Elemzés

Kiderült: örökre velünk marad az idén bevezetett új különadó, és az önkormányzatok sarcolása is tartós lesz

Kiderült: örökre velünk marad az idén bevezetett új különadó, és az önkormányzatok sarcolása is tartós lesz

Ahogyan azt már megszokhattuk, nem éppen a sokak által követett időpontban, péntek este felkerült a parlament honlapjára a 2021-es költségvetés újabb rendkívül fontos dokumentuma, a kormány 2024-ig szóló költségvetési kitekintése. Ebből kiolvasható, hogy a kormány pontosan mivel számol a bevételek és a kiadások oldalán a következő években. A korábbi ígéretnek megfelelően tartósan fennmarad a kiskereskedelmi különadó, és az érintett cégek egyre nagyobb összeget fognak befizetni a közösbe ezen a jogcímen. Az viszont meglehetősen új fejlemény, hogy a büdzsé bevételeinek helyreállítása nagyrészt az önkormányzatok tartósan magasabb hozzájárulásával valósul meg, ugyanis a kormány úgy kalkulál, hogy a gépjárműadó elvonása fennmarad és a szolidaritási hozzájárulást is tartósan sokkal magasabb összegben várja el az önkormányzatoktól, egészen 2024-ig.

Óriási profiteső a magyar alapkezelőknél – Az OTP szakította a legtöbbet tavaly

Óriási profiteső a magyar alapkezelőknél – Az OTP szakította a legtöbbet tavaly

Nagyon igyekeztek maguk mögött hagyni a 2018-as piaci turbulenciákkal tűzdelt évet a magyar alapkezelők, ami a friss beszámolók szerint sikerült is: tavaly jelentőset ugrott a nagyobb szolgáltatók nyeresége, az OTP Alapkezelőé egyenesen kilőtt. A legnagyobb vagyont befektetési alapokban továbbra is az Erste Alapkezelő kezeli, de ha a pénztári és biztosítói vagyonokat is nézzük, ismét az OTP kerül az első helyre.

A megszorítások bajnokából hirtelen a legnagyobb költekező lett: mit üzen a német fordulat?

A megszorítások bajnokából hirtelen a legnagyobb költekező lett: mit üzen a német fordulat?

Néhány hónapja még elképzelhetetlen lett volna, hogy olyan nagyfokú költségvetési költekezésbe kezdjen a Merkel-kormány, mint amit a szerda éjjeli újabb, váratlanul nagy bejelentés is tükröz, igaz néhány hónapja még az is elképzelhetetlen volt, hogy egy vírus ekkora globális válságot okozzon. Mindenesetre kifejezetten fontos fejlemény, hogy Európa legnagyobb gazdasága, amelyet 2013-tól egy alkotmányos szabály is a folyamatosan pozitív költségvetési egyenlegre sarkallt, most „saját jogon” a GDP-je legalább 6%-át kitevő költekezést hajt végre. Ez, illetve az uniós helyreállítási alaphoz tett német-francia javaslat tényleg markáns fordulatot jelez a berlini vezetésben a költségvetési költekezés szükségességével kapcsolatban. A fordulat azon a felismerésen alapul, hogy most tényleg a zsebbe kell nyúlni a még nagyobb bajok megelőzése érdekében. Ez a magatartás viszont nemcsak Németország, hanem az egész kontinens gazdasági kilátásait is javítja és például a német autógyártóknak adott többlet támogatással áttételesen a magyar járműszektorra is kihat.

Egyéves a szuperállampapír – Elképesztő volt az indulás, de hova jutottunk?

Egyéves a szuperállampapír – Elképesztő volt az indulás, de hova jutottunk?

Éppen ma egy éve, hogy tavaly június 3-án elindult a lakossági állampapírpiac eddigi legnépszerűbb konstrukciója. A szuperállampapír jött, látott, győzött. Nagyjából így lehetett jellemezni a MÁP+ első pár hónapját a megtakarítási piacon, de aztán valami eltört. Közel 4000 milliárd forintnyi megtakarítás találta meg eddig a konstrukciót, de az utóbbi hónapok kereslete már csak halvány emlékét őrzi a tavalyi nyárnak. Lehet, hogy ennyi volt, és talán elég is volt ennyi. Nézzük meg, milyen volt a szuperállampapír első éve, és mit hozhat a jövő.

Hatalmas összeget emészt fel a vasút fenntartása – Ez az ára, hogy olcsón utazhassunk

Hatalmas összeget emészt fel a vasút fenntartása – Ez az ára, hogy olcsón utazhassunk

Tavaly összességében majdnem 350 milliárd forintnyi költségtérítést és támogatást kaptak a MÁV-csoport tagjai – derül ki az érintett cégek beszámolóiból. Ennek a fele a vasúttársaság közszolgálati költségtérítése, vagyis a működéshez nyújtott állami támogatás. Emellett a kedvezményes jegyek árkiegészítése is jelentős tétel volt 2019-ben, ezekkel az állami forrásokkal együtt nyereséges lett a vasúttársaság.

Itt az oka, amiért a jó részvénypiaci hangulattal nem tud menni a Mol

Itt az oka, amiért a jó részvénypiaci hangulattal nem tud menni a Mol

Már jó ideje a 2000 forint körüli szintek körül ingadozik a Mol árfolyama annak ellenére, hogy a részvénypiaci környezet kifejezetten támogató. Eddig az olajárak esését kárpótolták valamelyest a magas finomítói árrések, azonban most májusban közel nullázódtak az előző hónapokban rekord magasságokban levő értékek.

Úgy megváltozott a kormány koronavírus-mentőcsomagja, hogy szinte már rá sem ismerni

Úgy megváltozott a kormány koronavírus-mentőcsomagja, hogy szinte már rá sem ismerni

Alaposan átalakult a kormány koronavírusos mentőcsomagja – ezt mutatják az elmúlt hetekben megismert dokumentumok. A program most sokkal konzisztensebb, érthetőbb keretben mutatkozik meg, ráadásul több kérdésre (például az uniós források igénybevételére) világosabb választ kaphatunk. Az ugyanakkor minden korábbinál jobban látszik, hogy a csomag mindenáron szeretne nagyobbnak látszódni, mint amekkora.

Évek óta nem kaszált ekkorát az MNB – Mit csináltak az aranytartalékkal?

Évek óta nem kaszált ekkorát az MNB – Mit csináltak az aranytartalékkal?

Rég nem látott nyereséget ért el 2019-ben az MNB, így lehetősége volt 250 milliárd forintot osztalékként befizetni a költségvetésbe. A napokban megjelent a jegybank éves jelentése, amiből a részletek is kiderülnek: elsősorban az aranytartalékon realizált egyszeri profit tette ezt lehetővé, de a kamateredményben is folytatódott a pozitív tendencia.

Végre kiderült, hogy felvette-e a rózsaszín szemüvegét a Pénzügyminisztérium

Végre kiderült, hogy felvette-e a rózsaszín szemüvegét a Pénzügyminisztérium

Mindenki csak találgatja, hogy mennyire hagy mély nyomot a magyar gazdaságban idén a koronavírus-válság és ez mit okoz a költségvetésben. Ebben a tekintetben a kormány sem túl bőbeszédű, a járvány büdzsére gyakorolt részletes hatásait ugyanis nem árulta el. Pedig ezek a kérdések a 2021-es kilátások és így a költségvetési folyamatok szempontjából is meghatározóak. A Portfolio azonban rábukkant olyan adatsorokra, amelyekből kikövetkeztethető, hogy mire számít valójában a kormány a koronavírus következményei tekintetében. Ez alapján pedig már megvizsgálható az a kérdés is, hogy a kormány ceruzája mennyire fogott vastagon, amikor a jövő évi költségvetés bevételi oldalát kellett terveznie.

Hatalmas kérdőjelek a külföldiek cégvásárlásának korlátozásáról szóló rendelet körül

Hatalmas kérdőjelek a külföldiek cégvásárlásának korlátozásáról szóló rendelet körül

Napok óta rengeteg vállalati szakember, ügyvéd és jogász, vállalatértékelési tanácsadó a május 25-i közlönyben megjelent "a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedésekről" című rendeletet tanulmányozza. Nem véletlenül, ugyanis a külföldiek hazai ágazatokban való tulajdonszerzésének korlátozását célzó szabályozás megszövegezése számos komoly kérdést felvet, ami pedig meghatározó lehet a magyar vállalatok értékelése és így hazánk befektetői megítélése szempontjából.

Néhány hét és jön az igazi NAV-testvér

Néhány hét és jön az igazi NAV-testvér

Július elsejétől minden olyan számlát látni fog a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amely két magyar adóalany között történik, így szinte az egész hazai gazdasági életre rálátása lesz - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Németh Lilla, az RSM adóüzletágának vezető menedzsere, akivel arról beszélgettünk részletesen, hogy milyen fontos változások lépnek életbe bő egy hónap múlva az online számla területén és erre hogyan készülhetnek fel a vállalkozások. Szavaiból kiderül, hogy a magyar gazdasáfehérítési csodafegyver esetében az új módosítások legalább akkora jelentőséggel bírnak, mint a rendszer két évvel ezelőtti - szintén - július elsejei indulása.

Nem tágítanak a forintot támadó spekulánsok – De akkor mitől erősödik?

Nem tágítanak a forintot támadó spekulánsok – De akkor mitől erősödik?

Az utóbbi egy hónapban is alig csökkent a külföldi befektetők forint elleni spekulatív pozíciója – derül ki az MNB friss ábrakészletéből. Ennek ellenére a magyar deviza felülteljesítette a régiós versenytársait, stabilan 350 környékére erősödött az euróval szemben. Ennek oka elsősorban az, hogy már nem a magyar alapkamat a legalacsonyabb, miközben az MNB emelt a rövid kamatokon, a régió többi jegybankja éppen ellenkező utat járt be.

Rendkívüli folyamatok zajlottak le a magyar kórházakban a koronavírus miatt

Rendkívüli folyamatok zajlottak le a magyar kórházakban a koronavírus miatt

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő oldalán megjelent a szokásos havi beszámoló a kórházi ágyak kihasználtságáról, annak is az áprilisi jelentése, így következtetéseket lehet levonni arról, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt ágyfelszabadítás mit okozott a gyakorlatban. Mindemellett látványos ábrákon lehet nyomon követni, hogy a márciusban és áprilisban mi zajlott a kórházakban az ellátások visszaesése miatt.

A magyar koronavírus-válság elleni akcióterv legfontosabb táblázatai

A magyar koronavírus-válság elleni akcióterv legfontosabb táblázatai

Május végéig 610 milliárd forintnyi koronavírus-járvány elleni védekezési kiadás, 550 milliárd forintos gazdaságvédelmi kiadás, 360 milliárd forintos adó- és családügyi intézkedés - többek között ezek a tételek derülnek ki a kormány által az országgyűlésnek beterjesztett, idei költségvetést módosító törvényjavaslatból. Ami pedig a legfontosabb és hiánypótló: végre megtudhatjuk tételről tételre, hogy a kormány által a történelmi léptékű gazdaságélénkítő csomag pontosan hogyan is áll össze. Ebből egyúttal az is kiderül, hogy a kormány jelentős részben nem a költségvetésen keresztül indítja újra a gazdaságot.

Példátlan lépésre készül Magyarország: így még sosem jutottunk pénzhez

Példátlan lépésre készül Magyarország: így még sosem jutottunk pénzhez

Hamarosan sor kerülhet Magyarország történetének első zöld kötvény-kibocsátására, ha megfelelő lesz az ötlet fogadtatása a befektetők részéről. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a napokban kezdte el szervezni a találkozókat egy lehetséges kibocsátás előtt, ha ráharap a piac, akkor nagyon hamar le lehet bonyolítani egy ilyen kibocsátást. De mitől lesz zöld egy kötvény? Mivel jár ez az újítás?

Nemzeti bajnok vagy túlméretezett zombi: mi lesz a nagy Takarék-MKB-Budapest összeborulás vége?

Nemzeti bajnok vagy túlméretezett zombi: mi lesz a nagy Takarék-MKB-Budapest összeborulás vége?

National championnek nevezik az angolban egy-egy ország nemzetközi szinten is jegyzett nagybankját vagy más iparági piacvezetőjét, amilyen Magyarországon például az OTP. Ezzel szemben zombi banknak hívják azokat a rossz költséghatékonysággal és döglött üzleti modellel küzdő szereplőket, amelyek nem termelnek értéket tulajdonosaiknak, ilyen volt 5-10 évvel ezelőtt a magyar bankoknak mondjuk a fele. A pletykaként hosszú évek óta keringő, de csak tegnap hivatalossá vált Takarék-MKB-Budapest Bank összeolvadási tervből mindkét szélsőség, egy national champion és egy túlméretezett zombibank is kikeveredhet. Cikkünkben a legfontosabb mozgatórugókat és lehetséges kimeneteleket vesszük számba.

Jövőre is százmilliárdokkal tömheti a kormány azok zsebét, akik kölcsönadnak neki

Jövőre is százmilliárdokkal tömheti a kormány azok zsebét, akik kölcsönadnak neki

A forint- és devizapiaci helyzet függvényében piaci devizakötvény kibocsátására is sor kerülhet 2021-ben – olvasható a kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatban. Vagyis a járvány tartós hatása akár az is lehet, hogy a jövőben nem utasítja el „élből” a kormány a devizakibocsátást az adósság biztonságos finanszírozása érdekében. Egyébként a javaslat szerint nem változnak az adósságkezelés alapelvei, az adósság idei átmeneti megugrása után jövőre újra a GDP 70 százaléka alá csökkenhet.

Megvédjük a magyar tulajdont az ellenséges felvásárlóktól! - György László a külföldiek vásárlásának korlátozásáról

Megvédjük a magyar tulajdont az ellenséges felvásárlóktól! - György László a külföldiek vásárlásának korlátozásáról

Az a célunk, hogy aki ellenséges céllal akarja felvásárolni a magyar cégeket, bizonytalanodjon is el. Jobb, ha nem is folyamodik engedélyért - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a napokban megjelent új kormányrendelet kapcsán, ami az EU-n kívüli külföldi befektetők hazai, stratégiailag fontos vállalatokban történő tulajdonszerzését szigorítja. Tájékoztatása szerint a fontos magyar vállalatok megvédésére azért van szükség, mert több hazai cégtől is érkezett olyan jelzés a koronavírus-válság kirobbanása óta a kormányhoz, hogy a külföldi partnereik felajánlották "segítségüket". Arról is beszélt, hogy több uniós ország hasonló gyakorlatát is megvizsgálták és Olaszország megoldását vette át Magyarország.

110 ezer forintnál is több extrapénz jön a nyugdíjasoknak

110 ezer forintnál is több extrapénz jön a nyugdíjasoknak

Varga Mihály leleplezte a kormány 2021-es terveit, amiből kiolvasható, hogy a nyugdíjasok relatív pozíciója másokhoz képest javulhat jövőre. Összegyűjtöttük, miért várható ez és hogy az egyes, időskorúakat érintő lépések pontosan mennyit is jelentenek az egyéni kasszában.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkeményen belerúgott a legendás F-35-ös vadászgépekbe a világ leggazdagabb embere - Tényleg ekkora a baj?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.