A globális szőlőtermelés és borágazat egyre több és egyre égetőbb kihívással találta magát szemben az elmúlt években. A világ borpiacain alapvetően túltermelés tapasztalható, amely párhuzamosan a folyamatos globális fogyasztáscsökkenéssel egyre nagyobb problémát okoz a borászatoknak.
A tavalyi év világszinten 1961 óta a leggyengébb termését hozta, a becslések szerint kb. 244 millió hektoliter bor készült.
A fogyasztás viszont mélyen ezalatt marad, a párizsi székhelyű OIV (International Organisation of Vine and Wine) a világ borfogyasztását 2023-ban 221 millió hektoliterre becsülte, ami 2,6%-kal kevesebb, mint 2022-ben, és 7,5%-kal kevesebb, mint 2018-ban. A fogyasztás folyamatos csökkenésével párhuzamosan a világ szőlőültetvényeinek nagysága is zsugorodik, tavaly 0,5%-os csökkenéssel 7,2 millió hektárra csökkent.
A globális trendeket jórészt a magyar piac is leköveti, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kutatása jelentős csökkenést tapasztal a borfogyasztók száma és fogyasztási intenzitása terén. Kisebb-nagyobb kilengésekkel egyértelmű tendencia látszik:
50 év alatt a felére csökkent az egy fogyasztóra jutó bormennyiség, 2022-ben átlagosan 18,1 liter bort ittak fejenként a magyarok.
A rendkívül rossz tavalyelőtti termés után viszont több mint 100 ezer hektoliterrel többet, kb. 2,8 millió hektoliter bort állítottak elő tavaly a pincészetek, és az átvételi árak is valamelyest növekedtek. Összességében mégis látványos nagyobb távlatban a visszaesés, a 20 évvel ezelőtti rekordtermés jószerivel lefeleződött két évtized alatt.
Pozitív hír ugyanakkor a termelők számára, hogy az Agrárközgazdasági Intézet tavalyi adatai szerint a földrajzi jelzés nélküli és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok feldolgozói értékesítési ára hektoliterenként összességében 17 százalékkal emelkedett, elérve a 29,2 ezer forintot. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok között a fehér borok ára 26 százalékkal, míg a vörös- és rozéboroké körülbelül 15 százalékkal emelkedett. Azonban a literenkénti árak még mindig nem érték el a 280, illetve 330 forintot sem. Az exportált borok ára hektoliterenként összességében csak kevesebb mint 3 százalékkal emelkedett, elérve a 28,3 ezer forintot. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok ára 2 százalékkal nőtt, míg a vörös- és rozéboroké 7 százalékkal emelkedett az exportpiacokon.
A számokból az látszik, hogy a jóval magasabb vásárlóerővel rendelkező nyugati-európai piacokon olcsóbban lehet csak eladni a magyar bort, mint Magyarországon (!).
Globális átrendeződés
A világ bortermelésének felét Franciaország, Olaszország és Spanyolország adja, azonban sorrendben utánuk 5 – bortermelés szempontjából – újvilági ország: az USA, Ausztrália, Chile, Argentína és Dél-Afrika következik. A hagyományos európai borrégiók egyre komolyabb versenybe kerülnek, nem csak mennyiségben, hanem minőségben és ár-érték arányban is.
Magyarország a világ 16. legnagyobb bortermelője, megelőzve Ausztriát, de lemaradva Romániától.
A klímaváltozás különösen érzékenyen érinti a borászatokat, Olaszország a tavalyi évben azért csúszott le a bortermelés mennyiségében Franciaország mögé, mert az ország középső és déli régióiban a hőség, illetve a legyengült tőkéket megtámadó betegségek akár 50 százalékos terméskiesést is okoztak. Mindeközben a szőlőtermesztés ökológiai határa is egyre északabbra húzódik, a világpiacon is megjelentek kanadai és svéd borok. A francia pezsgő hazájában Champagne-ban olyan drasztikus következményei vannak az éghajlatváltozásnak, hogy a nagy pezsgőházak dél-kelet angliai szőlőtelepítésbe fogtak, ahol a klimatikus viszonyok jobban megfelelnek a hagyományosan pezsgőkbe kerülő chardonnay, pinot noir és pinot meunier fajtáknak.
Az éghajlatváltozás a magyar szőlősgazdákat sem kíméli: a csapadékhiány miatt a Kunsági borvidék gazdái komoly bajba kerülhetnek az elkövetkezendő években. Szakértők szerint ugyanakkor a magyar borrégiók közül például Villányban pozitív folyamatokat is elindíthat a felmelegedés, és a terület egyértelműen vörösbor termelésére állhat át.
Árnyalja az optimizmusukat, hogy a fogyasztói szokások egyértelműen a vörösborok kárára változnak az alacsonyabb alkoholtartalmú fehér- és rozéborokkal, proseccokkal, pezsgőkkel szemben.
Magasabb polcon – akár Kínában is
Minden termelő számára kiemelt fontossággal bír, hogy olyan értékesítő partnerekkel dolgozzon együtt, amelyek korrekt piaci áron, kiszámíthatóan és megfelelő mennyiségben tudják átvenni a bort. A Lidl Magyarország az elmúlt 10 év alatt 200 millió palack hazai bort értékesített itthon és a külföldi Lidl áruházakban. Utóbbi azért is kiemelkedően fontos, mert a bormarketinggel és borértékesítéssel foglalkozó szakemberek egyöntetű véleménye, hogy a magyar bor külföldön nem kerül a minőségének kijáró polcra (átvitt és gyakorlati értelemben egyaránt), a borexport jelentős része lédig, vagyis palackozatlan, hordós kiszerelésben hagyja el az országot.
A Lidl azonban szinte csak jó ár-érték arányú és jó minőségű palackos magyar bort forgalmaz, ezzel is emelve a termék nemzetközi ázsióját.
Egyre komolyabb törekvések vannak a magyar bor globális láthatóságának növelésében. A Magyar Bormarketing Ügynökség a magyar borok jelenlétét erősíti Németországban és az Egyesült Királyságban, de egyre aktívabbak Dél-Korea, Lengyelország és az Egyesült Államok piacain is, a következő időszakban pedig a skandináv országok vannak a fókuszban. Különösen hangsúlyos a magyar borágazat kínai jelenléte, amely potenciálisan óriási piacot jelenthet – igaz a belföldi termelők súlya is egyre nagyobb.
A diszkontáruházlánc a magyar palackozott borok egyik legjelentősebb exportőre
A Lidl még 2014-ben határozta el, hogy a „Lidl a magyar beszállítókért” programjának részeként kiemelten kezeli a magyar palackos borok népszerűsítését és a belföldi értékesítés növelése mellett a „Lidl Wine Expo”-n keresztül a külpiacokra jutásban is segíti a hazai borászatokat, pincészeteket. Az áruházlánc célja, hogy minél szélesebb magyar borkínálatot tegyen elérhetővé a hazai üzletekben, mindamellett a hazai családi pincészetek exportlehetőséghez jussanak az áruházlánc hálózatán keresztül, ami szervesen illeszkedik a magyar kormány nemzetstratégiai elképzeléseibe is.
A program elindulásának évében 6 millió palackot értékesítettek, ez azonban 10 év alatt ötszörösére nőtt, és tavaly már 29 millió palack magyar bor talált gazdára a boltok polcain.
Ez körülbelül 220-240 ezer hektoliter bornak felel meg, tehát kijelenthető, hogy a teljes hazai bormennyiség közel 10 százalékát (!) a Lidl értékesítette tavaly. Kezdetben a magyaron kívül 6 országba exportált a vállalat, ez a szám tavalyra megháromszorózódott, és immár 17 ország fogyasztói ismerkedhettek meg a magyar borokkal.
Bár a magyar bor legnagyobb külföldi felvevőpiaca Szlovákia, a Lidl hálózatán keresztül viszont Németországba, Csehországba, az Egyesült Királyságba és Lengyelországba jut el a legtöbb hazai bor. Az export révén az áruházlánc további lehetőségeket teremt a hazai borászatok számára, hogy tovább fejlődjenek és bővítsék piaci jelenlétüket világszerte.
Az elmúlt 10 évben több mint 90 milliárd forint realizálódott a hazai beszállítóknál,
amelyek köre ráadásul igen széles, a kínálatban egyaránt megtalálhatók a kisebb családi pincészetek termékei és nagy termelők borai is.
Hogy lehet a szortimentbe bekerülni?
Az áruházlánc a polcokra kerülő borokat több ezer különböző hazai és nemzetközi bor közül alapos és hosszú mérlegelés után választja ki. Első lépésként a szakemberek stílusukban és árkategóriájukban hasonló borok közül választják ki a kiváló minőséget képviselő palackokat, majd a kiválasztott borok újabb kóstoláson esnek át, ahol visszaellenőrzik, hogy minden tétel megfelel-e a magas kritériumoknak. Végül a harmadik kóstolás a polcra kerülés előtt történik, ekkor egy rövid leírás is készül a borok ízvilágáról. A szortimentben állandó és akciós jelleggel egyaránt megtalálhatóak mind a neves hazai, mind pedig a kisebb családi- és kézműves pincészetek termékei, így a vásárlók az összes hazai borrégió italaiból válogathatnak a polcokon.
A hazai fogyasztók körében leginkább az illatos borok, a könnyed rozék, a különféle gyöngyöző- és habzóborok, valamint a pezsgők kedveltek.
Az illatos fajták – a királylányka, az Irsai Olivér – mellett nagy népszerűségnek örvend a fogyasztók körében az Egri Bikavér, valamint természetesen a Tokaji furmint is.
„Leginkább a globális fogyasztói ízlésnek, valamint a folyamatosan változó piaci trendeknek, például az alacsonyabb alkoholtartalom iránti igénynek tulajdonítható, hogy főként ezek a borfajták – döntően fehérborok - kedveltek a külföldi piacokon. Azonban fontos megemlíteni, hogy az Egri Bikavér az egyik legismertebb magyar vörösbor, amely komplex ízvilágával és történelmi hátterével vonzza a külföldi borkedvelőket“ – mondta el Piskor Fanni, a Lidl borszakértője.
A habzóborok, prosecco-k és a pezsgők egyre kedveltebbek Magyarországon. Ez nem csupán egy múló divathullám, hanem egy hosszú távú változás a borfogyasztási szokásokban,
a fiatalabb generációk körében népszerűbbek az olyan könnyű, alacsonyabb alkoholtartalmú borok, mint a habzóborok és a prosecco-k, az élénk, frissítő ízvilág rendkívül vonzó számukra. Ezek az italok ráadásul jól illenek a különböző ételkombinációkhoz, így egyre inkább beépülnek a gasztronómiai kultúrába, legyen szó előételről vagy különböző ételpárosításokról” – tette hozzá a szakértő.
Sajátmárkás borok és pezsgők az élmezőnyben
A Lidl a pincészetek saját borain kívül sajátmárkás termékeket is kínál, amelyek akár nemzetközi megmérettetésben is szép eredményeket érnek el. Ilyen például a Feind Irsai Gyöngyözőbor, amit az Országos Borversenyen aranyéremmel jutalmaztak, vagy a Villányi Syrah, ami a 2024-es Berliner Wein Trophy nemzetközi borversenyen érdemelte ki az aranyérmet. Legutóbb pedig a nemzetközi VinAgora versenyen a Lidl saját házasítású bora, a tokaji Dereszla Pincészet hordós érlelésű furmintja és a Dereszla Brut pezsgő kapott aranyérmet.
A cikk megjelenését a Lidl Magyarország támogatta.
Címlapkép forrása: Getty Images
