Romániában, Litvániában, Bulgáriában és Lengyelországban évente 10% felett nőtt a minimálbér az elmúlt egy évtizedben. A friss adatok szerint egyre több régiós ország igyekszik az uniós átlag felé a minimálbér tekintetében. Hol tart Magyarország uniós összevetésben? Hogyan látják a szakértők a magyar minimálbér alakulását? Mennyivel nőhet a következő években?
Egynapos sztrájk kezdődött szerdán Görögországban a megélhetési költségek emelkedése elleni tiltakozásul, a munkabeszüntetéshez a tömegközlekedésben dolgozók nagy része is csatlakozott. A rendőrség azt közölte, több mint 15 ezren vonultak utcára Athénban és Szalonikiben.
A bérminimum 7, illetve a minimálbér 9%-os emelésénél is nagyobb ütemben nőttek a bérek januárban. Országos átlagban elérte a 10%-ot a béremelkedés mértéke. Akinek eddig nem sikerült kétszámjegyű emelést elérni, annak összegyűjtöttük, mivel érvelhet a munkahelyén!
Nagy vitát döntött el a statisztikai hivatal. A vállalati szervezetek és a cégek béremelési terveit összegző kutatások alacsony növekedést prognosztizáltak, míg a közgazdászok 8-10%-os bérnövekedést jósoltak. Lehetett sejteni az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy inkább az utóbbi várakozás állhat majd közelebb a valósághoz. De a 10% feletti béremelkedési ütem mindenkit meglepett. Mennyivel élnek jobban a magyarok, mint öt éve? Mennyit visz el az infláció a bérünk növekedéséből?
Újratárgyalhatják a minimálbér-emeléseket - mondják a munkáltatók legnagyobb érdekképviseleténél az RTL beszámolója szerint. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára "kínosan lassúnak" nevezte a gazdasági növekedést, szerinte elképzelhető, hogy a bérmegállapodást újra át kell tárgyalni.
Alig hagytuk magunk mögött az árstop időszakát, megérkezett az árrésstop. A termékek széles körére kiterjedő intézkedéssel kényes egyensúlyozás kezdődik: meddig lehet fenntartani az árrésstopot úgy, hogy ne legyen nagy boltbezárási hullám?
A bankszámladíjak kapcsán az ársapka bevezetésének lehetőségét vetette fel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szaktárca, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közötti együttműködési megállapodás aláírásakor. Kiemelte: a családok és a nyugdíjasok esetén kellene egy speciális csomagot kialakítani e téren. Továbbá azt is bejelentette, hogy a tervek szerint 2026. január 1-jétől az eddigi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintos árbevételi értékhatáig nő majd a kisvállalati adó (kiva) választhatósága. Az adóalanyiság megszűnése pedig az eddigi 6 milliárd helyett majd 12 milliárd forintos határnál fog bekövetkezni. Emellett az eddigi 50 helyett 200 fős alkalmazotti határig emelik a kiva választhatóságát.
Egyetlen statisztika sem vált ki olyan érzelmeket az emberekből, mint a bérekről szóló havi adatok. A 600-700 ezer forintos bruttó átlagkereset hátterére voltunk kíváncsiak, így elkértük a KSH-tól a részletes statisztikákat. Ezekből kiderült, hogy vannak, akik alig több mint havi bruttó 220 ezer forintból élnek, míg mások 1,8 millióból. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a dolgozók mekkora része keres az átlagbér alatt, és azt is, hogy mekkorák a bérkülönbségek hazánkban.
Tavaly 13%-kal nőtt az átlagbér Magyarországon. Azonban sokaknak ennél jóval kisebb vagy akár nagyobb mértékben emelkedett a bére. A KSH kísérleti statisztikája bemutatja, hogy milyen nagy a különbség a béremelési mértékek között, és az is kiderült, hogy 2024-ben melyik ágazatok voltak a nagy nyertesek.
A brit munkaerőpiac februárban jelentős lassulást mutatott: a felvételek üteme mérséklődött, és az elmúlt négy év legalacsonyabb szintjére csökkent a kezdő fizetések növekedési üteme. A vállalatok továbbra is óvatosak a magasabb foglalkoztatási költségek és a gyenge gazdasági környezet miatt – számolt be a Reuters.
Sorozatosan érkeznek azok a felmérések, amelyek szerint a vállalatok idén alacsony mértékben szeretnék emelni a béreket. A makrogazdasági elemzők és a kutatócégek azonban teljesen más véleményen vannak, muszáj lesz emelni. Nagyon fontos, hogy kinek lesz igaza: ezen múlik ugyanis, hogy idén nő-e a magyarok életszínvonala.
A vasárnapi választások eredményeképpen két hónapon belül felállhat az új német koalíciós kormány, amelynek számos komoly gazdasági problémával kell szembenéznie. Jelen írásomban e kihívások munkaerőpiaci aspektusait veszem számba, és röviden kitérek arra is, hogy ezeknek milyen hatása lehet a hazai munkaerőpiacra.
A tavalyi évben is óriási különbségeket látunk az egyes jövedelmi ötödök keresete között. A legjobban kereső ötöd (a dolgozók 20%-ának) bruttó keresete ötször akkora, mint a legalacsonyabb fizetéssel rendelkezőké.
Közel 647 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly, ami több mint 13%-os növekedést jelent. Ennél azonban a dolgozók kétharmada kevesebbet keres, a bruttó mediánkereset 520 ezer forinton alakult. A 2024-es évben az alacsony infláció miatt olyan gyorsan nőtt a reálbér, amire az elmúlt 30 évben alig volt példa.
Az Aldi újabb béremelést jelentett be az Egyesült Királyságban: a német diszkontlánc 2025 márciusától a korábban bejelentetthez képest is nagyobb mértékben növeli bolti dolgozóinak órabérét, így továbbra is a legjobban fizető szupermarketlánc marad a szigetországban - számolt be a Retail Gazette.
Nagy meglepetést okozott, hogy a KSH friss adatai szerint januárban 5,5%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon. Néhány indikátor azonban már jelezte, hogy gond lehet a hazai árakkal. Ráadásul a lakosság is növekvő árakra számított.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Az államadósság rakétán ül, közben meg a politikai helyzet nagyon feszült.
Risk on üzemmódba kapcsoltak a befektetők.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
A hitelezőkkel. Különben indul a kellemetlen szakasz.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
