Míg 5 évvel ezelőtt még 60 adófajtát tartottunk nyilván Magyarországon, addig múlt év végére ez a szám 54-re redukálódott. A minap bevezetett új válságadók azonban megakasztották a folyamatot. Kérdés, hogy megfordul-e a tendencia.
Norvégia és azon belül az egészségügyi rendszer koronavírus-járványra adott reakcióját rendkívül közelről, alapellátási ügyeleti orvosként első vonalból követi Tótth Árpád, az észak-norvég régió egészségügyi hatóságánál dolgozó egészségügyi szakember. Ennek megfelelően az évek óta az országban élő orvossal a járványellenes intézkedések hatásosságáról, a tesztelésben bekövetkezett irányváltás stratégiai fontosságáról, a sikeres norvég védekezés tapasztalatairól beszélgettünk annak fényében, hogy az észak-európai országban már hetekkel ezelőtt elkezdett szépen fokozatosan helyreállni az élet. A kilátásokkal kapcsolatban az egészségügyi szakember úgy szólt: az ország teljes újranyitását követően fennáll a veszélye egy újabb hullámnak, emiatt pedig még többet kell tesztelni, mert meglátása szerint a nyitás tesztelés nélkül vakrepülés. A Portfolio-nak adott interjújában az orvos kitért a mostani járvány legfontosabb tanulságaira is, melynek kapcsán azt hangoztatta, hogy ilyen helyzetekben nem is annyira országok egészségügyi rendszere vizsgázik, hanem a társadalmak. Egyetért azokkal a véleményekkel, miszerint a koronavírus-járvány történelmi lehetőséget adott arra, hogy az egészségügyi ágazat 30-40 éve halogatott mélyreható átalakításait elvégezzük, rá kellene végre ébredni ugyanis arra, hogy az egészségügyi biztonság nem magától létezik, hanem meg kell teremteni és aktívan tenni kell annak megőrzéséért.
Egyre több szolgáltatónál indul újra az irodai élet azt követően, hogy az újranyitás most már a központi régióra is kiterjedt. A privátbanki szolgáltatók többsége kidolgozta már a visszatérésre vonatkozó szabályokat, és ami már most látszik, hogy az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló privátbankárok esetében nem életszerű a home office hosszú távon, az ügyféltalálkozókon pedig egy ideig hozzá kell szokni az arcmaszkokhoz.
Januárban megszületett a régóta várt megállapodás az Egyesült Államok és Kína között a kereskedelmi háború első fejezetének lezárásáról. Az utóbbi hetekben viszont megint fellángolt a feszültség a két nagyhatalom között, Donald Trump már a megállapodás felrúgásával fenyeget. Persze nem szabad elfelejteni, hogy novemberben elnökválasztás lesz Amerikában, vagyis nem biztos, hogy a gyakorlatban is olyan kemény lesz az elnök, mint a szavakban.
A Pénzügyminisztérium munkatársai által vitatott írásomnak az volt a legfontosabb mondandója, hogy a hazai költségvetési politika európai összehasonlításban rendkívül erőtlenül reagál a koronavírus okozta krízisre, és részben ennek alapján találtam – ugyancsak európai összehasonlításban – túlzottan derűlátónak a kormánynak a GDP, illetve a háztartási fogyasztási kiadások alakulására vonatkozó 2020. évi előrejelzését (3%-os csökkenés, illetve 0,9%-os emelkedés). A vitacikk szerzői megerősítették fő mondandómat, de indokolatlannak ítélték a kormányzati prognózis megalapozottságát és a költségvetési intézkedések alkalmasságát illető kétségeimet. Őszintén kívánom, hogy bírálóimnak legyen igazuk.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter megnyitójával vette kezdetét a minisztérium által rendezett online tudományos konferencia, amelyen bebizonyosodott: egészen elképesztő tudományos munka folyik idehaza a koronavírus ellen. Az adatok, az erre alapuló modellezés, a gépek és a fejlesztés alatt álló különböző szerek életeket menthetnek a koronavírus-járvány és más pandémia esetén is. Mindezen modellek, gépek és szerek megalkotásához szükséges tudás, kapacitás és forrás Magyarországon rendelkezésre áll. A 21 felszólaló, tudományos szakember, egyetemi vezető, kutatóintézeti illetékes, magáncég-vezér villám prezentációiból megtudtuk: a hazai kutatóhelyek - korábban ritkán látott együttműködésben - egyszerre dolgoznak többfajta, a koronavírus elleni oltóanyagon, a COVID-19-el szembeni terápiás készítményen, a járvány felfutása esetén kritikus fontossággal bíró lélegeztetőgépen, illetve lélegeztető rendszeren, maszkgyártó gépen, maszk bevizsgáló laboron. Sőt, van, ami ezek közül már el is készült. Az ITM által felkarolt projektek eddigi eredményei meggyőző képet mutatnak.
Az egy évvel korábbi 77 ezerről tavaly 109 ezerre emelkedett az Egyesült Királyságban élő magyarok száma – derül ki a brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön közölt adataiból. Ez látszólag cáfolja azt a korábbi vélekedést, hogy komoly fordulat állt be a magyarok kivándorlásában, mi azonban azt gondoljuk, hogy inkább a korábbi évek statisztikai anomáliája okozza a mostani megugrást. Így viszont folytatódhat az erőteljes emelkedés idén is a hivatalos adatokban, így elérheti a Portfolio által becsült 200 ezret is az ott élő magyarok száma.
Budapest újranyitásával mostanra az egész országban elindult a koronavírus miatti lezárásokat követő újrakezdés, ezzel egyidejűleg pedig az irodákba való fokozatos visszatérés is. A hazai alapkezelők többsége is kidolgozta már a visszatérésre vonatkozó szabályokat, van, ahol már hétfőn az irodában kezdődött a munka. Körbekérdeztünk a piacon, hány emberrel és milyen formában indul újra az irodai munkavégzés a befektetési piacon, melyek a home office-szal kapcsolatos tapasztalatok és fennmarad-e az otthoni munkavégzés lehetősége a koronavírust követően is.
Eltelt néhány hét azóta, hogy az MNB több lépésben átalakította eszköztárát, egyelőre nem valósultak meg a félelmek a jegybank lépéseivel kapcsolatban. A forint hirtelen gyengülése megállt, és az eszközvásárlás hatására a hosszú hozamok is csökkenni kezdtek a megemelt kibocsátás mellett is. Vagyis egyelőre a legtöbb dolog úgy sült el, ahogy az MNB szerette volna.
Eddig összesen több mint 140 milliárd forint értékben vett állampapírt három hét alatt az MNB, azonban egyes elemzők szerint a keddi aukció adatai máris arra utalnak, hogy lassan leépíthetik az eredetileg 1000 milliárd forintosra tervezett programot. Mások szerint azonban akár a tervezett keretösszeg sokszorosát is elköltheti még a jegybank.
Az európai turizmust is ledöntötte a lábáról a koronavírus, de ahogy egyre több országban oldják fel az eddig bevezetett korlátozásokat, úgy nyitják meg egyre többen határaikat a külföldi állampolgárok előtt. Lenti cikkünkben összeszedtük, jelen állás szerint hova lehet már menni nyaralni idén nyáron, Európán belül. Egy biztos: még csak lassan nyitják határaikat az országok, a népszerűbb turistacélpontok azonban igyekeznek minden európait tárt karokkal fogadni.
Az elmúlt két hétben a jelek szerint nagyobb előrelépés történt az európai integráció mélyítésének rögös útján, mint előtte évek alatt, hiszen a német alkotmánybíróság május 5-i példátlan döntése után múlt kedden Európa történelmi jelentőségű megsegítéséről állapodott meg a német CDU/CSU pártszövetség. Ebből pedig mostanra eljutottunk odáig, hogy az évekig tartó ellenkezést feladva hajlandó Németország a közös uniós adósságkibocsátásra a koronavírus miatti helyreállítási alapnál. Mindez több szálon keresztül a magyar kormány gazdaság(politika)i stratégiájára is jelentősen kihat. Éppen ezekről a kérdésekről egyeztetett ma Orbán Viktor magyar, illetve a többi visegrádi kormányfő Angela Merkel német kancellárral.
7 éve nem látott magasságokba emelkedett az arany ára, miután Jerome Powell Fed elnök lehűtötte kissé az optimista befektetői kedélyeket a gazdaság gyors talpra állása kapcsán. Soha nem látott mennyiségű pénzt nyomtatnak a jegybankok, és óriási gazdasági mentőcsomagokkal sietnek a kormányok a gazdaság megsegítésére. Az egyetlen kérdés, hogy vajon a hatalmas stimulusokat most is büntetlenül megúszhatja a világgazdaság jelentős inflációs következmények nélkül, csakúgy mint 2008-ban?
Oblath Gábor a Portfolio hasábjain fejtette ki véleményét a közelmúltban megjelent konvergencia programról. Jelen írás amellett, hogy segítséget kíván nyújtani a gazdasági folyamatok elemzéséhez, megpróbál eloszlatni néhány tévhitet, amelyek időről-időre indokolatlanul felütik a fejüket. Érveink taglalása közben arra is rá kívánnunk mutatni, hogy a magyar konvergencia program makrogazdasági pályája a koronavírus nehezen kiszámítható hatásai ellenére megalapozottnak tekinthető, a járvány okozta kedvezőtlen gazdasági hatások kivédésére meghozott gazdaságpolitikai lépések pedig hathatósak. Az alábbiakban Molnár István és Várpalotai Viktor, a Pénzügyminisztérium Makrogazdasági főosztályán dolgozó munkatársak cikkét közöljük.
Napjainkban a világ közgazdászai sokat vitatkoznak az úgynevezett – Milton Friedman magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász egy gondolatkísérletéből származó – „helikopter-pénzről”. A koronavírus-válsággal csökkennek az állami bevételek, ugyanakkor elkerülhetetlen a kiadások növelése, ezzel növekednek az állami deficitek. Ezeket hitelfölvétellel, tehát az államadósság növelésével szokták fedezni, de a magas – a legtöbb országban az egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi és gazdasági válságban alaposan megnövekedett és például az EU-tagországok átlagában a GDP 92 százalékára rúgó – államadósságok alternatív megoldások keresésére sarkallnak. Ilyen alternatívaként merül föl a helikopterpénz, amelyet a központi bank teremtene a semmiből az állami deficit fedezésére. A Portfolio-n megjelent cikkében Bihari Péter éppen ezt – mint szerinte az államadósságot nem növelő megoldást – javasolja. Ugyanitt másnap megjelent írásukban Lehmann Kristóf és Vonnák Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói vitatják Bihari nézetét, hangsúlyozva, hogy a helikopterpénz megteremtése és kormánynak való átadása igenis államadósságot (államadósság-növekedést) jelentene.
Alapvető társadalmi elvárás, hogy az állampolgárok – a pénzügyi lehetőségek hatékony felhasználása mellett – a lehető legmagasabb szintű ellátást kapják a kórházakban. Ehhez szabályosan, átláthatóan és hatékonyan működő egészségügyi gazdálkodó szervezetekre van szükség Magyarországon. E cél érdekében az Állami Számvevőszék folyamatosan ellenőrzés alatt tartja az egészségügyi ágazatot. Mindemellett az ÁSZ több elemzésben összegezte az egészségügyi ágazatot érintő ellenőrzési tapasztalatait, és 2019-ben elemzést készített az egészségügy finanszírozási rendszeréről. Az alábbi cikkben ez utóbbi az elemzés főbb következtetéseit, felvetéseit foglalja össze az Állami Számvevőszék.
Komoly érdeklődés övezi az MFB Csoporthoz tartozó, a koronavírus-válság miatt elindított új hitel- és tőkeprogramokat - hangzott el a május 14-i Hiventures-Portfolio online konferencia panelbeszélgetésében, ahol a meghívott szakemberek megosztották gondolataikat arról, hogy mit tapasztalnak, hogyan reagáltak az új helyzetre a hazai kkv-k és hogy ebben a krízishelyzetben a pénzügyi vállalkozások hogyan tudnak segíteni a cégeknek.
Nagy ütést kaptak a tőkepiaci turbulenciában a magyarok alapok is: márciusban 427 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapok vagyona Magyarországon, ennek nagyobb része, 261 milliárd forint lakossági vagyonkiáramlás volt. A vagyon csökkenését javarészt a tőkekivonások okozták, de a koronavírus miatti piaci pánik a hozamoknak sem kedvezett. Nem nagyon akad olyan alapkezelő itthon, akit ne érintett volna negatívan a koronavírus miatti vagyonvesztés, de úgy tűnik, egyik szolgáltatónál sem ért el ez kritikus szintet. A koronavírus okozta piaci felfordulás hatása még sokáig velünk maradhat, így a Portfolio három alapkezelős vezért szólaltatott meg a jövőbeni tervekről és befektetési stratégiákról.
A világméretű pandémia, amely már több mint 300 ezer áldozatot szedett, rávilágított arra, hogy a jövő kórházának egy járványügyi helyzetben is helyt kell állnia - hangoztatta a Portfolio-nak adott interjújában Bedros J. Róbert. A Dél-budai Centrum megvalósításáért felelős miniszterelnöki megbízott azt is kiemelte, hogy az eredeti helyszín nem változott meg, és a Dobogón épülő létesítményt a szakértők a járványügyi, megváltozott körülmények kezelésére is alkalmassá teszik. Megítélése szerint ugyanis tudomásul kell venni, hogy a koronavírushoz hasonló járványok megjelenésével a jövőben is számolni kell.
Őszig Angela Merkel kormányának hadügyminisztere volt, most az Európai Bizottságot vezeti Ursula von der Leyen és a legfrissebb jelek szerint ők ketten valami olyan nagy dologra készülnek, ami egyszerre pipálná ki a koronavírus-válságból való uniós helyreállítás feladatát és védené ki az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának német alkotmánybírósági elkaszálását. Látszólag két teljesen különálló témáról van szó, de váratlanul mégis összekapcsolódtak és (kényszerből) a szorosabb gazdaságpolitikai integráció felé terelhetik az Európai Uniót. Sőt, Merkel szerdán már politikai unióról is beszélt. Mindez, illetve a két témával járó következmények több szempontból is kifejezetten nyugtalanítóak lehetnek az Orbán-kormánynak, hiszen alávágnának a magyar gazdaságstratégiának és a nemzetállamok laza együttműködését szorgalmazó modellnek is.
A felhívás tervezet részletesen bemutatja az elszámolható költségeket, nézzük át őket.
Egyes politikai körökben most az a mondás, hogy a BRICS országok (Brazília, Oroszország, Kína, India, Irán, Egyiptom...
"Nyugodtabb időszakban mindenkinek ajánljuk, hogy gondolkozzon el, a megtakarításainak mekkora részét szeretné devizában... 
Május közepén írtam az MMM-ről, mert akkor vágott osztalékot a cég. Érdekes módon akkor a befektetők ezt nem értékeltek...
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
