„Elrendelte, hogy mindenkinek, kicsinek és nagynak, gazdagnak és szegénynek, szabadnak és rabszolgának jelöljék meg a jobb karját vagy a homlokát, és hogy senki ne adhasson-vehessen, ha nem viseli a vadállat jelét: nevét vagy nevének a számát.”
A múlt héten 2,5 milliárd eurónyi devizahitelt vett fel Magyarország a piacról, majd a héten a kormány politikai vétót emelt az Európai Unió helyreállítási alapjának létrehozására (Next GenerationEU), amelyből a hitel kamata valószínűleg kedvezőbb lenne. Miért éri meg drágábban eladósodni, mennyit veszít Magyarország azon, hogy egyedül finanszírozzuk magunkat a közös hitelfelvétel helyett?
Felerősödött a magyar lakosság tartalékolási igénye a koronavírus-válságban, így a jövedelmi nehézségek ellenére 5%-kal nőtt tavaly év vége óta a háztartások pénzügyi vagyona. 2020 első három negyedévének nyertese a folyószámla, az állampapír és a készpénz volt a szélesebb értelemben vett megtakarítási piacon, 100 új forintból ugyanis 76 forint ezek valamelyikében kötött ki. Hogy azonban a kockázatvállalás sem veszett ki teljesen a lakosságból, azt a tőzsdei részvények példátlan népszerűsége mutatja, csakhogy sajnos majdnem annyit bukott eddig idén a lakosság részvényeken, mint amennyi friss pénzt befektetett. Összességében a harmadik negyedévben már látszódtak az új megtakarítások képződésében a visszaesés jelei.
Október második felében újabb nagy kínai beruházást jelentett be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter: a Chevron Auto 17,5 milliárd forintos miskolci beruházásához minden negyedik forintot a magyar kormány adja. Október végén megtudhattuk a minisztertől azt is, hogy a dél-koreai Doosan második európai gyárát is Magyarországon, Tatabánya mellett építi fel. Az elektromos autóipari beszállító beruházásának értéke 75 milliárd forint, a kormány a beruházást itt is vissza nem térítendő támogatással segíti. Ha pedig nem csak az októberi, hanem korábbi bejelentésekből szemezgetünk, találhatunk közöttük indiai és egyéb feltörekvő országok vállalataihoz köthető beruházást is, melyhez a magyar kormány jellemzően jó par millió forinttal járul hozzá. De vajon mit akarhat egy kelet-közép-európai országban egy kínai, koreai, vagy épp egy indiai vállalat? Miért éri meg (megéri-e) nekik itt befektetni és milyen szempontok szerint választanak a régió országai közül: pusztán gazdasági szempontok vezérlik őket, vagy az intézményi, sőt, helyenként a politikai tényezők is szerepet játszanak? És miért éri meg (megéri-e) nekünk idecsalogatni e feltörekvő vállalatokat: az újonnan létrejövő munkahelyeken túl keletkeznek-e pl. e vállalatok működése révén új lokalizációs előnyök is?
Nagyjából 400 millió dollárnyi (120 milliárd forint) 2021-ben lejáró devizakötvényt vásárolt vissza nyár óta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) – derül ki a Reuters adataiból. Ezzel egyrészt jövő évi terhei egy részétől szabadult meg Magyarország, ráadásul egy magas kamatozású papírból sikerült visszavásárolnia, bár ennek komoly ára lehetett.
A koronavírus-járvány okozta új helyzet arra készteti az egészségügyi szolgáltatókat – legyenek bárhol a világon -, hogy alkalmazkodjanak és újratervezzenek – fejtette ki a Private Health Forumon tartott előadásában Ruthy Kaidar, a Microsoft egészégügyi üzletágának Közép- és Kelet-Európáért felelős igazgatója, aki konkrét esettanulmányokon keresztül mutatta be, hogy milyen óriási potenciál rejlik a digitális megoldások egészségügyben történő hasznosításában.
A kormány gazdaságfehérítő intézkedéseinek kedvező hatása egyértelmű - derül ki a legutóbbi, 2019-es adatok vizsgálatából. Az adóelkerülés csökkentése érdekében tett lépések hatására már 20 százalék közelébe emelkedett az effektív áfakulcs. A gazdaságfehérítés érdekében 2013 óta sorozatban hozott intézkedések, vagyis a magyar gazdasági csodafegyver pedig sok gazdasági szereplő számára hoz látványos előnyöket.
Közel 2900 milliárd forintra emelkedett októberben a kormányzat betéteinek összege az MNB-nél vezetett úgynevezett kincstári egységes számlán (kesz) – derül ki a jegybank pénteken megjelent statisztikájából. Ez új csúcsot jelent 1998 óta, mióta a statisztikai adatbázis elérhető. A jelek szerint a kötvénykibocsátás gyorsabb, mint a hiány növekedése, de az év végén persze még jöhet egy nagyobb költekezés.
A járványhelyzet geográfus szemszögből igazi csemege hiszen - bár elcsépelt, de attól még igaz - a turizmustól a fogyasztási szokásokig, a munkán át a szórakozásig az élet valamennyi területét érinti, ezeknek pedig minden esetben mérhető területi vetülete van. A különféle egymásra ható rendszerek nem csupán konferenciák termeiben vagy döntéshozók asztalain, de az átlagember számára is megelevenedtek, mi több, a napi valóság részévé váltak. Különösen az első hullám idején, amikor a 21. században nem tapasztalt korlátozások kerültek bevezetésre számos országban.
Továbbra is késik a korábban beharangozott távmunka szabályait módosító törvényi változás, ami a távmunkaszabályozás hiányosságait lenne hivatott pótolni. A koronavírus második hulláma miatt bevezetett veszélyhelyzet azonban sürgetővé tette a kérdés rendezését, vagy legalábbis rugalmasabbá tételét. Ezt az űrt igyekszik most kitölteni a Kormány egyik legújabb rendelete.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy egy évre függesszék fel a helyi iparűzési adó beszedését, ezzel is segítve a vállalkozásoknak. Utánanéztünk, hogy a váratlanul érkező adóügyi javaslat érdemi segítséget jelent-e a cégeknek, főleg ha azt is hozzátesszük a történethez, hogy közben ez a (éves szinten már 800 milliárd forint feletti) tétel hiányozni fog az önkormányzatoktól.
Az utóbbi évekre egyértelműen a negatív devizakibocsátás volt jellemző a magyar adósságkezelésben, ezt azonban keresztülhúzta a válság. A csütörtökön eladott újabb 2,5 milliárd eurónyi kötvénnyel együtt már 7 milliárd körül lehet idén a forrásbevonás devizában, amivel kicentizi 20 százalékos benchmarkját az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A következő években viszont hátradőlhetünk, és biztonságosan lehet menedzselni az adósságot.
Évek óta megállíthatatlanul zuhan a török líra, pedig mostanra szinte az összes tartalékát felélte a jegybank a nemzeti deviza védelme érdekében. A friss gazdaságpolitikai személycserékkel sem látni egyelőre, hogy tudna ebből a helyzetből kikecmeregni Törökország, az egyetlen lehetséges menekülési utat ugyanis elutasítja az ország vezetése. Így viszont folytatódhat a lassú agónia, majd egyszer robbanhat a bomba.
A hátrányos helyzetű fiatalok kisebb valószínűséggel mennek egyetemre, mint jobb sorba született társaik. A világ számos országában célzott szakpolitikai eszközökkel igyekeznek segíteni azokat, akik a családjukból elsőként szereznének diplomát. Az írásban bemutatott kutatás azt vizsgálja, hogyan érdemes az elsőgenerációs diákok részvételét növelni a felsőoktatásban.
A kormány a vírus terjedését lassító lezáró, korlátozó intézkedések mellett ágazati támogató lépéseket is bejelentett. Ezek közül a vendéglátó szektort segítő javaslatok abszolút érdemiek és más európai országokéval összevethetőek Fajcsák Gábor szerint, az RSM partnere a Portfolio-nak adott villámértékelésében azonban ezúttal is megerősítette korábban hangoztatott véleményét: a járványügyi helyzet miatt leginkább sújtott iparágak számára szélesebb körű, de célzott támogatásokra van szükség. Példaként említette Ausztriát – ha már a szigorító lépésekben Magyarország a szomszédos országot követi -, ahol márciusig meghosszabbították a kurzarbeit támogatási formát.
A társadalom elöregedése egyre égetőbb probléma nemcsak világszerte, hanem az EU-ban is: a következő három évtizedben az idősek száma az EU-n belül elérheti a 129,8 millió főt, mellyel arányuk a populáción belül közel egyharmadra növekszik 2050-re. Magyarországon jelenleg a teljes társadalom mintegy harmadát teszik ki az 55 és a feletti életkórúak, de 2050-re ez az arány már nálunk is 40% felett lesz. Az elöregedő társadalom gyorsuló trendjét mutatja, hogy 1990-ben a medián életkor még csak kicsivel haladta meg a 35 évet itthon, ez 30 év alatt 43-44-re nőtt, 2050-re pedig 48 körülire emelkedik. A témáról és az öngondoskodás fontosságáról bővebben is szó lesz jövő heti konferenciánkon.
Több tízezer forinttal kevesebb lett az átlagos négyzetméterár Budapesten 2020. április-június között az év elejéhez képest a KSH legfrissebb adatai alapján, ami egy közepes méretű lakás esetében több millió forintot is jelenthetett. Ez önmagában még nem eredményezné azt, hogy általánosságban is csökkentek a lakásárak, hiszen ha a szóban forgó 3 hónap alatt csak rossz minőségű és így relatív olcsó lakások kerültek eladásra, akkor is ugyanezt mutatnák a számok, de mégis érződik már egy lefelé történő elmozdulás. Sőt, az MNB szintén 2020 második negyedévre vonatkozó árindexe is már több mint 5%-os árcsökkenést számított a fővárosban. A legtöbb vidéki városban és községben is kisebb négyzetméteráron cseréltek gazdát a házak és lakások idén tavasszal, de van azért néhány régió, ahol továbbra is magasan maradtak a fajlagos árak.
A koronavírus-járvány első hullámának elején a forgalmunk az egyharmadára csökkent, áprilisra ez visszaemelkedett az eredeti szint felére, szeptemberre pedig már ott vagyunk a forgalom tekintetében, mint januárban voltunk - mondja Babai László, a mára 1,2 milliárd forintos nettó árbevételt elérő Prima Medica Egészséghálózat alapító-igazgatója, aki arról is beszélt a Portfolio-nak adott interjújában, hogy mennyiben maradt fent a hálózatban a távkonzultáció. A magánegészségügyi szolgáltató vezére arra is felhívta a figyelmet a második hullám miatt óvatosabbá váló betegek kapcsán, hogy az állami kórházak kapacitása is kezd betelni, ám egy betegség magától nem tűnik el. A szakemberrel arról is beszélgettünk, hogy mit okoz a hamarosan életbe lépő egészségügyi szolgálati jogviszony és hogy milyen nagyívű tervei vannak a Prima Medica hálózatnak.
A múlt héten fillérekre volt történelmi mélypontjától a forint az euróval szemben, kevés híján 370 forintot kellett adni egy euróért. Hasonló esetben gyakran felvetődik a jegybanki intervenció lehetősége, hogy a szimbolikus szintet megvédjék. Az MNB soha nem kommunikálja az ilyen lépéseit, vagyis valószínűleg sosem fogjuk tudni, beléptek-e a piacra, de ha volt is ilyen lépés, az sem lehetett jelentős. Persze nem is egyértelmű, hogy vajon be kell-e avatkoznia ilyen esetben a magyar jegybanknak, leginkább lélektani jelentősége van ma annak, látunk-e új csúcsot az euró-forint árfolyamban.
Mindössze három hónapnyi megtorpanást hozott a koronavírus a hazai lakáshitelezésben még tavasszal, így mára sikerült visszakapaszkodnia a piacnak a tavalyi szint fölé. Olyannyira, hogy szeptemberben már új történelmi csúcs született: 91 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel a lakosság egyetlen hónap alatt. Ezzel szemben a személyi kölcsönök továbbra sem tértek magukhoz, és a vállalati hitelezésben is lassulást mutatnak az MNB friss adatai. Betéti fronton gyengén alakult a szeptember, reméljük, ez nem a lakossági tartalékok felélésének az egyik első jele.
A felhívás tervezet részletesen bemutatja az elszámolható költségeket, nézzük át őket.
Egyes politikai körökben most az a mondás, hogy a BRICS országok (Brazília, Oroszország, Kína, India, Irán, Egyiptom...
"Nyugodtabb időszakban mindenkinek ajánljuk, hogy gondolkozzon el, a megtakarításainak mekkora részét szeretné devizában... 
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
Lássuk, milyen információk láttak napvilágot a héten, melyekről minden érdeklődőnek tudnia kell! Lesz szó a családtámogatások...
Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
