Ma jött ki az ÁKK idei évre vonatkozó módosított finanszírozási terve, ami sok más papír mellett a lakossági állampapírokkal kapcsolatos idei terveket is jelentősen átírja. Az eredeti tervben szereplő 400 milliárd forintos nettó állománynövekedés helyett már 1100 milliárdos csökkenéssel kalkulál idén az adósságkezelő.
A piacokon már többször láttuk azt a történelem folyamán, hogy bekerítik a shortosokat (short squeze), és a bepánikolt eladók csillagászati árakon kénytelenek visszavásárolni a korábban eladott eszközt, legyen akár részvényről, vagy árupiaci termékről szó. De az nagyon nem szokott jellemző lenni, hogy a vevők kerülnek bajba, és pánikszerű eladásokat kell emiatt végrehajtaniuk. Jelenleg az amerikai típusú kőolaj piacán ezt látjuk, ugyanis amennyiben elfogynak a tárolói kapacitások, akkor a vevők nem tudnak mit kezdeni a fizikai olajjal, így mindenáron szabadulni akarnak tőle. Történelmi események ezek, amikor akár 40 dollárt is fizet egy eladó, hogy vegyék át tőle a kőolajat, és ne kelljen neki fizikailag később bajlódni a termékkel. Ez a pillanat biztosan bele fog kerülni a gazdaságtörténeti könyvekbe, és még kitudja mi vár ránk, soha nem látott helyzetben tartózkodik jelenleg az olajpiac.
Miközben Magyarországon van hivatalosan az egyik legalacsonyabb koronavírus-esetszám Európában, és a halottak száma sem kimagasló, addig hatalmas készültség van a magyar kórházakban és a kormány a járvány miatt rendkívül rövid idő alatt, a fokozatosság elvét nagyrészt figyelmen kívül hagyva alapjaiban alakítja át az egészségügyi ellátórendszert. A két dolog látszólag nem fér meg egymás mellett, cikkünkben bemutatjuk, hogy mi lehet a magyarázata annak, hogy a kormány a „legrosszabb forgatókönyv” bekövetkezésére készül a kórházakban, felvállalva annak beláthatatlan következményeit. Egyúttal arra is rámutatunk, hogy ez a mostani taktika miért nem előnyös a jövőben várható korlátozó intézkedések feloldásakor.
Nagy érdeklődéssel olvasom a hazai közgazdászok véleményeit a jelen helyzetről, a válságkezelés lehetséges módjairól. A javaslatoknak azon részével teljes mértékben egyetértek, ami az expanzív, proaktív és jelentős volumenű monetáris politikai élénkítéseket szorgalmazta és szorgalmazza, és egyetértek a jegybank eddig megvalósított módszereivel, eszközeivel is, azonban azokkal a véleményekkel ezúton is szeretnék vitatkozni, amelyek a nagy volumenű költségvetési hiánynövelést, valamint a kiadások részben szociális alapú elköltését is szorgalmazzák.
Az elmúlt hetekben rendkívül éles vita alakult ki a közgazdászok között: Kell-e helikopterpénz? Milyen a jó Kurzarbeit? Milyen piactisztító hatása van a mostani helyzetnek? Joggal kérdezheti az Olvasó, hogy miért merülnek fel egyáltalán ezek a kérdések. Ha az orvostudományban nagyon sok betegségre megvan a gyógyszer, akkor a közgazdaságtanban miért nincs? Nos, a helyzet a közgazdaságtanban is hasonló, mint az egészségügyben: valami újjal állunk szemben.
Megjelent az új bértámogatási rendszerhez kapcsolódó, sokak által várt tájékoztató, valamint a benyújtáshoz szükséges formanyomtatványok és nyilatkozatok a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. Ezeket átvizsgálva az látható, hogy a már sok helyen és sokszor említett kritika mellett, miszerint a bértámogatás lehívása rendkívüli adminisztrációt igényel, újabb és jóval hangsúlyosabb kérdések merülnek fel az alkalmazhatóságáról.
Fajcsák Gábor, az RSM partnerének és adóüzletág-vezetőjének írását közöljük.
Az olaj fizikai ára jóval olcsóbb, mint a tőzsdén jegyzett határidős árfolyamok. Az eltérő lejáratú határidős árak között is óriási különbség alakult ki, így azok a befektetők, akik profitálni szeretnének az alacsony olajárfolyamokból, nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen a későbbi árfolyamemelkedés jelentős részét elviheti az egyes határidős kontraktusok közötti hatalmas árkülönbözet. Bár látszólag nagyon kecsegtető lehet az olajba hosszú távon befektetni, azonban a 2008-as válság példája jól mutatja, hogy a nagy visszaemelkedés jelentős részéből ismét kimaradhatunk.
A bezárásra kényszerült cégek teljeskörű támogatása, megmentése, ágazattól függetlenül. A munkahelyvédelmi bértámogatás rendszerének kiegészítése, nagyságrendjének növelése. A koronavírus-járvány miatt teljes leállásra ítélt vállalkozások valódi támogatása. A jelenlegi támogatási rendszer bonyolult, nem nyújt érdemi előnyt a hazai cégeknek - így lehet összefoglalni a magyar vállalkozói közösség véleményét a sajátos magyar Kurzarbeitról. Mindezek alapján kijelenthető: a járvány miatt hozott legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedés még a hatályba lépés előtt kudarcot vallott jelenlegi formájában.
15 év alatt, tehát amióta gyűjtjük a befektetési alapok havi adatait, nem láttunk olyan vagyonvisszaesést havi szinten, mint most márciusban. A befektetési alapok kezelt vagyona több mint 456 milliárd forinttal esett vissza, ezzel közel három év munkáját törölte ki a szektornak a koronavírus miatti befektetési veszteség és az azzal összefüggő jelentős tőkekivonás.
Vasárnap hivatalosan is lezárult a Szaúd-Arábia és Oroszország között feszülő olajháború, és történelmi méretű alku született a felek között, méghozzá nem akárki, hanem Donald Trump személyes közbenjárásával. Ezzel az elmúlt bő hónap olajpiaci eseményei a legrövidebb ideig tartó, de annál véresebb árháborúként kerülhetnek be a történelemkönyvekbe. Bár a megállapodás első ránézésre az Egyesült Államok számára a legkedvezőbb, azonban amennyiben a dolgok mélyére tekintünk, az amerikai palaolajszektor még közel sincs kint a bajból teljesen, és Oroszország illetve Szaúd-Arábia érdekeit is hasonlóan szolgálja a jelenlegi egyezség. Külön érdemes megemlíteni, hogy hatalmas fordulat történt az Egyesült Államok olajpolitikájában, a jelen pillanatig az USA mindig rendívül ellenezte a kartell által mesterségesen magasan tartott olajárakat. Mindennek ellenére sem lélegezhet fel teljesen az olajpiac, ugyanis a kereslet zuhanása nagyságrendileg a duplája a jelenleg elfogadott termelés-csökkentéseknek, így végtére a gazdaság újraindításával állhatna ismét teljesen talpra a szektor.
A kibontakozó gazdasági válság csillapításának egy olyan eszközét vázoltam fel a közelmúltban, amely egyidejűleg enyhít a jövedelemvesztésből fakadó szociális krízisen és tompítja az aggregát kereslet zuhanását. Pénzbeli állami juttatást javasoltam, ami közvetlenül a munkavállalókhoz jut, az összes foglalkoztatottra és munkanélkülire kiterjed, és olyan finanszírozási technikán alapul, amely nem jár a tényleges adósság megnövekedésével. Az első két alapelvet tekintve nagyon hasonló Berlinger Edina kiváló írásának megközelítése. Lehmann Kristóf és Vonnák Balázs a Corvinus Egyetem MNB tanszékének (és egyben a Magyar Nemzeti Banknak) munkatársai viszont vitatják az adósságmentességre vonatkozó érvelésemet, és ha jól értem, emiatt a javaslat egészét sem támogatnák.
Az utóbbi napok adatai alapján erősödik a bizalom, hogy ha lassan is, de kezdenek beérni a korlátozó intézkedések a világban: a koronavírus terjedése gyorsulásból egyenletessé kezd válni. Ez lehet az előjele annak, hogy a lassuló szakaszba érkezünk. Már a fenti helyzetleírás sugallja, hogy a koronavírus-járványnak még nem ma lesz vége, de sok közgazdász már a jövőre gondol – és nem lesznek tőle boldogok. Provokatív gondolatok a közeljövőről.
A kezdeti lelkesedés már a múlté a szuperállampapír körül, a konstrukció hétről hétre egyre gyengébb értékesítési adatokat mutat, pedig az államnak nagyobb szüksége lesz most a lakossági papírok értékesítéséből befolyó pénzre, mint eddig valaha. A koronavírus terjedése jócskán átírta a lakossági állampapírok piacát is: a gazdasági megtorpanás kieső jövedelmeket generál a háztartásoknál, a kincstári értékesítési pontok bezártak, a szuperállamapíprral versengő termékek vonzereje nő, miközben több százmilliárdnyi lakossági papír jár le a hetekben. Nagy kérdés, mit lép az állam, ha nem vesznek érdemben több lakossági papírt a magyarok. Ennek jártunk utána mostani cikkünkben.
Tavaly csak úgy röpködtek a 10% feletti hozamok a nyugdíjpénztáraknál, az idei első negyedévben pedig már a mínusz 10% feletti hozamok voltak gyakoriak. A koronavírus miatti tőzsdei esés a nyugdíjra gyűjtő magyarok megtakarításait is megnyirbálta, az idei első három hónap elég volt ahhoz, hogy sok portfólió egész tavalyi teljesítményét eltörölje. Ha valaki tehát most megy nyugdíjba, valószínűleg még nem érdemes hozzányúlnia a pénzéhez, de a többiek se búslakodjanak: a piacok még bőven ledolgozhatják ezeket a mínuszokat.
Megvédjük a munkahelyeket, megvédjük a családokat, megvédjük a nyugdíjasokat – válságos időkben ezek a szavak úgy csengenek a kormány részéről a nehéz helyzetbe került cégeknek, vállalattulajdonosoknak, munkavállalóknak, családoknak, mint egy karanténba zárt családnak az online rendelt élelmiszer megérkezése. Aztán néhány mondattal és órával később kiderül, hogy csalódniuk kell az érintetteknek, minden bejelentés után ugyanis hiányérzetük lehet. Nekik is, és nekünk is. Eltelt lassan már egy hónap a krízisidőszak kezdete óta (járványügyi és gazdasági) és a „soha nem látott méretű, példátlan, történelmi” gazdaságmentő csomag legfontosabb részletszabályai (sőt, néha még a legalapvetőbb paraméterek) sem ismertek.
Kivételes, ahogyan a koronavírus-járvány kapcsán a hazai közgazdász szakma megmozdult. Sok előremutató ötletet olvashattunk, még ha a vitába szükségtelen feszültség is került. A Surányi Györgytől az elmúlt heti válaszcikkében kapott jelzőket és stílust sem kommentálni, sem tovább vinni nem szeretnénk. Hisszük, hogy minden vitában a tények és a higgadt érvek számítanak, miközben bármely problémás állítás vagy másik fél gondolatainak hamis kiforgatása önmagában csak azért nem válik igazzá, mert azt kétszer akkora hangerővel kiáltják. Az alábbiakban pontokban összegezve röviden újból kifejtjük véleményünket.
Ahogyan az egész világban, úgy a hazai privátbanki szolgáltatók életében is jelentős változásokat hozott a koronavírus gazdasági és társadalmi hatása. Miközben ilyen piaci csapkodások közepette sok befektető inkább menekül a tőkepiacokról, a magyar gazdagok azt várják, mikor szállhatnak be. Ennek pénzügyi fedezetét pedig sokan állampapír-értékesítésből teremtik meg. A privátbanki szolgáltatók körében végzett körképünkből kiderül, hogy a magyar gazdagok szinte teljesen leálltak az eddigi slágerterméknek számító szuperállampapír vásárlásával, az állomány inkább csak stagnál, és ez nem olyan jó hír a lakosságra erősen támaszkodó államadósság-finanszírozásra nézve. Ne merüljön fel senkiben a kétség: a MÁP+-t döntően nem az átlagfizetésből élők veszik, hanem a vagyonosabb réteg.
Nincs rá bizonyíték, hogy az időjárás bármi módon befolyásolja a koronavírus terjedését - mondta el Müller Cecília országos tisztifőorvos a mai tájékoztatón, hozzátéve, hogy ezt majd utólag, részletes kutatásokból tudjuk meg. Valóban nagyon sok olyan tényező van, ami miatt a járvány hőmérséklet-érzékenysége nehezen megítélhető és alapos kutatást igényel. A legfrissebb megbetegedési adatok alapján óvatosan annyit mondhatunk, hogy valószínűleg a vírus nem hiperérzékeny a meleg időre.
Hétfőn mutathatja be gazdasági mentőcsomagját Orbán Viktor miniszterelnök, a nagy várakozások övezte intézkedések finanszírozásáról is egyre több részlet derül ki. A jegybank és az adósságkezelő utóbbi hetekben hozott intézkedései nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kormánynak legyen elegendő pénze költekezni, lassan körvonalazódnak a következő hónapok finanszírozási folyamatai.
A felhívás tervezet részletesen bemutatja az elszámolható költségeket, nézzük át őket.
Egyes politikai körökben most az a mondás, hogy a BRICS országok (Brazília, Oroszország, Kína, India, Irán, Egyiptom...
"Nyugodtabb időszakban mindenkinek ajánljuk, hogy gondolkozzon el, a megtakarításainak mekkora részét szeretné devizában... 
Május közepén írtam az MMM-ről, mert akkor vágott osztalékot a cég. Érdekes módon akkor a befektetők ezt nem értékeltek...
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
