Elemzés

Kihívott minket a thyssenkrupp, elfogadtuk! - Simán lenyomott minket az önvezető autójuk

Nagyon komoly átalakuláson megy keresztül a világ járműipara, amelyre minden nagy szereplőnek érdemben kell reagálnia, hogyha versenyben akar maradni. Az egyik legmeghatározóbb trend, az önvezető autók irányába történő elmozdulás például számos ma használt alkatrészt fog száműzni autóinkból. Tudják ezt a thyssenkruppnál is, ahol már javában készülnek egy olyan korszakra, ahol sem a kormányoszlopra, sem pedig a kormánykerékre nem lesz szükség. Ezeknek a kutatásoknak és fejlesztéseknek az egyik legnagyobb nyertese Magyarország. A németek hazai operációjánál, a thyssenkrupp Components Technology Hungarynél ugyanis már közel 800 mérnök dolgozik olyan technológiákon, amelyek megoldást jelenthetnek a fenti problémákra és amelyekre jó eséllyel szükség lesz az elektromos önvezető autók korában.

Százezrek alól rúgja ki a mankót a kormány új cafeteriajavaslata

"Drasztikus változás", "a rendszert alapjaiban rengeti meg", "beláthatatlan következményei lesznek" - ehhez hasonló kifejezésekkel értékelték a piaci szakemberek a kormány legújabb törvényjavaslatát, amely jelentős változásokat hozna januártól a cafeteriarendszerben. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint nemcsak a cafeteria részeként adott kockázati biztosítások, és köztük az egészségbiztosítások kerülhetnek veszélybe a javaslattal, hanem a teljes kockázati biztosítási piac, ez pedig több százezer magyar embert érint.

Musk elárulta, melyik európai ország lehet a legjobb választás egy új Gigafactory felépítésére

Hat éve nem kellett ilyen döntést hoznia az MNB-nek - Beleremeghet a forint

Rég látott izgalmak közepette tartja júniusi ülését a monetáris tanács: hat év után először merülhet fel komolyan, hogy véget ér az extrém monetáris lazaság időszaka. A fő kérdés az lesz, hogy a jegybank hogyan próbálja meg a hitelességét úgy fenntartani, hogy közben a nagyon alacsony kamatok tartására vonatkozó hosszú távú elköteleződésén sem változtat. A Portfolio által megkérdezett elemzők többsége úgy gondolja, hogy az MNB beleáll a feladatba, és az Inflációs jelentés kommunikációs munícióit is felhasználva kiáll a laza monetáris politika fenntartása mellett.

Nagy volt a nyomás a Mercedesen - Erre Kecskeméten felépíti a legmodernebb gyárát a világon

Fontos mérföldkőhöz érkezett az az 1 milliárd euróból megvalósuló beruházás, amelynek keretében a Mercedes a legmodernebb gyárát építi fel nálunk a világon. Kecskeméten ugyanis stílszerűen megtörtént az Ipar 4.0 szellemében épülő új üzem digitális alapkőletétele. Az idáig vezető út viszont hosszú és rögös volt, amely alatt Magyarországnak sokszor kellett bizonyítania azért, hogy a kiváltságosok közé kerülhessen és kivívja a jogot arra, hogy a jövő autóit gyárthassa.

Brazilok, németek? Dehogy! Mutatjuk, ki nyeri a vb-t

Mint minden futball-világbajnokság előtt, most is elkészítették modelljeiket a nagy elemzőházak, hogy kiderítsék, ki nyerheti meg a foci vb-t. A tippek között van minden, Brazília, Németország, Franciaország is lehet végső győztes, de a spanyolok vagy a portugálok is odaérhetnek az első helyre. Az elemzőcégek track recordja egyébként nem túl fényes, úgyhogy érdemesebb talán a FIFA videojátékok készítőjét, az EA Sports tippjét figyelni, ők a 2010-es és a 2014-es világbajnokot is eltalálták.

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország

Mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra eshet - derül ki a 2018-as árakon végzett átfogó számításainkból. Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4%-ponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.

Azt hiszed, hogy az EU-források felvirágoztatták a vidéket? Akkor nézd meg ezt az ábrát!

Az elmúlt 10 évben két olyan megyénk is volt, amelynek egyáltalán nem sikerült felzárkózást mutatnia az Európai Unióhoz. Ennél is szomorúbb, hogy erős összefüggés látszik a fejlettség és a fejlődés között: minél gazdagabb egy megye, annál nagyobb valószínűséggel tud növekedni, miközben a szegényebb régiók konvergenciája gyakran nagyítóval sem látszik.

Ez durva: a magyar agrárkasszát is negyedével vágná Brüsszel!

A magyarországi felzárkóztatási források 24%-os vágásával egyező vágás adódik az agrár- és vidékfejlesztési támogatásoknál is azokból a részletszabályokból, amelyeket ma a jelentett be az Európai Bizottság a 2021-2027-es uniós költségvetés kapcsán. A testület ugyanis 2018-as árakon összesen 10,377 milliárd eurót javasol Magyarországnak, ami a mostani uniós ciklusban 2018-as árakon elérhető kb. 13,6 milliárd eurónál mintegy 24%-kal kevesebb. Persze ha csak piaci árakon hasonlítjuk össze a változásokat, akkor a mostani ciklusra kapott 12,2 milliárd euróról 11,67 milliárd euróra csökken a támogatás, ami mindössze 5%-os csökkenés, de ez közgazdaságilag helytelen összevetés.

Őrült változás előtt áll az autópiac - Az új Nissan Leaf az egyik első hírnöke

Az új Nissan Leaf a megnövelt hatótávolságával, dögös dizájnjával és a helyenként túlmisztifikált vezetőtámogató rendszereivel szinte észrevétlenül esik neki azoknak az ellenérveknek, amelyeket sokan régóta hangoztatnak, ha elektromos autózásról van szó. Annyira diszkréten teszi igazából, hogy mi is csak a tesztünk után eszméltünk rá, hogy mekkorát fejlődött a modell, elődjéhez képest. Legalább ekkora ugrást tapasztaltunk abban is, ahogyan az érdeklődők az autóról beszéltek az utunk során. Ma már nem igazán téma a technológia és a felhasználás, nagyon képben vannak az emberek, mindenki az árról és a személyes tapasztalatainkról érdeklődik.

Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt

Három főbb oka van annak, hogy Magyarország jelen állás szerint a felzárkóztatási EU-pénzek 24%-át veszítheti el 2020 után reál értelemben és ezek egyikének sincs köze a menekültválság miatti esetleges brüsszeli retorzióhoz. Egyrészt a Brexit miatt szűkülő kassza az ok, másrészt egy 4 milliárd eurós magyar technikai tétel kiesése, harmadrészt pedig az, hogy míg a magyar régiók a válság óta többé-kevésbé fejlődtek, addig a spanyol, az olasz és különösen a görög régiók drámai életszínvonal-esésen mentek keresztül, így érthetőbb a brüsszeli magyarázat a pénzek oda irányítására. Közben jó tudni: hajszálon múlt, hogy a lendületesen fejlődő Nyugat-Dunántúl továbbra is a leginkább támogatott kategóriában marad és oda fog majd tartozni a Budapestről leválasztás után Pest megye is.

100 milliárd eurós új szociális alapot javasol az Európai Bizottság 2020 utánra

Miután kedden a kohéziós támogatások 2020 utáni részletszabályait fedte fel az Európai Bizottság, ma az új Európai Szociális Alap bemutatásán volt a sor és a testület azt javasolta, hogy egy megerősített alap érdekében öt eddigi pénzügyi forrást vonjanak össze. Az így létrejövő "Európai Szociális Alap Plusz" (ESZA+) keretösszegére pedig 101,2 milliárd eurót javasol. Erre jönne még rá 1,6 milliárd eurós kerettel a hatékonyabb Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), illetve 947 millió eurós összeggel a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap.A mai és tegnapi további bejelentések:

Az elmaradt régiókra koncentrálunk a 2020 utáni felzárkóztatási pénzosztásnál

374 milliárd euró értékű, az európai beruházások fő forrása, és célja a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentése Európában: ez a Bizottság által május 29-én bejelentett, a 2021 és 2027 közötti pénzügyi időszakra vonatkozó új kohéziós politika. Alapjául az a május 2-án előterjesztett európai bizottsági javaslat szolgál, mely a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan gyakorlatias, modern és hosszú távú költségvetés elfogadását szorgalmazza a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára.

Pánik a világban, fordul a magyar gyorsnaszád

A költségvetésben nincs tér további élénkítésre, kell a mozgástér a megváltozott világgazdasági helyzetben - Varga Mihály tegnapi szavai jelentős változást mutatnak az eddigi kormányzati felfogással szemben. Itt a teljes gazdaságpolitikai fordulat?

Hivatalos: tényleg negyedével vágná Brüsszel a fejlesztési pénzeinket

Az éjjel már megszellőztetett információ igaznak bizonyult, miszerint a 2020 utáni uniós ciklusban a maximális 24%-kal vágná a Magyarországnak szánt felzárkóztatási (kohéziós) források volumenét az Európai Bizottság a 2018-as összevethető árak alapján. Ez tehát jelentős vágás, ami jórészt azzal függ össze, hogy a forráselosztás képletét kicsit átalakítja Brüsszel és bejönnek olyan tényezők, amelyek alapján Magyarország relatív hátrányba kerül más országokkal, főként a déli államokkal szemben. Utóbbiaknál a gazdasági felzárkózás nem volt olyan gyors a válság után, mint a mi térségünkben és rosszabbul állnak a fiatalkori munkanélküliség területén, de közben több menekültet fogadtak be.

Áll a bál a feltörekvő piacokon, miért nem csinál semmit az MNB?

A forint gyengülése és a hozamok emelkedése miatt sok elemző várt határozott kommunikációs iránymutatást a tegnapi monetáris tanácsülés után a jegybanktól. Ehhez képest az MNB szinte csak halvány utalásokat tett a monetáris kondíciók változására, attól pedig különösen óvakodott, hogy bármilyen elköteleződést, ígéretet fogalmazzon meg a monetáris politikai reakciókat illetően. Miért volt ilyen visszafogott a jegybank?

Kiütötték a forintot, ugranak a hozamok - Kezdhetünk aggódni?

Alapvetően a feltörekvő piacokat érintő kockázati prémium sokk magyarázza azt, hogy az euró árfolyama és a pénzpiaci hozamok is ingadozóvá váltak, illetve emelkedtek. Az, hogy most már a bankközi piac egészen rövid lejáratain is emelkednek kamatok, elsősorban a sztorira rárepülő spekulánsok tevékenységének az eredménye. A Monetáris Tanács, amely éppen ma ül össze dönteni a kamatokról, egyelőre kivárhat, hogy megnyugszik-e a piac. Ám ha a történet nem csak a volatilitás emelkedéséről szól, hanem tartósan magasabb kockázatúvá sorolják a Magyarországot is magába foglaló feltörekvő piaci csoportot, akkor az MNB-nek is bele kell törődnie, hogy a monetáris politikája csak viszonylagosan lesz laza, valójában azért valamelyest szigorodni fog.

Az ég óvja a német autógyártókat a Tesla csődjétől

Számos írás és bejegyzés jelent meg az elmúlt napokban a Tesla szorult helyzetével és borús kilátásaival kapcsolatban idehaza. Mások véleményét teljes mértékben tiszteltben tartva szeretném a saját gondolataimat is megosztani a témában, illetve felhívni a figyelmet néhány dologra.