Azt szoktuk meg az utóbbi években, hogy félévente vizsgálják felül a Széchenyi Kártya Program kamattámogatott hiteleinek a kamatát, de ez mára megváltozott: előbb november 1-jével a beruházási célú hitelek kamatát csökkentették 5-ről 3,5 százalékra, majd most március 1-jétől az alábbi termékek esetében egységesen 50 bázisponttal csökkentik a kamatokat. Így már fix 3%-os hitelből fognak tudni beruházni (beruházási hitel, agrár beruházási hitel) és 4,5%-on rövidebb lejáratú hitelt (folyószámlahitel, likviditási hitel) felvenni a cégek. Ennyire felgyorsultak az események a kkv-knál?
A helyzet sosem statikus, a vállalkozói szektor mindig reaktív üzemmódban van. Ötödik éve esik-kel a világgazdaság, a gazdasági környezet mindenről szólt, csak arról nem, hogy a vállalkozóknak jó legyen. A bajban óriási segítséget jelentettek számukra a korábbi nulla százalékos és akörüli hitelkamatok, legyen szó a Covid alatti Széchenyi kríziskonstrukciókról, vagy az azt követő, újraindítást segítő Széchenyi Kártya GO!-ról. Miközben a 18-20% feletti kamatszint miatt a piaci hitelezés visszaesett,
a Széchenyi Kártya mint államilag kamattámogatott program népszerűsége töretlen maradt: 2022-ben 2900, 2023-ban 2800, 2024-ben több mint 2600 milliárd forintnyi kérelmet fogadtunk be
a Széchenyi Kártya Programban. Már 2023 végétől javasoltuk a leforduló jegybanki kamatokkal összhangban a kamatok csökkentését és tavaly november 1-jével ez az elképzelés elfogadásra is került. A vállalkozások érdeklődése rögtön megélénkült és fontos lépés ezt a fellendülő hitelkeresletet tovább ösztönözni egy további kamatcsökkentéssel. Kulcsfontosságú vállalkozói visszajelzés volt az is, hogy a beruházási típusú finanszírozások kamatcsökkentése mellett a forgóeszköz- és folyószámlahitelek kamata egyaránt csökkenjen és erre mind a gazdasági kormányzat, mind a KAVOSZ, mind a bankok is nyitottságot mutattak.
A mostani fél százalékpontos csökkenés eltér a korábbiaktól, hiszen közös tehervállaláson alapul. Ezúttal nem az állami kamattámogatás emelkedik, hanem a közvetítőrendszer vállal áldozatot?
Viszonylag gyorsan tető alá került egy megállapodás a Magyar Bankszövetség és a KAVOSZ között ara, hogy ez esetben együttes költségmegosztással könnyítsünk a hozzánk forduló vállalkozásokra nehezedő kamatterheken.
A kormányzat által is támogatott megállapodásban az 50 bázispontos kamatcsökkentésből 40 bázispontot a bankszektor, 10 bázispontot a programot koordináló KAVOSZ vállal magára március 1-jétől
az újonnan kihelyezett Széchenyi Kártya Program beruházási-, agrár beruházási, folyószámla-, likviditási hitelek- és lízingtermékek esetében. A kormányzat ezen túl is meghatározó nagyságrendben nyújt kamat- és díjtámogatást a hitelek mögé a kamatok ennyire kedvező szinten tartása érdekében. A konszenzus létrejöttében komoly szerepet töltött be a szaktárca; rendkívül élénk kommunikáció zajlott és zajlik folyamatosan a vállalkozói szektor, a társadalmi szervezetek és a kormány között, amit nagyban megalapoz a kkv-szektor működését elősegítő, önálló, felkészült szakember által vezetett kkv-államtitkárság létrejötte - ez nagy bizakodásra ad okot.
Mit várnak még a kamatcsökkentéstől?
A pandémia idején senkinek sem volt eszében, hogy beruházzon, a folyószámlahitelek aránya több mint 90% -ra nőtt a Széchenyi Kártya Programban, azaz a napi működésre vették fel hiteleinket a cégek, például bért, ÁFA-t, rezsit fizettek belőlük. A COVID utáni felpattanási időszakban az újraindítás lett a fő irány, és közel 50%-ra kúszott fel a beruházási célú hitelek aránya. Mára sajnos a háború, az energiaválság és az infláció okozta elbizonytalanodás hosszan elnyúló következményeként ismét kevesebb a beruházási célú hitelfelvétel. A vállalkozások elővigyázatosak lettek, a bizalmi indexek túlzott óvatosságot sugallnak. Varga Mihály szavaival élve a tartalékok visszaépítése zajlik ma is, de ez sem tarthat a végtelenségig: egyértelműen arra számítunk, hogy
a kamatcsökkentés erősíti a jövőbe vetett bizalmat, az alacsonyabb kamatok pedig azt támogatják, hogy ne csak több hitelfelvétel, de több beruházás is megvalósuljon Magyarországon.
A Demján Sándor Program keretében új lehetőségek egész sora segíti a kkv-kat, az 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Programtól az új tőkeprogramokig. Hogy fér meg egymás mellett ennyiféle finanszírozási lehetőség?
A Demján Sándor Program elemei azért jók így együtt, mert egymásra épülnek, szó sincs tehát arról, hogy egymással versenyeznének. Az 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program arról szól, hogy 1 vállalkozói forint mellé 1 forintot ad az állam. Láthatóan jól eltalált pályázat született, ezt igazolja, hogy óriási az igény rá. A tőkeprogramok a vállalkozásokat tőkeerősebbé teszik, aminek ugyancsak nagy a jelentősége, hiszen a bankok az első és a második helyen is a tőkét nézik, amikor egy vállalkozás hitelképességét vizsgálják. A nagyobb tőke tehát jobb hitelképességet és potenciálisan több hitelt jelent. Nagy előrelépést várunk az akadálymentesítéstől, vagyis az adminisztráció csökkentésétől is, ezzel kapcsolatban a piac ötlethegyekkel bombázza a Nemzetgazdasági Minisztériumot. A Demján Sándor Program elemei tehát kiegészítik egymást.
Optimista a kkv-k kilátásait illetően?
Donald Trump újbóli elnökké választása és első, merész és határozott intézkedései azt sejtetik, hogy Amerika képes lesz viszonylag gyorsan kirántani magát a gazdasági problémákból, és további versenyelőnyre tehet szert az EU-val szemben. Ebben hisznek is. Ha ezt az analógiát nézzük, akkor
ha egy vállalkozó elhiszi, hogy a helyzet javul, az véget tud vetni az óvatossági motívumnak.
Az uniós és főleg a német piac tartós gyengélkedése miatt a hazai piacot saját belső erőforrásokkal kell tudni kirántani a bajból; és ennek egyik legjobb példája a minél alacsonyabb hitelkamatok melletti elkötelezettség. Annál pedig, hogy ezt a legújabb kamatcsökkentési lépést is összefogással sikerül megtennünk, nem is lehetne jobb alapom az optimizmusra.
Nagy Márton a hétvégén bejelentette, hogy egy turisztikai bank felállítását tervezi a kormány. Mi a véleménye az ötletről?
Örömteli egy ilyen bejelentés, hiszen a részletek ismerete nélkül is jelentős lépés az, ha külön figyelmet kap ez a fontos szektor. Régi bölcsesség, hogy ha mindig mindenkit támogat egy költségvetés, akkor mindig mindenki csak keveset fog tudni kapni. De ha egy megalapozott gazdasági prioritás mentén kiemelésre kerülnek fontos területek, szektorok és azok stratégiai többletforráshoz jutnak, akkor az egy támogatható gazdaságstratégiai logika.
A turizmus komoly potenciállal és folyamatosan bővülő kilátásokkal rendelkezik, elég csak a reptéri számok dinamikájára gondolni. Egy külön bank létrehozása pedig annak az evolúciónak lehet a része, amelyek révén ez a szegmens megkaphatja azt a figyelmet és specifikus finanszírozást, amely a stabil és fejlődő működéséhez szükséges.
A Covid idején a turizmus esett el a legelőbb, eltűntek a vendégek, szörnyű volt látni az üres utcákat, de a problémát részben tudtuk enyhíteni a Széchenyi Turisztikai Kártya bevezetésével. Nagyon népszerű volt, rengeteg szálláshellyel és vendéglátással foglalkozó vállalkozás élt a lehetőséggel. Ilyen jó példáknak, valamint egy szektort támogató szándéknak a továbbvitele lehet egy önálló turisztikai bank létrehozása.
Mi pedig azzal tudjuk legjobban támogatni a szektort, hogy a mostani kamatcsökkentés a Turisztikai Kártyánkra is kiterjed.
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
