Pontosabb képpel rendelkezünk arról, hogy a kormány mire készül a járvány alatti újraindítás során. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy egy sajátos vegyes irányt követ, a húzd meg, ereszd meg stratégiát egészíti ki szelektív intézkedésekkel.
Optimális esetben a beteg igényleadását követően akár perceken belül rendelkezésre áll egy orvos, szakember - ígéri a DokiApp alapító ügyvezetője, Somogyi Tibor a szolgáltatás elindítása apropóján. A telemedicina szolgáltatást kínáló vállalkozás gyakorlatilag a magánegészségügy Ubere kíván lenni, egy kétoldalú piacteret hoz létre, amely a pácienseket és a rendelkezésre álló orvosokat párosítja, a létrejövő videókonzultáció pedig egy zárt, biztonságos rendszerben valósul meg. A vállalkozóval beszéltünk az egészségügyben várható trendekről, a náluk dolgozó orvosok felkészítésének jelentőségéről, a rövid távú tervekről, a magánegészségügyi szolgáltatókkal való együttműködésük lehetőségéről és már a szerdán megjelent magyar telemedicina-rendeletről is kifejtette a véleményét.
Nem csökkent a forint elleni külföldi pozíciók állománya az utóbbi hetekben, így az továbbra is 2900 milliárd forint körül van – derül ki az MNB kedden publikált ábrakészletéből. Vagyis az MNB április elején végrehajtott kamatemelése alig rettentette el a spekulánsokat a forint shortolásától, csak átmenetileg bizonytalanította el őket. Az elemzők szerint a következő időszakban sem kell a magyar deviza szárnyalására készülnünk, a 350-360-as sáv határozhatja meg a kereskedést.
Két-három hónap alatt akár ezermilliárd forintnyi állampapírt is vásárolhat az MNB – jelentette be kedden a jegybank a Monetáris Tanács döntését követően. Ezzel a jegybank a hosszú hozamokat szeretné leszorítani, de elemzők szerint a lépés nem független a költségvetés idei jelentős finanszírozási szükségletétől sem. De kiktől és milyen kötvényeket vehet az MNB? Elérheti az önmaga által felállított korlátot?
Felemásan teljesíthetett a Mol az első negyedévben éves alapon, mivel két fontos eredménymutatója növekedhetett, azonban az adózott eredmény viszont negatívba csúszhatott. A finomítás kiváló negyedévet tudhatott maga mögött, mely kompenzálhatta a gyengébb olajár környezet miatt rosszabbul teljesítő kutatás-termelés részleget. A befektetők fókusza azonban sokkal inkább a negyedévet követő folyamatokra szegeződhet, azaz a társaság koronavírussal kapcsolatos kommunikációjára.
A koronavírusjárvány előtt az eurózóna reformjainak idejét éltük, amelyek még évekkel a 2010-2012-es adósságválság után is a pénzügyi megrázkódtatások kivédését, a valutaövezet sokkellenálló képességének megerősítését célozták. E reformhullám olyan kiemelkedő változásokat hozott, mint a pénzügyi stabilitási feladatokat központilag ellátó bankunió felállítása vagy a makroszintű egyensúlytalanságok uniós nyomon követése. Ám sokaknak feltűnhetett, hogy 2014 után megtört a lendület: számos kritikus kérdésben tartós nézetkülönbségek akadályozták az előrelépést. Legutóbb, amikor még senki sem sejtette a küszöbön álló pandémiát, éppen az eurózóna pénzügyi mentőalapjának átalakítása világított rá az ellentétekre. Cikkünkben megmutatjuk, hogyan tárultak fel ez esetben is azok a törésvonalak, amelyek most a koronavírus elleni küzdelemben osztják meg a valutatömb országait.
A megyei betegszámok nem azért mutatnak néha meghökkentő módon csökkenést, mert a gyógyultak számát levonják, hanem azért, mert a betegeket időnként átsorolják másik megyébe. A gyakorlat (ha nem is transzparens) logikus, bár a fertőzési utak hatékony követésével kapcsolatban felvet kételyeket.
Négy hete közöl területi adatokat a hivatalos kormányzati koronavírus-portál, amiből képet kaphatunk a megerősített megbetegedések megyénkénti alakulásáról. A számokban a legtöbb esetben nincs is semmi különleges, néha azonban meglepő módon egyik-másik megyéből eltűnik néhány beteg. Egészen pontosan 9 alkalommal fordult eddig elő, hogy a megyei összes esetszám a következő napra csökkent. Múlt héten csütörtökön négy megyében összesen 7 beteggel lett kevesebb.
Nagyjából két hónapja volt utoljára, hogy meghaladta az 50 milliárd forintot a szuperállampapír heti jegyzése, de múlt héten sikerült ismét megugrania ezt a küszöböt a MÁP+-nak. Nem tudni, hogy a koronavírus miatti aggodalmat vetkőzték le a magyarok, vagy az olajár drasztikus visszaesése miatt térhettek vissza néhányan a kockázatkerülőbb befektetésekhez, minden esetre kíváncsian várjuk, hogy csak egyszeri felpattanás ez a szuperállampapírnál, vagy valóban visszatért a magyarok vásárlási kedve. Időközben kiderült: a több mint 100 milliárdnyi lejáró prémium állampapír is sokat segíthetett a múlt heti számok feltornázásában.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványügyi és modellező kutatói csapatához csatlakozott Szócska Miklós és szakértői gárdája, akik azt vizsgálták a mobilszolgáltatóktól kapott személyes azonosításra alkalmatlan, összesített adatai alapján, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések milyen hatással voltak a magyarok mozgására és otthonmaradására. A csapat saját mutatót fejlesztett, ami hosszú távon érvényes, bármilyen járványhelyzet esetén a jövőben csak elő kell venni az aszfalfiókból.
Tizenöt éve nem történt olyan, mint 2019-ben: csökkent a Németországban élő magyarok száma a helyi statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint. Persze a néhány száz fős visszaesés inkább stagnálásnak mondható, de az elmúlt évek trendje egyértelműen csökkenő kivándorlási hajlandóságot mutat. A rossz hír, hogy még így is több mint 200 ezren élnek az országban, és tavaly is majdnem 1300 magyar gyermek születhetett Németországban. Közben viszont Ausztriába tavaly is folytatódott a magyarok kivándorlása, majdnem ötezerrel élnek többen ott, mint egy évvel ezelőtt.
A koronavírus-járvány Magyarországon jelenleg a lefojtott szakaszában van, köszönhetően a korlátozó intézkedéseknek és azok nagy mértékű betartásának. Ez azonban hosszú távon nem tartható fent, ezért a legfontosabb kérdés: merre tovább a mostani helyzetből, mi alapján döntsön a kormány. A modellszámítások azt mutatják: a szigorú intézkedések enyhítésével azonban nagyon óvatosan kell bánni, nehogy a veszélyes zónába lépjünk, amikor például már 10 fertőzött ember 13 másik embert tud megfertőzni - hangzott el a csütörtöki, Innovációs és Technológiai Minisztérium által szervezett online konferencián, ahol a kormány munkáját segítő kutatócsapat tagjai tartottak előadást és engedtek bepillantást a járványügyi helyzet kezelésének kulisszatitkaiba. Az eseményen arra is választ kaptunk, hogy milyen esetben alakul ki a kormány által sokat emlegetett legrosszabb járványügyi forgatókönyv. Az is eldőlt a szakemberek visszajelzése alapján: alapvetően más járványvédelmi stratégiára van szükség Magyarországon, a kontaktszám manipulálásán alapuló stratégiák (a korlátozó intézkedések esetén a húzd meg - ereszd meg stratégia) nem tudják ugyanis megoldani a jelenlegi helyzetet. Az új, kombinált stratégia elemének kell lennie a sokkal több tesztelés és hatékonyabb kontaktkutatás.
A múlt héten körbejárta a magyar sajtót, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss előrejelzése szerint az EU-ban Máltával együtt Magyarországon lehet a legkisebb a gazdasági visszaesés 2020-ban, és a régióban is csak Szerbiában lehet kisebb a recesszió. Részletes adatok híján egyelőre csak találgathatunk, mire alapozza kifejezetten optimista véleményét a szervezet, mindenesetre ha igazuk lesz, akkor Magyarország lehet a régió nyertese idén.
Érdemi költségvetési költekezés nélkül, forrásátcsoportosítással igyekszik támogatni a gazdaságot a kormány a vírusválság közepette, hogy a deficit ne szálljon el, miközben a forint esése miatt bő 1000 milliárd forinttal több EU-pályázatot hirdethet meg és valójában ez adja most a gazdaságélénkítés gerincét – rajzolódik ki egy Költségvetési Tanácsnak küldött pénzügyminisztériumi levélből és egy friss kormányhatározatból.
Jelentős pénzek áramolhatnak be az MNB új monetáris politikai eszközébe, ha a befektetési alapok nagy része élni kíván a napokban kapott lehetősséggel. A bennük kezelt vagyon 30%-ával, tehát szektorszinten akár 1800 milliárd forinttal is részt vehetnek az MNB hiteltenderén, de a részletek még mindig homályosak. Az MNB programjában az önkéntes pénztárak is részt vehetnek, miközben furcsa mód a magánnyugdíjpénztárak kimaradtak a lehetőségből. Körbekérdeztünk a piacon, milyen lehetőségeket tartogat az MNB eszköze.
Át kell gondolni, és erre a járványügyi válság is felhívta a figyelmet, az egészségügyi ellátórendszer finanszírozását - jelezte a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely. Azt is hozzátette: felesleges egy olyan kórházi kapacitást fenntartani, amit a betegek száma nem indokol. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai komoly fordulatról adnak tanúbizonyságot, mert úgy tűnik, hogy a kormány felvállalja a kórházi ágyak átalakításának kényes, de hosszú évek óta húzódó ügyét. Mindez azért is érdekes, mert újfajta megvilágításba helyezi az elmúlt hetek gyors ütemű, fokozatmentes ágyfelszabadításait is és nagyon úgy tűnik, hogy a járvány miatti ágyfelszabadítás valójában egy tartós ágyszámcsökkentési terv lett.
Számos nagyon ígéretes, nagy biotech cégek és gyógyszergyárak által fejlesztett COVID-ellenes hatóanyag van jelenleg is a laborjainkban vizsgálaton - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában Duda Ernő neves magyar üzletember, a Solvo biotechnológiai cég alapítója, aki szerint teljesen érthetetlen, hogy Magyarország miért nem végez sokkal több tesztet. A biotech cég elnök-vezérigazgatója arról is beszélt, hogy van több olyan magyar cég, ahol ígéretes kutatások zajlanak mind diagnosztika, mind meglévő engedélyezett gyógyszerek átpozicionálása tekintetében. A szakembert arról is kérdeztük, hogy a mostani járványnak milyen tanulságai lesznek hosszú távon.
Felmerült bennünk a kérdés, hogy az utóbbi napok negatív olajárának láttán még mekkorát eshetnek a kutakon tapasztalható üzemanyagok árai. Amennyiben ilyen árszinteken stabilizálódnának a jegyzések, akkor a benzin literje 270 forint alá, a gázolaj ára pedig 290 forintra is eshetne számításaink szerint.
Napok óta egy fél ország azt találgatja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pontosan mire alapozta azt a kijelentését, hogy a járvány május 3-ára fut fel szakértők szerint. Egy nemzetközi, a járványgörbék lefutását előrejelző modell szerint valóban május elején léphet új, csendesebb szakaszába a járvány hazánkban.
Jelentősen átírta a terveket a koronavírus-járvány, emiatt a korábban tervezettnél sokkal több finanszírozásra lehet szüksége a magyar államnak 2020-ban. Ráadásul a lakossági papírok sem pörögnek úgy, mint eddig. A pluszforrást az ÁKK elsősorban piaci kötvények értékesítéséből is jelentősebb devizakötvény-kibocsátásból fedezné a friss finanszírozási terv szerint.
A felhívás tervezet részletesen bemutatja az elszámolható költségeket, nézzük át őket.
Egyes politikai körökben most az a mondás, hogy a BRICS országok (Brazília, Oroszország, Kína, India, Irán, Egyiptom...
"Nyugodtabb időszakban mindenkinek ajánljuk, hogy gondolkozzon el, a megtakarításainak mekkora részét szeretné devizában... 
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
Lássuk, milyen információk láttak napvilágot a héten, melyekről minden érdeklődőnek tudnia kell! Lesz szó a családtámogatások...
Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
