mentesített összeg 60 ezer forint, ami nem nyújt megfelelő fedezetet az érintett adósok megélhetési költségeire, ezért ezt az összeget a mindenkori nettó minimálbér 60%-ára emelnék, amely jelenleg 106 450 forintot jelent.
A mai tárgyalási forduló után már csak egy hajszál választja el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát attól, hogy nyélbe üssék a 3 éves bérmegállapodást. A minimálbér jövőre 9 vagy 10%-kal nő, a következő két évben pedig ennél is nagyobb mértékű lesz a növekedés – értesült a Portfolio. A következő 3 évben áltagosan 12%-kal fog emelkedni a minimálbér.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök jelezte, hogy a minimálbér emelése várhatóan az év végi hivatalos inflációs előrejelzésnek megfelelően, 44 százalékos lehet, hogy a munkavállalók vásárlóerejét megóvják a drágulástól – írja a Financial Times.
A kormány külön-külön egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel a bérekről azt követően, hogy tárgyalásokat folytattak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. A VKF-ülésen ugyanis igencsak távol voltak egymástól az álláspontok. Gulyás Gergely tegnap azt mondta, hogy a kormány beavatkozását is szükségesnek látják, hogy közelítsék a felek álláspontjait. A Portfolio által megkérdezett VKF-tagok kiemelték: mindenki a minimálbérről szóló megállapodásra törekszik, ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy az óriási béremelési álmok szertefoszlanak, hiszen 10% feletti béremelésről már senki sem beszél.
Zajlanak a tárgyalások a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) alakulásáról. Miközben a legfontosabb kérdés az, hogy mennyivel nőnek a bérek a következő években, érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy mennyien keresik a kötelező legkisebb bért Magyarországon. A következő években érdekes tendencia rajzolódik ki: a Portfolio több forrásból úgy értesült, hogy egyre több lesz a minimálbéres és a bérminimumos az országban, ha megvalósul a gyors bérfelzárkózás.
A kiábrándító magyar GDP-adat megakasztotta a bértárgyalásokat a munkaadók és a munkavállalók között. A gyenge teljesítmény nem csak a 2025-ös, hanem a tervezett, 3 éves bérmegállapodásnak sem kedvez. Korábban ugyanis a gyors gazdasági kilábalásra alapozták a béremelési terveket. Az új helyzet fényében a munkaadók óvatosan emelnék a béreket, a munkavállalói érdekképviseletek kitartanak a korábbi, dinamikus fizetésemelési javaslatuk mellett. Úgy tartják, a magyar bérlemaradás és a magas profithányad miatt lehetőség van erre.
A mai napon hangzottak el az első konkrét javaslatok a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. A vállalatok szerint 8%-kal lehetne növelni a minimálbért 2025-ben, míg a szakszervezetek 12%-os emelést szeretnének.
A 2025-ös minimálbér kérdésében széleskörű országos konzultációt indít a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), hogy a vállalkozások véleményét beépítse a kamarai javaslatokba. Az egyeztetés célja, hogy a bérpolitika kialakításakor a gazdasági szereplők teherbíró képességét és a termelékenységi szempontokat is figyelembe vegyék – írja közleményében a szervezet.
„Tanulj tovább, fiam/lányom, hogy neked már jobb legyen” – mondták aggódó szülők milliói, főként a rendszerváltást követően. Egészen a közelmúltig úgy tűnt, hogy e világképet a teljes politikum is osztja, de legalábbis nem hívja ki. A közéletet figyelő állampolgárok antennái azonban az utóbbi időben meglehetősen furcsa „Hűha!” jeleket foghatnak az univerzum e szegletéből.
A mai munkaerőpiac sajátosságai teljesen más hozzáállást, sokkal nagyobb rugalmasságot követelnek meg a cégektől, és természetesen a munkavállalóktól is, mint korábban. Nincs mese, aki ezeknek az új feltételeknek nem tud eleget tenni, elbukik. Az tud most talpon maradni, aki átlátja a társadalmi, gazdasági folyamatokat, és hatékony válaszokat ad ezekre bármilyen vállalati környezetben.
A hazai bérek alacsonyabbak az EU-átlagnál, ami indokolja a minimálbér emelést. Ugyanakkor a cégek termelékenysége ettől még nem fog javulni, így egyáltalán nem biztos, hogy megtámasztja a gazdasági növekedést – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Hadházy Tamás, a Budapesti Értéktőzsde Standard kategóriájában jegyzett Pensum Group alapítója és igazgatósági tagja. A szakember kitért arra is, hogy a munkaerő-kölcsönzés piacán a gazdasági nehézségek nem feltétlenül jelennek meg közvetlenül, hiszen a piaci szereplők egy része éppen a gazdaságos munkaerőköltség érdekében szívesebben fordul a munkaerő-kölcsönzéshez. A szabályozás ugyanakkor valóban nehézségeket okoz, az igazi probléma a kiszámíthatatlanság – tette hozzá. Elmondta azt is, az elkövetkezendő 1-2 évben szeretnék megvalósítani külföldi akvizíciós terveiket, amelyet részben tőkeemeléssel biztosítanának.
A kormány 12%-kal növelné a minimálbért jövőre, azonban a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke arról beszélt, hogy a rossz GDP-adatok miatt ennél sokkal kisebb emelésre lenne szükség.
Megannyi fontos esemény borzolja a kedélyeket a munkaerőpiacon, amelyekre csak azok tudnak megfelelően reagálni, akik képesek átlátni a társadalmi és gazdasági folyamatokat, és hatékony válaszokat tudnak adni bármilyen vállalati környezetben. Ahhoz, hogy ehhez a „harchoz” a HR-szakemberek valós segítséget kapjanak, a Pénzcentrum és a Portfolio november 13-án nagyszabású konferencia keretében járja majd körbe a legfontosabb HR-piaci fókusztémákat.
A japán kormány gazdasági tanácsadó testülete sürgeti a minimálbérek emelését célzó tárgyalások megkezdését. A kezdeményezés, amely Shigeru Ishiba miniszterelnök egyik kiemelt politikai célkitűzése, ellenállásba ütközik a vállalati szektorban. A testület javaslata szerint a kormánynak, a szakszervezeteknek és a vállalatvezetőknek mielőbb meg kell kezdeniük az egyeztetéseket a bérek közép- és hosszú távú emeléséről.
Megközelítette a 2000 forintot a diákmunkások átlag órabére - jelentette a Meló-Diák közleménye alapján az NKT.
Havi 250 ezer forintra nőhet az ingyenes készpénzfelvétel plafonja a jelenlegi 150 ezerről, ha az Országgyűlés is megszavazza - írta Tordai Bence ellenzéki képviselő a Facebook-oldalán, miután a Fogyasztóvédelmi Albizottságon átjutott a javaslat. Ha megszavazzák a változást, az valószínűleg több milliárd forintjába kerül majd a bankrendszernek, hiszen tranzakciós illeték is van a készpénzfelvételen, amit a keret erejéig nem tudnak továbbhárítani.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Jellemzően 30-60 km/h-s lökésekre számíthatunk.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Fájdalmas fejlemény lehet ez Kijevnek.
Jelentős kedvezmények jönnek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
