A globális borpiac jelentősen visszaesett az elmúlt évben, ami a szőlőültetvények értékének drasztikus csökkenéséhez vezetett. A Knight Frank legfrissebb jelentése szerint a világ legfontosabb borvidékei közül alig akad olyan, amely ne tapasztalta volna meg a kereslet csökkenésének hatásait.
A francia pezsgőipar jelentős visszaesést tapasztalt az elmúlt évben, ami a gazdasági és politikai bizonytalanságoknak tudható be. A Comité Champagne (Champagne Bizottság) adatai szerint a szállítások 9,2%-kal csökkentek 2023-hoz képest, összesen 271,4 millió palackra. A visszaesés különösen érzékelhető volt olyan kulcsfontosságú piacokon, mint Franciaország és az Egyesült Államok - számolt be az ESM kiskereskedelmi szakportál.
Nagyon nehéz éven van túl a luxusipar, amely meglepő ahhoz képest, hogy 2024 elején mit vártunk ettől az 1500 milliárd eurós szektortól. Ugyan vannak olyan márkák, amelyek értékesítése kiugróan nőtt, a többség csak stagnálni tudott vagy még azt sem - mondta Orbók Ilona luxusipari szakértő, a BDO Magyarország ügyvezetője a Portfolio Checklist különkiadásában.
Nincs könnyű helyzetben a magyar borágazat, a csökkenő borfogyasztás és az újvilági borok térnyerése egyre nagyobb versenyre készteti a termelőket, akik a klímaváltozás hatásait is egyre inkább a bőrükön érzik, miközben a fiatalok szinte teljesen elfordultak a borivástól. Ugyanakkor az idei szüret az átlagosnál jobbnak bizonyult, a reprezentációs adó tavalyi eltörlésével pedig nőtt az ünnepi időszakban értékesített borok száma, és az exportpiacok tekintetében is biztatóak a kilátások a Magyar Bormarketing Ügynökség szerint.
A prémium borpiac nehéz évet zár, mivel a burgundik és vintage pezsgők ára jelentősen csökkent a kínai kereslet visszaesése és a globális gazdasági bizonytalanság miatt. Az elmúlt évek pandémia okozta bummja után a piac most komoly korrekcióval szembesül.
A globális borágazat egyre nagyobb kihívással szembesül: hogyan lehet az gazdasági növekedést összehangolni a környezeti felelősségvállalással. A vízfogyasztás és vegyszerhasználat csökkentésétől a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálásáig a borászok világszerte keresik a fenntartható innováció lehetőségeit. Magyarország, amely híres gazdag borkészítési hagyományairól, szintén nem kivétel. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogyan alkalmazzák a magyar borászatok az öko-innovációs gyakorlatokat, és az egyes vállalatok stratégiái miben különböznek egymástól.
Alig egy év telt el a borok reprezentációs adójáról szóló kormányrendelet életbe lépésétől, amelyben a közvetlenül a termelőtől vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek mentesülnek a reprezentációs adó fizetési kötelezettsége alól. Az intézkedés meghozta a pozitív hatását, a megkérdezett borászatok tavaly közel 20 százalékos eladásnövekedésről számoltak be, a Magyar Bormarketing Ügynökség pedig idén is nagy várakozással tekint az ünnepi időszakra. A trend egyértelmű: a fogyasztók egyre inkább az alacsonyabb alkoholtartalmú és „buborékos” termékeket keresik, ezért az Ügynökség nyáron nagyszabású kampányt indított a magyar pezsgők és habzóborok népszerűsítésére. Nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi célpiacokon, Dél-Koreában, Kínában és az Egyesült Királyságban is különböző aktivitásokon keresztül növeli a magyar bor láthatóságát. A Portfolio Rókusfalvy Pált, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztost kérdezte a borajándékozásról, mint vállalati identitásformáló eszközről, a magyar bor külföldi megítéléséről, illetve a natúrborokban, pét-natokban rejlő lehetőségekről.
A Lidl Magyarország 2004. november 18-án nyitotta meg első 12 üzletét Magyarországon, többek között Szegeden, Tapolcán, Békéscsabán és Keszthelyen. Az üzletlánc gyorsan növekvő népszerűségét mutatja, hogy a következő évben már 50 üzlettel rendelkezett országszerte, jelenleg pedig 210 áruházzal, 4 logisztikai központtal és közel 10 ezer munkavállalóval van jelen az országban, akik közül több mint százan a kezdetektől fogva a cégnél dolgoznak.
Magyarországon az alkoholizmus népbetegség, így elsőre furcsa lehet a tény: az elmúlt években folyamatosan csökkent az alkoholfogyasztás. Bár a költések nőnek, ennek az üteme nem éri el a szeszek inflációjának mértékét. A forgalom mérséklődése látszik abból is, hogy mennyi ital után fizetik meg a jövedéki adót.
Január eleje és július vége között a borászok 5 százalékkal többet kértek a borokért, mint egy évvel korábban. Így átlagosan 30,1 ezer forintot kaptak egy hektoliter borért a termelők, ami literenként 301 forintot jelent – írja a Világgazdaság.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsorban a reggel közzétett augusztusi inflációs mutatókkal és a headline adat mögötti folyamatokkal foglalkoztunk. Vendégünk volt Trippon Mariann, a CIB Bank vezető makrogazdasági elemzője. A műsor második részében azt a kérdést jártuk körbe, hogy milyen nyara volt idén a magyar borágazatnak, és persze, hogy milyen lesz a 2024-es évjáratú bor. Erről Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét kérdeztük.
A hazai szőlészeti és borászati ágazatban a generációváltás gőzerővel zajlik, ugyanakkor az agrárium más szegmenseihez hasonlóan a pályát egyre kevesebben folytatják, akik viszont igen, azok határozott koncepció mentén képzelik el a pincészetük, és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését. Gombamód szaporodnak a bio- és natúrborokkal foglalkozó apró borászatok, amelyek jórészt szerelemprojektnek indulnak, de egy idő után elengedhetetlen a bizonyos fokú professzionalizálódás. Egy biztos: megfelelő géppark nélkül nem lehet hatékonyan termelni és értékesíteni, ezért szükség van olyan multifunkcionális járműre, amely nem riad vissza a traktornyomos dűlőutaktól és a borosrekeszektől sem, de a sales tevékenységben is hatékonyan részt tud venni. Az Egri borvidék egyik feltörekvő pincészetét, a Havas és Tímár Pincészetet egy Suzuki Vitarával látogattuk meg.
Amikor a több millió éve bekövetkezett nagy kihalásra gondolunk, akkor először talán mindenkinek a Földet akkoriban benépesítő dinoszauruszok eltűnése jut eszébe. Pedig a kataklizma a növényvilágot is jelentősen megváltoztatta. Egy friss kutatás szerint többek között a mai borászat megszületését is az akkor végbemenő ökológiai változások tették lehetővé, ugyanis fontos szerepet játszottak a szőlőfajok elterjedésében - szemlézte a tanulmányt az IFL Science.
A hungarikum bizottság tárgyalta a Badacsonyi szőlőhegy szövetség és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem MATE közös beadványát, amely azt célozta, hogy a Badacsonyi Kéknyelű kerüljön be a hungariumok gyűjteményébe - derül ki abból a videóból, amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter töltött fel a Facebookra.
Nincs könnyű helyzetben az európai borágazat, a csökkenő borfogyasztás és az újvilági borok térnyerése egyre nagyobb versenyre készteti a hagyományos bortermelő országokat, így Magyarországot is. A klímaváltozás hatásai egyelőre szinte beláthatatlanok, a szőlőtermelés ökológiai határa is egyre északabbra húzódik, amit mi sem mutat jobban, mint hogy Kanada, az Egyesült Királyság vagy Svédország is belépett a globális szereplők közé. A hazai boreladások tavaly vegyes képet mutattak, mennyiségben és értékesítési árakban is emelkedtek az előző évhez képest. A borexport mennyisége viszont 17 százalékkal csökkent, és értékben is visszaesett 11 százalékkal, 31,4 milliárd forintra. A kiszámíthatatlan nemzetközi piaci körülmények miatt a hazai borászatok jövedelmezőségének hosszútávú biztosításában nagy segítség lehet egy olyan nemzetközi áruházlánc, mint a Lidl, amely az elmúlt években 17 országba juttatta el a magyar palackos borokat, és a hazai piacon is az egyik legnagyobb forgalmazónak számít. Az elmúlt 10 évben 200 millió palack magyar bort értékesített, amellyel 90 milliárd forint realizálódott a beszállítóknál. A magyar borok elsősorban Csehország, Németország, az Egyesült Királyság és Lengyelország áruházainak polcain találnak gazdára, az eladási statisztikákból pedig az is kiderül, hogy az Egri Bikavér kezdi visszanyerni a megérdemelt hírnevét.
Már a legjobb hazai borvidékeken is egyre gyakoribb látvány, hogy megműveletlenül hagyják szőlőiket a gazdák. Ez nemcsak szomorú látlelet a szektor állapotáról, de kifejezetten veszélyes is, mivel a nem gondozott szőlőtől néhány év után érdemi termést nem lehet várni. A Portfolio Checklist mai adásában ezzel az egy témával foglalkoztunk, Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét egyebek mellett arról kérdeztük, hogy milyen piaci dinamikák vezettek a kialakult helyzethez, merre lenne a kiút, és hogy mi köze van ennek az egésznek az újvilági borokhoz. A Portfolio podcastjeiben kiemelten foglalkozunk a hazai borpiaccal, a Rókusfalvy Pál barmarketingért felelős kormánybiztossal készült interjúnk itt, Héja Csabával, az MBH Bank vezető elemzőjével készített adásunkat pedig itt érhető el.
Szimbolikus látogatás következik.
Van, ahol még mindig nem hagyta abba.
Érinti a vásárokat és a kiállításokat is.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Putyin flottájához tartozhatott a limuzin.
Felül kell kerekedni a feszültségen.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
Mi történik Törökországban?
