Nincs könnyű helyzetben az európai borágazat, a csökkenő borfogyasztás és az újvilági borok térnyerése egyre nagyobb versenyre készteti a hagyományos bortermelő országokat, így Magyarországot is. A klímaváltozás hatásai egyelőre szinte beláthatatlanok, a szőlőtermelés ökológiai határa is egyre északabbra húzódik, amit mi sem mutat jobban, mint hogy Kanada, az Egyesült Királyság vagy Svédország is belépett a globális szereplők közé. A hazai boreladások tavaly vegyes képet mutattak, mennyiségben és értékesítési árakban is emelkedtek az előző évhez képest. A borexport mennyisége viszont 17 százalékkal csökkent, és értékben is visszaesett 11 százalékkal, 31,4 milliárd forintra. A kiszámíthatatlan nemzetközi piaci körülmények miatt a hazai borászatok jövedelmezőségének hosszútávú biztosításában nagy segítség lehet egy olyan nemzetközi áruházlánc, mint a Lidl, amely az elmúlt években 17 országba juttatta el a magyar palackos borokat, és a hazai piacon is az egyik legnagyobb forgalmazónak számít. Az elmúlt 10 évben 200 millió palack magyar bort értékesített, amellyel 90 milliárd forint realizálódott a beszállítóknál. A magyar borok elsősorban Csehország, Németország, az Egyesült Királyság és Lengyelország áruházainak polcain találnak gazdára, az eladási statisztikákból pedig az is kiderül, hogy az Egri Bikavér kezdi visszanyerni a megérdemelt hírnevét.
Már a legjobb hazai borvidékeken is egyre gyakoribb látvány, hogy megműveletlenül hagyják szőlőiket a gazdák. Ez nemcsak szomorú látlelet a szektor állapotáról, de kifejezetten veszélyes is, mivel a nem gondozott szőlőtől néhány év után érdemi termést nem lehet várni. A Portfolio Checklist mai adásában ezzel az egy témával foglalkoztunk, Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét egyebek mellett arról kérdeztük, hogy milyen piaci dinamikák vezettek a kialakult helyzethez, merre lenne a kiút, és hogy mi köze van ennek az egésznek az újvilági borokhoz. A Portfolio podcastjeiben kiemelten foglalkozunk a hazai borpiaccal, a Rókusfalvy Pál barmarketingért felelős kormánybiztossal készült interjúnk itt, Héja Csabával, az MBH Bank vezető elemzőjével készített adásunkat pedig itt érhető el.
Az Agrárminisztérium 1,6 milliárd forintos keretösszeggel támogatást biztosít a borászatok számára védett eredetű rozé- vagy vörösborok lepárlására a borpiaci nehézségek kezelése érdekében - közölte a minisztérium.
A kormány a borászok kérését figyelembe véve, a rendkívül kiélezett borpiaci versenyben való eredményes helytállásuk elősegítése érdekében csökkenti a borosüvegek után a kiterjesztett gyártói felelősség keretében fizetendő díjtétel mértékét, ami nem fog nagyobb anyagi terhet jelenteni az ágazat szereplői számára az eddig fizetett termékdíjnál - jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A napokban egyre több szabadban keletkezett tűzhöz riasztják a tűzoltókat, amelyek oka általában kerti zöldhulladék-égetésre vezethető vissza. Március 1-je óta, vagyis a két tavaszi hét alatt már 543 alkalommal keletkezett tűz a szabadban, a leégett terület pedig akkora, mint 603 futballpálya - írja az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
A bor hazánkban is ékes kísérője a különböző művészeti eseményeknek, aukciós rendezvényeknek, kiállításmegnyitóknak, hiszen a minőségük kéz a kézben emeli az est kifinomult hangulatát. A műtárgy.com most olyan borászatoknak járt utána, amelyek kreatív módon mutatják be, hogy miként lehetséges még összekapcsolni a borászatot a művészettel.
A borkészítés egyes régészeti leletek szerint több mint 8000 éves múltra tekint vissza. Ősi jellege ellenére a borászat mindig is élen járt a legújabb technológiai vívmányok hasznosításában, és talán nem túlzás, hogy ez a leginnovatívabb tradicionális ágazat a világon. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogyan hasznosítja a borszakma az élvonalbeli technológiákat a robotizációtól a mesterséges intelligencián át a blokkláncig.
Négy év tervezés után indult el a Tokaji borvidék egyik központjában, Bodrogkeresztúron a Borecet Művek. A manufaktúra életében nagy nap volt a 2010. június 7-e: ekkor készült el ugyanis az első liter ecet. Az alapító házaspár, Képíró Anita és Formanek Ferenc vállalkozása pedig igazi gasztro-sikertörténetnek számít a borvidéken és Magyarországon egyaránt.
30 év alatt sokunk számára már-már természetessé vált, hogy a nyártól méltó módon, egy felejthetetlen parti keretében búcsúzzunk. Nincs is erre jobb alkalom, mint a pazar díszletek között megrendezett Budapest Borfesztivál, mely idén számos újdonsággal, káprázatos kínálattal és hatalmas területtel várja a borkedvelő nagyközönséget.
Az alacsony szőlőtermésre vonatkozó becslések és a borvidékek jóváhagyására váró szőlőár előrejelzések a tavalyinál jelentősen magasabb szőlőárakat indokolnak a rövidesen beinduló idei szüret során - állapította meg hétfői közleményében az Agrárminisztérium (AM).
Negyven éve dolgozik pincészetében önállóan Magyarország egyik legismertebb és legsikeresebb borásza, Bock József, akinek tételeiről a kilencvenes évek elején még azt gyanították a külföldiek, hogy átcímkézett francia borokról van szó. Az idén 73 éves borász élete a borkészítés körül zajlik, a családi indíttatástól, a szabadidős borászkodástól kezdve egészen a jelenlegi wellness-hotelig és nemzetközi borértékesítésig. Úgy látja, a magyar borok érettebbek, mint a magyar piac, de a figyelemreméltó újvilági dömping ellen csak a minőséggel és az egyedi terroir-jelleggel tud versenyezni a hazai ágazat.
Tavaly sem tört meg az évek óta tartó drágulási trend, a földárak növekedése az előző évit is meghaladta. Egyedül a szőlőkért kértek kevesebbet, mint egy évvel korábban és volt olyan régió, ahol több mint háromszorosára nőttek a termőföldek árai az elmúlt tíz évben. Óriási azonban a különbség az egyes területek között, míg a legdrágább, Hajdúszoboszlói járásban több mint 3 millió forintért lehetett egy hektár szántóhoz jutni, a Pétervásárai és az Aszódi járásban kevesebb mint 700 ezer forintért - derül ki a Takarék Termőföldindexéből.
Olyan szintet öltött a munkaerőhiány Olaszországban a koronavírus-járvány miatti korlátozások és a bérek emelkedése miatt, hogy a szőlőtermelők kénytelenek egyre inkább gépekre bízni a szüretelést – írja a Fox Business.
Az idei francai bortermelés 1945 óta legalacsonyabb lehet - idézte a francia mezőgazdasági minisztérium adatait a BFMTV hírtelevízió.
Az időjárási anomáliák ellenére is jó lehet az idei szőlő- és bortermés, ha a szüretig hátralévő időben nem történik kirívó környezeti hatás – véli Bock József. Az ismert borász szerint azonban mind az alapanyag, mind pedig a bor esetében elengedhetetlen lenne az áremelés.
Az Eszterházy Károly Egyetem vizsgálata szerint a szőlőültetvényeket a fagy nem károsította jelentősen, terméskiesés nem várható - közölte az intézmény az MTI-vel pénteken.
Mutatjuk a magyar adósbesorolás minősítési esélyeit.
Kellemetlen meglepetést hozott a 2024-es év.
Ezt a Bizottság szóvivője nyilatkozta.
Nincs egyelőre év végi hajrá a forintnál.
Idehaza kis mínuszban zárt a BUX az év utolsó kereskedési napján.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
