A norvég állam többségi tulajdonában lévő vállalat, amely a megújuló energiaforrások felé való elmozdulás részeként korábban még a nevét is megváltoztatta (Satoil), most újra visszatér a fosszilis energiahordozókhoz.
A cég ugyanis közölte az előző negyedéves, valamint a 2024. évi teljes éves eredményeit, amiből kiderülnek a cég jövőbeli tervei is. Ez alapján a vállalat
2030-ra napi 2,2 millió hordó kőolaj-egyenértéket (boe/d) tervez kitermelni, ami 10 százalékkal magasabb a korábbi várakozásoknál.
Eközben jelentősen csökkenti a megújulóenergia-kapacitásra vonatkozó célját: a korábbi 12-16 GW-os tartományból 10-12 GW-ra módosította terveit, miközben a zöld energiaforrásokba (megújuló- és más alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák) történő beruházásokat 2025 és 2027 közötti időszakra lefelezi - 5 milliárd dollárra a korábbi 10 milliárd dollárról.
A stratégiai váltást Anders Opendal, a cég ügyvezető igazgatója a részvényesek érdekeivel indokolta. Az elképzelés az, hogy a zöld beruházások visszafogásával felszabaduló cash-flow-t versenyképes tőkeberuházásokra fogják felhasználni. A vállalat vezetője hozzátette, hogy a vállalat általános elképzelése nem változott és továbbra is a „nettó nulla” kibocsátás elérése a cél 2050-re.
Az Equinor jó helyzetben van a további növekedéshez és a versenyképes részvényesi hozamokhoz. Arra számítunk, hogy 2030-ig az iparágban vezető, 15% feletti átlagos befektetett tőkearányos megtérülést érünk el
- mondta Opendal.
Nem az Equinor az egyetlen: a norvég vállalat lépése azután érkezett, hogy két nagy versenytársa (Shell, BP) is részvényesi nyomás alá került a diverzifikációs terveik miatt. A piaci várakozás ugyanis az, hogy a BP is csökkenteni fogja a 2030-as megújulóenergia célkitűzéseit a következő részvényesi gyűlésen.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
