Új erő
Még csak idén január 8-án alakult meg Németország legújabb, mérhető támogatottsággal rendelkező pártja, a Sahra Wagenknecht Szövetsége (Bündnis Sahra Wagenknecht – BSW), de jövő év február 23-án máris meg kell méretnie magát az országos parlamenti választásokon, miután az Olaf Scholz vezette hármas koalíció november 6-i felbomlása miatt előrehozott választások következnek. Igaz, a BSW részt vett a június 9-i európai parlamenti választásokon, ahol 6,2 százalékot szerezve mandátumhoz jutott, majd szeptemberben három keletnémet tartomány helyi választásán, ahol mindháromban harmadik helyet ért el.
Az iráni apától és német anyától az egykori NDK-ban született Sahra Wagenknecht nem sokkal a berlini fal leomlása előtt, 1989 tavaszán lépett be a keletnémet állampártba, a Német Szocialista Egységpártba (SED). A német újraegyesülés után a kommunista párt utódpártja, a Demokratikus Szocializmus Pártja (PSD) tagja lett, amely párt a nyugatnémet radikális baloldali párttal összeolvadva létrehozta a Baloldal (Die Linke) nevű formációt. Az ismert és népszerű Wagenknecht 2015 és 2019 között a párt frakcióvezetője volt, de később megromlott a kapcsolata a vezetéssel, és 2023-ban elhagyta a Baloldalt.
A Die Linke már jó ideje hanyatló pályán van: a 2021-es Bundestag-választásokon nem sikerült elérniük az 5 százalékos küszöböt, és csak egyéni képviselőiken keresztül jutottak be a Bundestagba. A párt annak ellenére veszített folyamatosan a népszerűségéből, hogy közben a Scholz-kormány pártjainak népszerűsége is gyors hanyatlásnak indult. A kegyelemdöfést végül a BSW alapítása adta meg a pártnak, amely számos Baloldal-tagot is átcsábított – a jelenlegi felmérések 3 százalékra mérik a Die Linkét, ami azt jelenti, hogy szinte biztos kiesik a Bundestagból.
Ahogy a Baloldal, úgy a BSW is elsősorban a volt NDK területén tudta megvetni a lábát.
Nyugaton vannak olyan tartományok, ahol még pártalapszervezetet sem sikerült alapítaniuk – ezt most futólépésben, még az év végéig pótolniuk kell, hogy az egész országban el tudjanak indulni a február 23-i választásokon.
Milyen programmal indulnak neki a választásnak?
A BSW sok tekintetben a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) egyfajta mérsékeltebb, vállalhatóbb alternatívája akar lenni. Annak ellenére, hogy a BSW politikailag a balszélen, az AfD pedig a jobbszélen van, a két párt sok tekintetben hasonló nézeteket vall. (Bár a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali pártok általában is sokszor hasonlítanak témáikban és politizálási stílusukban.)
Ahogy az AfD, úgy a BSW is
rendezni akarja a viszonyt Oroszországgal, béketárgyalásokkal lezárni a háborút, megszüntetni Ukrajna támogatását.
Mindketten kritikusak Németország NATO-tagságával szemben, távolodnának az Egyesült Államoktól, és ellenzik amerikai közepes hatótávolságú rakéták Németországba telepítését. Ahogy az AfD, úgy a BSW is meglovagolja az egyre bevándorlás-ellenesebb közhangulatot, a migráció szigorítása mellett érvelve. Mindkét párt visszavenne Németország zöld elköteleződéséből, az egyre inkább lecsengőben lévő koronavírus-témában pedig a Covid-szkeptikusok és oltásellenesek fülének kedves üzeneteket közvetítenek.
A BSW főbb választási pontjai a következők:
- Ukrajna fegyvertámogatásának megszüntetése, a tűzszüneti és béketárgyalások megindításának előmozdítása.
- Szigorúbb bevándorlási politika: a biztonságos harmadik országokból érkezők kiutasítása, az erőszakos bűncselekményekkel vádolt bevándorlók kitoloncolása, az arra nem jogosultaknak a szociális támogatások megvonása.
- Kevesebb klímavédelem: több fosszilis energia és kevesebb megújuló energia, a belső égésű motorok 2035-ös kivonási határidejének meghosszabbítása.
- Beruházásösztönzés: az állami infrastruktúrába, iskolákba, ingatlanokba történő állami befektetéseket ki kellene vonni az úgynevezett adósságfék hatálya alól.
- „Fizessenek a gazdagok”: a 100 millió eurónál nagyobb vagyonnal rendelkezők megadóztatása.
- „Koronaamnesztia”: az államnak vissza kell fizetnie a Covid-szabályok megsértése miatt kiszabott bírságokat, és minden folyamatban lévő eljárást meg kell szüntetnie.
A BSW hatalomra kerülése esetén szakértői kormányt hozna létre – igaz, a hatalomra jutásra országosan egyelőre kevés esély mutatkozik.
Tartományi kormányzati részvétel
A szeptember 1-jén tartott szászországi és türingiai, illetve a szeptember 22-én megrendezett brandenburgi választások az EP-választások után újabb sikert hoztak a BSW-nek.
A párt mindhárom tartományban a harmadik helyen végzett, ezzel lényegében megkerülhetetlen tényező lett a koalícióalkotásokban,
ugyanis az AfD-vel – amely Türingiában első, Szászországban és Brandenburgban második lett – egyetlen másik párt sem hajlandó koalícióra lépni.
Mindhárom tartományban a BSW részvételével indultak el a koalíciós tárgyalások – Türingiában és Szászországban a konzervatív CDU-val és a szociáldemokrata SPD-vel, Brandenburgban pedig csak az SPD-vel. A szászországi tárgyalások azonban éppen a BSW miatt elakadtak, így most kisebbségi kormány alakulhat a CDU és az SPD részvételével. A másik két tartományban ugyanakkor sikerült összehozni a koalíciót, így Türingiában egy hármas koalíció jöhet létre a pártok színei alapján „szederkoalíció” néven, Brandenburgban pedig baloldali koalíciós kormány.
A koalíciókat nem volt egyszerű tető alá hozni, különösen, mivel Sahra Wagenknecht sokáig ragaszkodott hozzá, hogy kül- és biztonságpolitikai kérdésekben is állapodjanak meg a pártok: a Moszkva és Kijev közötti tárgyalások előmozdításáról, az Ukrajnának nyújtott fegyvertámogatások leállításáról, illetve a közepes hatótávolságú amerikai rakéták telepítésének elvetéséről. Mindezt úgy, hogy a tartományoknak semmiféle kül- és biztonságpolitikai kompetenciája nincs, ezek a kérdések mind a szövetségi kormány hatáskörébe tartoznak.
A türingiai BSW-vezető, Katja Wolf azonban pragmatikus politikát vitt, megegyezésre törekedve a CDU-val és az SPD-vel akár, ami miatt össze is különbözött Wagenknechttel. Végül a pragmatizmus győzött, a koalíciós szerződésbe pedig olyan megjegyzések kerültek be a külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket mindenki el tudott fogadni. (Mindegyik fél célja a háború diplomáciai megoldása, az amerikai rakétákat pedig csak a német kormány beleegyezésével lehet Németországba telepíteni és bevetni – ami egyébként is így van.) Wagenknecht, aki sokáig hajthatatlannak tűnt, ezt követően már elégedettségét fejezte ki a koalíciós szerződéssel szemben.
Brandenburgban, ahol az SPD-vel készül koalícióra a BSW, most szintén egy biztonságpolitikai kérdés miatt került veszélybe a közös kormányzás: a tartományba izraeli-amerikai Arrow 3, ballisztikus rakéták elleni rakétákat telepítenének, azonban az egyik BSW-s képviselő, Sven Hornauf kijelentette, nem fogja megszavazni az SPD-s miniszterelnök-jelöltet, Dietmar Woidkét, amennyiben nem állítják le a rakétavédelmi rendszer telepítését. A tartományi BSW-frakció most azon gondolkozik, hogy kizárják soraikból Hornaufot. Maga Wagenknecht azt mondta, érthetetlennek tartja, hogy emiatt torpedózza meg valaki a koalíciós szerződést, a rakétatelepítésről ugyanis a szövetségi kormány döntött, és ő is finanszírozza, Brandenburg tartománynak nincs hozzá különösebb köze.
Milyen esélyekkel vág neki a Bundestag-választásoknak a BSW?
A BSW-nek a két tartományi koalícióval olyan kihívással kell szembenéznie, amivel a másik rendszer- és elitellenes erőnek, az AfD-nek nem: a kormányzás felelősségével. A populista, az egész politikai establishmenttel szemben létrejött pártok jellemző problémája, hogy amennyiben kormányra kerülnek, nem keveset fel kell adniuk radikális programjukból, valamilyen szinten bele kell simulniuk a főáramba, ami miatt veszíthetnek varázsukból. Viszont ha jól használják ki a lehetőséget, és kormányzóképességet tudnak felmutatni, az növelheti népszerűségeket, igaz, inkább már a radikális üzenetekre kevésbé fogékony választók körében.
A BSW országos szinten keményen támadja mind a CDU-t, mind az SPD-t, tartományi szinten azonban most éppen velük készül koalícióra. Igaz, Németországban nem ritka, hogy az országos politikában egymással szemben álló pártok tartományi szinten együttműködnek: az országosan ellenzéki CDU például több tartományban együtt kormányoz az SPD-vel, a Zöldekkel vagy éppen mindkét jelenlegi kormánypárttal. Bár a tartományi ügyek szinte csak az adott tartományban élőket érintik, kérdés, hogy a mostani koalíciókötések hoznak-e a konyhára a BSW-nek, vagy éppen visznek.
A trendek most inkább azt mutatják, hogy a BSW népszerűsége csökken.
Egy közvélemény-kutató, a Forsa már az 5 százalékos küszöb alá, 4 százalékra mérte őket, más felmérésekben 5–7,5 százalék között vannak. A Forsa-felmérésre Wagenknecht úgy reagált, semmi új nincs benne, hogy a közvélemény-kutatásokkal politikát csinálnak, és nem meglepő, hogy valaki éppen a választás kampány kezdete előtt ad „pocsék értékelést” a párt népszerűségéről. Ennek ellenére a BSW nem dőlhet hátra, hiszen 7,5 százalékról sem nehéz végül bezuhanni az 5 százalékos küszöb alá.
A BSW szervezeti problémákkal is szembenéz: nincs elég emberük, nincs elég pénzük, sőt – ahogy említettük – néhány tartományban még alapszervezetük sem. Sahra Wagenknecht mellett egyelőre igazán ismert politikusaik sincsenek. Most az a kérdés, a BSW hosszabb távon meg tudja-e vetni lábát a német politikában, vagy múló jelenség lesz.
Címlapkép: Sahra Wagenknecht egy békéért rendezett demonstráción 2024. október 3-án. Forrás: Tamir Kalifa/Getty Images
