Alig hagytuk magunk mögött az árstop időszakát, megérkezett az árrésstop. A termékek széles körére kiterjedő intézkedéssel kényes egyensúlyozás kezdődik: meddig lehet fenntartani az árrésstopot úgy, hogy ne legyen nagy boltbezárási hullám?
A bankszámladíjak kapcsán az ársapka bevezetésének lehetőségét vetette fel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szaktárca, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közötti együttműködési megállapodás aláírásakor. Kiemelte: a családok és a nyugdíjasok esetén kellene egy speciális csomagot kialakítani e téren. Továbbá azt is bejelentette, hogy a tervek szerint 2026. január 1-jétől az eddigi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintos árbevételi értékhatáig nő majd a kisvállalati adó (kiva) választhatósága. Az adóalanyiság megszűnése pedig az eddigi 6 milliárd helyett majd 12 milliárd forintos határnál fog bekövetkezni. Emellett az eddigi 50 helyett 200 fős alkalmazotti határig emelik a kiva választhatóságát.
Egyetlen statisztika sem vált ki olyan érzelmeket az emberekből, mint a bérekről szóló havi adatok. A 600-700 ezer forintos bruttó átlagkereset hátterére voltunk kíváncsiak, így elkértük a KSH-tól a részletes statisztikákat. Ezekből kiderült, hogy vannak, akik alig több mint havi bruttó 220 ezer forintból élnek, míg mások 1,8 millióból. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a dolgozók mekkora része keres az átlagbér alatt, és azt is, hogy mekkorák a bérkülönbségek hazánkban.
Tavaly 13%-kal nőtt az átlagbér Magyarországon. Azonban sokaknak ennél jóval kisebb vagy akár nagyobb mértékben emelkedett a bére. A KSH kísérleti statisztikája bemutatja, hogy milyen nagy a különbség a béremelési mértékek között, és az is kiderült, hogy 2024-ben melyik ágazatok voltak a nagy nyertesek.
A brit munkaerőpiac februárban jelentős lassulást mutatott: a felvételek üteme mérséklődött, és az elmúlt négy év legalacsonyabb szintjére csökkent a kezdő fizetések növekedési üteme. A vállalatok továbbra is óvatosak a magasabb foglalkoztatási költségek és a gyenge gazdasági környezet miatt – számolt be a Reuters.
Sorozatosan érkeznek azok a felmérések, amelyek szerint a vállalatok idén alacsony mértékben szeretnék emelni a béreket. A makrogazdasági elemzők és a kutatócégek azonban teljesen más véleményen vannak, muszáj lesz emelni. Nagyon fontos, hogy kinek lesz igaza: ezen múlik ugyanis, hogy idén nő-e a magyarok életszínvonala.
A vasárnapi választások eredményeképpen két hónapon belül felállhat az új német koalíciós kormány, amelynek számos komoly gazdasági problémával kell szembenéznie. Jelen írásomban e kihívások munkaerőpiaci aspektusait veszem számba, és röviden kitérek arra is, hogy ezeknek milyen hatása lehet a hazai munkaerőpiacra.
A tavalyi évben is óriási különbségeket látunk az egyes jövedelmi ötödök keresete között. A legjobban kereső ötöd (a dolgozók 20%-ának) bruttó keresete ötször akkora, mint a legalacsonyabb fizetéssel rendelkezőké.
Közel 647 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly, ami több mint 13%-os növekedést jelent. Ennél azonban a dolgozók kétharmada kevesebbet keres, a bruttó mediánkereset 520 ezer forinton alakult. A 2024-es évben az alacsony infláció miatt olyan gyorsan nőtt a reálbér, amire az elmúlt 30 évben alig volt példa.
Az Aldi újabb béremelést jelentett be az Egyesült Királyságban: a német diszkontlánc 2025 márciusától a korábban bejelentetthez képest is nagyobb mértékben növeli bolti dolgozóinak órabérét, így továbbra is a legjobban fizető szupermarketlánc marad a szigetországban - számolt be a Retail Gazette.
Nagy meglepetést okozott, hogy a KSH friss adatai szerint januárban 5,5%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon. Néhány indikátor azonban már jelezte, hogy gond lehet a hazai árakkal. Ráadásul a lakosság is növekvő árakra számított.
A Lidl, a német diszkontlánc jelentős béremelést jelentett be az Egyesült Királyságban dolgozó 28 000 órabéres alkalmazottja számára. Az új bérek 2025 márciusától lépnek életbe, és nemcsak a kormány által meghatározott nemzeti megélhetési bért, de a Living Wage Foundation által ajánlott valódi megélhetési bért is meghaladják majd - írta meg a Retail Gazette.
A spanyol kormány a munkaidő csökkentéséről szóló törvényjavaslatot fogadott el keddi ülésén Madridban.
A 232 éves múltra visszatekintő WH Smith hétfőn megerősítette, hogy vizsgálja több mint 520, újságokat, könyveket és írószereket árusító utcai üzletének esetleges értékesítését. A vállalat közleménye szerint "vizsgálja a lehetséges stratégiai opciókat a csoport e jövedelmező és készpénztermelő részével kapcsolatban, beleértve az esetleges eladást is". Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy egyelőre nincs konkrét megállapodás - közölte a Cnbc.
Jelentős mértékben nő a pedagógusok fizetése 2025-ben, azonban nem mindenki kapja meg a kormányzati programban szereplő 21%-os emelést. Minél magasabb fokozatban van egy pedagógus, annál kisebb a béremelése. Ennek eredményeképp már alig van különbség egy gyakornok és egy évtizedes tapasztalattal rendelkező tanár fizetése között.
A Sainsbury's, az Egyesült Királyság második legnagyobb szupermarketlánca, jelentős létszámleépítést és átszervezést jelentett be. A vállalat több mint 3000 munkahely megszüntetését tervezi, valamint számos üzleti egység bezárását és átalakítását - jelentette az ESM kiskereskedelmi szakportál.
Bizonyítékokat találtak a Bibliában leírt csatára.
Esnek a részvénypiacok, gyengül a dollár, új csúcson az arany.
Most tört ki igazán a kereskedelmi háború.
Milliók néznek szembe drágulással Trump döntése miatt.
Eljött már az idő a részvénypiaci beszállásra?
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
