Egy új jogállamisági feltételrendszer bevezetéséről állapodtak meg kedd hajnalban a tagállami vezetők a 2021-2027-es költségvetés és a NextGenerationEU keret forrásainak védelme érdekében, de a feltételrendszer kidolgozását későbbre halasztották és az esetleges szankciókról szóló szavazási módszer elég puhára sikeredett.
Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar társadalom nagy részének szegénységére, életszínvonalának alacsony voltára hivatkozva tudott 3 milliárd euróval (mai árfolyamon kb. 1053 milliárd forinttal) több felzárkóztatási támogatást kiharcolni Magyarországnak Orbán Viktor a ma reggel véget ért EU-csúcson, amelyen végül egy részletekben még nem kidolgozott jogállamisági feltételrendszert is hozzákötöttek a pénzek kifizetéséhez. Az összes elérhető EU-támogatásunk egyébként borzalmasan nagyra sikeredett.
Mintegy 90 órányi tárgyalás után, az EU-csúcs ötödik napjának reggelére megállapodott a 27 tagállam vezetője abban, hogy egy 750 milliárd eurós méretű helyreállítási alapot indítanak 2021-től NextGenerationEU néven, szigorú folyósítási feltételekkel, először az EU történetében közös adósságfinanszírozást vállalva. Emellett a „normál” EU-s költségvetés keretösszege 1074 milliárd euró lesz. Így összességében egy 1824 milliárd eurós döntést hoztak meg a tagállamok, amely több szempontból is rendkívüli, mind a méretét, mind a belső szerkezetét, mind a hozzá társított feltételrendszert, mind a mögöttes finanszírozását tekintve. Magyarország várhatóan sokkal több EU-pénzből gazdálkodhat a 2021-2027-es időszakban a helyreállítási alapnak köszönhetően, mint a mostani 2014-2020-as ciklusban, igaz a kifizetéseket a magyar parlamenti határozat követelése ellenére hozzákötötték egy jogállamisági feltételrendszerhez, és a helyreállítási alapból való folyósítást is egy viszonylag feszes feltételrendszerhez kötötték.
Minden lesz, csak nem egyszerű az európai alapkezelők számára az elkövetkező időszak: erősödik a költségnyomás, a jövedelmezőségi mutatók romlanak, a szabályozói elvárások sokasodnak, a koronavírus-válság pedig minderre még rátett egy lapáttal, így az európai szolgáltatók körében is jelentősebb konszolidáció várható. Dean Frankle-t, a BCG nyugat-európai, dél-amerikai és afrikai vagyonkezelői szegmensének igazgatóját és Christian Klingkowskit, a BCG alapkezelői és pénzügyi intézményi piac vezető elemzőjét kérdeztük arról, milyennek látják az európai alapkezelői szektor jövőjét, miután nemrég jelent meg globális vagyonkezelői tanulmányuk. Érdekes különbségekre világítottak rá a szakértők a nyugat- és kelet-európai befektetők kapcsán: nyugaton például a részvénybefektetések az erősebbek, keleten a befektetők jobb szeretik szakértő kezekre bízni alapjaikat.
Gyorsuló árbevétel-növekedés, de több év után először csökkenő nyereségek, egyre több beruházás és bővülő munkaerő, ami csak drágul és drágul - olvasható ki a Portfolio minden évben elkészülő és ezért már hagyományosnak mondható, a magánegészségügyi piac legutóbbi teljes, 2019-es üzleti évének elemzéséből, amelyet azonban ezúttal különleges módon készítettünk el. Megkerestük ugyanis a legnagyobb hazai szolgáltatók vezetőit és tulajdonosait, hogy értékeljék néhány mondatban a 2019-es évet. A válaszokból az is kiolvasható, hogy mennyire zajlott aktívan a konszolidációs folyamat az előző évben és hol voltak érdekes változások.
A földgáz alapvető szerepet tölt be Európa energiaigényének kielégítésében. Az Északi Áramlat gázvezeték kibővítése lehetővé tenné, hogy Nyugat-Európa közvetlenül az oroszoktól vásároljon gázt, a kelet-európai országokat azonban két okból is kellemetlenül érintené. Egyrészt jelentős tranzitbevételtől esnének el, másrészt megnövelné az oroszok alkupozícióját, ez pedig a gáz árának emelkedését vonná maga után a régióban. Logikusnak tűnik, hogy az ilyen kérdések EU-s szinten dőljenek el és olyan megoldás szülessen, amely minden résztvevő érdekét szolgálja. A geopolitikai csatározásokból azonban úgy tűnik, hogy az országok csak a saját gesztenyéiket sütögetik. Az Unió deklarált jelszavai, mint a szolidaritás és bizalom üres frázisok csupán. Érdemes áttekinteni az Északi Áramlat kibővítésével kapcsolatos tárgyalásokat, egyrészt mert betekintést nyújt az EU döntési mechanizmusába, másrészt mert a beruházás a magyar gazdaságot is érzékenyen érintheti.
Az elmúlt hónapokban az uniós tagállamok között nagyon komoly feszültség alakult ki részben amiatt, hogy a koronavírus-válságban mindenki keresi a pénzt a hatalmas állami kiadások finanszírozására. Ennek a vitának azonban a legtöbben csak az egyik síkjára figyelnek: a helyreállítási alap és a 2021-2027-es költségvetés forrásaiért vívott harcra. Van azonban egy másik, eddig rejtettebb, de évi több százmilliárd eurós bevételről szóló másik síkja is. Ez az uniós adóparadicsomok által elszívott társasági adóbevételekről, a káros adóstruktúrák felszámolásáról szól, amiért látványosan összefogtak a németek és a franciák. Miközben tehát Magyarország látszólag csak az EU-s pénzekért és a jogállami feltételrendszer felpuhításáért küzd, valójában az adóparadicsomok körüli globális háborúnak is a résztvevője. Mi egyébként annak ellenére is elveszítjük a társasági adóbevételeinek kb. ötödét, hogy vonzó rendszert működtetünk, igaz a német-francia összefogás miatt arra is fel kell készülnünk, hogy ez a vonzerő a jövőben változni fog.
A következő tíz év legnagyobb célja, hogy a tömegeket érintő nagyobb szembetegségek esetében is eljussunk a klinikai vizsgálatokig - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Roska Botond. Az idén júniusban Körber Európai Tudományos Díjjal kitüntetett Svájcban dolgozó magyar orvossal beszéltünk a 2018-ban alapított önálló unikális intézetéről, a vakság társadalmi jelentőségéről, a tudományos tevékenységek finanszírozásáról, a koronavírus következményeiről, az orvostudomány jövőjéről és magyarországi terveiről. A nemzetközi szinten is elismert kutató arról is beszélt, hogy a vakság hasonlít a világjárványokhoz: már régóta tudjuk, hogy lesz egy koronavírushoz hasonló globális járvány, azonban kevés pénzt és energiát forduítottunk arra, hogy ezen változtassunk.
Összesen mintegy 633 milliárd forintnyi lakossági állampapír jár le júliusban, ebből az ÁKK számai alapján 305 milliárd forint az, amitől intézményi vagyon révén elbúcsúzhat a lakossági állampapír-piac. Kérdés, milyen hajlandósággal fektetik be a fennmaradó összeget a magyarok állampapírokba, mivel az utóbbi hónapokban nem volt nagy lelkesedés. Az államadósság-kezelő minden esetre úgy kalkulál, meglehet az idei terv.
Javarészt kitisztult mérleggel várják a koronavírus-válság következményeit és a törlesztési moratórium 2020 végi lejártát a magyar bankok. Az NPL-ráták, a követelésvásárlások és a negatív adóslista március végére vonatkozó statisztikái számukra mind kedvező képet mutatnak. A bankoknak és ügyfeleiknek azonban már most készülniük érdemes a moratórium lejártára.
Úgy tűnik, visszatért a magyar lakosság vásárlási kedve, legalábbis, ami a befektetéseket illeti, mivel májusban állampapírokba, befektetési alapokba és részvényekbe is jelentős pénzek áramlottak. Különösen az állampapíroknál jelenthet ez jó hírt, miután márciusban és áprilisban is jelentősebb visszaváltások voltak a koronavírus-válság közepette. A friss adatok szerint a részvényvásárlás továbbra is pörög, ami azt bizonyítja, hogy egyre többen szeretnének a részesei lenni a részvénypiaci fellendülésnek.
Az önálló takarékszövetkezetek végső integrációjával létrejött az egységes Takarékbank, ami a legnagyobb változást jelentette a pénzintézetek háza táján 2019-ben. Az egységes portfólió, megjelenés, a gazdaságilag fenntartható üzemméret mellett az összeolvadásnak negatív hatásai is vannak, nevezetesen a fiók- és kirendeltség konszolidációk miatt bekövetkező bezárások, s az ezzel növekvő pénzügyi kirekesztés. Az egyre szűkülő fiók és kirendeltség hálózat nem újkeletű jelenség a pénzügyi szolgáltató szegmensben, a 2008-as recesszió óta kisebb-nagyobb intenzitással, egy-két új fióknyitással, de csökken a hálózat kiterjedése, a kereskedelmi bankok és a takarékszövetkezetek 2014 óta is több mint 700 fiókjukat zárták be véglegesen. A pénzügyi kirekesztés csökkenésének és a modern, versenyképes bankrendszer megteremtésének együttes feladata új megoldásokat fog igényelni, hiszen az sem várható el, hogy egy bank saját pénzügyi érdekei ellen, a nyereséges működés megteremtése ellen dolgozzon, mint ahogyan a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása/javítása sem kizárólag egy bank feladata és felelőssége.
Egy múlt heti berlini beszéde után most Brüsszelben is olyan üzeneteket mondott Angela Merkel német szövetségi kancellár, amelyekből az rajzolódik ki, hogy számára fontosabb a mielőbbi (a jövő péntek-szombati EU-csúcson létrejövő) egyhangú megállapodás a 2021-2027-es EU-s költségvetésről, benne a helyreállítási alapról, mint az, hogy továbbra is próbálkozzon az EU vezetése szigorú jogállamisági feltétekhez kötni az EU-s pénzek 2021 utáni kifizetését és így bizonytalan időre elnapolni a büdzséről szóló megállapodást. Ugyanez rajzolódik ki az Európai Bizottság elnökének – aki korábban Merkel egyik beosztottja volt a német védelmi minisztérium élén – friss helyzet összefoglalójából is, amelyben a többi uniós vezető véleményét is jelzi.
Fiókszámban és alkalmazotti létszámban a legnagyobb, csaknem minden másban Magyarország második legnagyobb bankja jöhet létre a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank néhány hete bejelentett összeolvadásával, amelyről itt írtuk le véleményünket. Ahogy akkor, még a tavalyi beszámolók nem teljes ismeretében fogalmaztunk, „nemzeti bajnok” és „túlméretezett zombi” egyaránt válhat az új „szuperbankból”. Az azóta megjelent számok egyértelműen megmutatják, mi dönti el, melyik lesz e kettő közül az új formáció jövője: a három bank kombinált tavalyi költségszintjét legalább a negyedével, de ennek bevételi áldozatai miatt inkább a harmadával kellene fenntartható módon csökkenteni ahhoz, hogy egy hatékonyan működő, az OTP-vel reményteljes versenybe szálló nagybank jöhessen létre.
Egy évvel ezelőtt, 2019 júliusában indult hódító útjára három új családtámogatási forma Magyarországon: a babaváró hitel, a falusi CSOK és a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, emellett kedvezőbbé vált a CSOK és a hozzá felvehető 3%-os CSOK-hitel is. Az autóvásárlási kedvezményt nem a hitelintézetek közvetítik, a többit viszont igen, ezért megkérdeztük a nagybankokat, ki mennyit osztott szét az elmúlt egy évben e családtámogatásokból. A versenytársak számára nyomasztónak tűnhet az OTP fölénye.
A címünkben szereplő, sokakban felmerülő kérdés szebben megfogalmazva így szól: mely bankok képesek elérni a legmagasabb bevételi marzsot, illetve mely hitelintézetek rendelkeznek a legtöbb tartalékkal a hatékonyság javítására Magyarországon? Méret, profit és hatékonyság szempontjából állítottuk sorrendbe a kilenc hazai nagybankot 2019-es konszolidált beszámolóik alapján, 10 ábrán mutatjuk most be mindezt.
Benne van a levegőben, hogy komoly csapás érje a rövid távú lakáskiadási piacot. Az Uber és a taxisok jól ismert harcával ellentétben azonban most sokkal több embert, munkahelyet, részpiacokat érintő kérdésről van szó: a gazdaság fehérítése, a turizmus magas szinten tartása, a munkahelyek védelme és a lakáspiac az, ami egy átgondolatlan tollvonással romba dőlhet.
Orbán Viktor kormányfő a ma reggeli rádióinterjúban már jelezte, hogy késhegyre menő viták várhatók Brüsszelben a következő 2-3 hétben a koronavírus miatti helyreállítási alap és az ezen felüli 2021-2027-es EU-s pénzek ügyében és a legfrissebb információk tényleg afelé mutatnak, hogy ez valóban így lesz. Sőt, akár még a Magyarországnak szánt helyreállítási támogatások mértéke is csökkenhet, ha „túl jól” vészelnénk át a vírusválságot. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséből is lesz valami, legalábbis nagy elszántság mutatkozik a szavak szintjén.
Nagyon furcsa, és sokak szemében hihetelen, hogy a román háztartások többet fogyasztanak (ez alapján mérve jobban élnek), mint a magyarok. A különbség ráadásul növekszik. Vajon igazat mondanak a számok? Ennek jártunk utána.
166 abszolút hozamú sorozatból csupán 85 zárta pozitív hozammal az elmúlt egy évet, fél éves időtávon még ennél is kevesebb, mindössze 56 sorozatnak sikerült pénzt hoznia a konyhára. A koronavírus miatti tőzsdei lefordulás az abszolút hozamú alapok teljesítményét is megtépázta, de így is akadtak olyan alapok, amelyek egy éves időtávon 10% feletti hozamot értek el, ezek kivétel nélkül az OTP és a Hold Alapkezelő alapjai. A tavaly évet a legjobb hozammal záró OTP Supra idén már a legrosszabbul teljesítő alapok között van, de vagyonával még mindig ez a legnagyobb abszolút hozamú alap Magyarországon.
Ebben a hónapban is bővítettem, most Pepsit vettem. Eladtam a T. Rowe Price részvényeimet, amik után nem is kaptam...
Étkezési szokásaink fenntarthatatlanságára, valamint a modern ipari mezőgazdaság és fejlett társadalom túlfogyasztásához...
Az új termékfelelősségi irányelv elfogadásával több évtized után megújulnak a termékfelelősségi szabályok...
A globális minimumadó törvény 2024. január 1-jei életbe lépésekor egyértelművé vált, hogy a törvény hatálya... 
Még mindig nincs olyan óra a középiskolákban, ami kellően felkészítené a végzős diákokat a pénzügyi döntésekben... 
Pulyka nélkül, de szakszervezettel, milliárdos bónusszal, Druckenmillerrel és Szabó Lászlóval búcsúztatjuk az évadot!...
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
