A biztosítási szektor eredményeiről és irányairól
Előadásában Keszthelyi Erik felhívta a figyelmet: a magyar biztosítási szektor kis súllyal rendelkezik a nemzetgazdaságban, a biztosítók díjbevétele mindössze 3,7 milliárd euró a 2022-es adatok szerint, Ausztriában ez 14,7 milliárd euró. A nyugati országok jellemzően 5-10%-os vagy afeletti penetrációjával szemben nálunk 2,1% a díjbevétel/GDP aránya, vagyis a biztosításpiaci penetráció. 2007-ben még 3,6% volt ez nálunk is, Ausztriában ma 4,3%.
Közeli versenytársaink ma már főleg a balkáni országok, és már látszik, hogy nem fog teljesülni az MNB 2026-ra vonatkozó 3%-os célkitűzése sem.
Lassú növekedés jellemzi a magyar biztosítási szektor díjbevételét, az első negyedévben 8% körül alakult a díjbevétel-emelkedés az egy évvel korábbihoz képest, ami messze elmarad a tavalyi inflációtól. A szerződésszám évente mindössze mintegy 1%-kal növekszik a biztosítási piacon, kivéve az idei első negyedévet, amikor 6%-kal nőtt az előző negyedévhez képest, de ebben egyszeri hatások játszottak szerepet (elsősorban a lakásbiztosításokhoz kapcsolódóan, az Alfa Biztosító akciója miatt – a szerk.), Keszthelyi Erik megjegyezte, hogy
a lakásbiztosítási kampány végső számait illetően még mindig nem látunk tisztán, nem tudjuk például, hány olyan ügyfél van, akinek eddig nem volt, de idén lett biztosítása.
Magyarországon egy főre 1,56 biztosítási szerződés jut, miközben Németországban ez 7,5, Lengyelországban 2,3. Abszolút megugorható lenne nálunk is a 2-es szint, ehhez a közvetítői hozzáállásnak is változnia kell.
Az utóbbi 10 évben átlagosan 6,5%-kal nőtt a biztosítási díjbevétel az 5,3%-os inflációval szemben, tehát a reálnövekedés megvolt, a GDP-vel viszont nem tudta tartani a lépést a biztosítási szektor. A 2010-2020 közötti átlagos 10-12%-os kárinfláció az extraprofitadó bevezetése óta átlagosan 30%-ra emelkedett, a két hatás egymást erősítette a biztosítók eredményességét nézve. A biztosítási adó mellett Európában csak nálunk van extraprofitadó.
Miközben a biztosítók lemaradtak, a bankok kilőttek, a bankok nemzetgazdaságra gyakorolt hatása nagyjából 11-szerese a biztosítókénak. 2023-ban a bankszektor 1451, a biztosítási szektor 22 milliárd forintos eredményt ért el.
A biztosítási szektor a díjbevételek 15-16%-át fizette ki összesen a 236 milliárd forintos különadó formájában, ezen belül 94 milliárd forintnyi extraprofitadóként, a bankok esetében ez a kamat-, jutalék- és díjbevételek arányában 7-8%-ára rúg.
A casco esetében a biztosítási adó 15%, az extraprofitadó 12%, a jutalékszint 15-18%, a a biztosító működési költsége 8-10%, a biztosítói elvárt hozama nemzetközileg mintegy 5%, ez mind összesen több mint 50%, és még nem beszéltünk arról, hogy mennyi kárt fizet ki a casco. Jól látható tehát a terméket érintő hátrány a számokból.
A nem-életbiztosításokat sújtó 12%-os díjbevétel-arányos extraprofitadó miatt nem egy biztosítótársaság már több milliárd forintos üzleteket veszített akár ugyanazon nemzetközi csoporthoz tartozó külföldi biztosítók javára.
Olyan mértékű extraprofitadó sújtja az életbiztosításokat is, ami kifejezetten az egyszeri díjas életbiztosításokat érinti hátrányosan, például a Posta Biztosító életbiztosítási teljesítményének a 70%-os visszaesésében is lecsapódott ez. Mindeközben a természeti katasztrófák is sújtják a biztosítási piacot, így már nem az a legnagyobb kihívás a biztosítóknak, hogy egy atomerőművet biztosítsanak, hanem hogy a hirtelen jövő környezeti kockázatokat kezeljék, különösen a mezőgazdasági biztosítások esetében – mondta Keszthelyi Erik.
A Magyar Nemzeti Bank 2026-ig határozta meg a biztosítási szektorra vonatkozó célértékeket, ebben az említett penetráció mellett több egyéb szempontból is elmaradás figyelhető meg, például a verseny nem erősödött,
a top5 szereplő részesedése a hosszabb távú célul kitűzött 55% helyett tavaly 63% volt.
Biztosításközvetítők teljesítményéről és trendjeiről
A magyar alkuszi és többes ügynöki szektor nemzetközi összevetésben is jól áll abban, hogy 65% az aránya a nem-életbiztosítási értékesítésben, az életbiztosítások esetében ez azonban mindössze 12% (ez utóbbiban a 61%-os, elöregedő és kevésbé kompetitív ajánlatokat nyújtó függő ügynöki csatorna dominál). Tavaly a kgfb, a casco és a vállalati vagyonbiztosítások esetében is jelentősen nőtt az alkuszok és többes ügynökök teljesítménye, a megtakarítási jellegű életbiztosításokban azonban jelentősen visszavetette a szerepét a különadó.
A teljes biztosítási piacon tavalyelőtt és tavaly is 46% volt a közvetített szerződések számában az alkuszoknak és a többes ügynökök részesedése, a közvetített állománydíj szempontjából viszont 47%-ról 53%-ra nőtt a teljesítménye, Keszthelyi Erik szerint ezek a számok indokolják, hogy odafigyeljenek a szektor véleményére. Az MNB adatain alapuló közvetítői korfákat kivetítve Keszthelyi Erik hangsúlyozta:
Idősödik, és évente 1000 fővel csökken a közvetítői társadalom, amit oktatással és a toborzás hatékonyságának a javításával igyekeznek a maguk részéről megfordítani.
13 év alatt 550-ről 354-re, 36%-kal csökkent az aktív biztosításközvetítő alkuszi és többes ügynök vállalkozások száma Magyarországon. A biztosításközvetítéssel foglalkozó természetes személyek száma is folyamatosan csökkenő trendet mutat, jelenleg 24 ezer főről beszélünk a 2007-es mintegy 40 ezerrel szemben.
A fiatalok szakmába való bevonzása top prioritás. Különösen az MLM-struktúrát alkalmazó cégeknél nagyon gyorsan kihullanak a fiatalok, hiszen miközben ők dolgoznak a legtöbbet, ők kapják a munkájukért a legkevesebbet. Az alkuszoknál 49,4 év, a többes ügynököknél 37,1 év, a függő ügynököknél 47,6 év az átlagéletkor, a Hungarikum Alkusznál 41 év.
Megvizsgálták a top10 alkuszcég tavalyi teljesítményét is. A piacvezető Hungarikum Alkusz csoport bevétele az előző évi 16 milliárd forintról 30%-os növekedéssel 20,5 milliárd forintra növelte bevételét. Az alkuszok teljes biztosításközvetítés után járó bevétele 80 milliárd forintról 91 milliárd forintra növekedett, így a Hungarikum részesedése ma nagyjából 23%.
A biztosítók döntő része továbbhárítja a különadókat az alkuszokra, így például a casco esetében a 15%-os biztosítási adó és a 12%-os extraprofitadó után megmaradó 73%-os díjbevételarányos rész alapján fizetnek a biztosítók nekik jutalékot.
Tévedés tehát azt hinni, hogy az extraprofitadó csak a biztosítókat sújtja.
A Hungarikum Alkusz Csoportról
A Hungarikum teljes (nem kizárólag biztosítási) bevétele 22,5 milliárd forint volt tavaly, ami 37%-kal emelkedést jelentett egy év alatt. 400 ezer biztosítási szerződést kezel a cégcsoport, ami 19%-os éves emelkedést jelentett. Ami az idei évet illeti, az első félévben 15,3 milliárd forintra emelkedett az értékesítésből származó nett bevételük, ami szintén 37%-os emelkedésnek felel meg.
Az ügyfélszámuk 10%-kal növekedett 2023-ban, így elérte a 250 ezret. 250 alkalmazottuk és több mint 1000 fős tanácsadói hálózattal rendelkeznek. Hitelközvetítéssel, befektetési szolgáltatások értékesítésével is foglalkoznak – ismertette Keszthelyi Erik. Kiemelte Nemzetközi divíziójuk eredményeit, megemlítve azt is, hogy a CIG Pannóniának mint a Hungarikum befektetésének nagy szerepe van abban, hogy az ügyfelek számára a legjobb, sajátos igényre szabott nemzetközi viszontbiztosításokat is elérjék.
2019-ben indították saját partnerprogramjukat, amely a közvetítők napi küzdelmeire nyújt rendszerszintű megoldást, úgy mint a versenyképesség hiányára, az elöregedésre, az utódlásra, a pénzügyi problémákra, a forráshiányra, a túlzott adminisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségre, stb.
Öt év alatt 41 biztosításközvetítő csoport csatlakozott hozzájuk, nagy részben alkuszok. Megszűntek a hozzájuk csatlakozó cégek, de mindegyik a mai napig a szakmájában dolgozik.
Megkérdeztük, hogy áll a márciusban elindított biztositasipiac.hu online platformjuk. Keszthelyi Erik ezzel kapcsolatban őszintén elmondta: sokkal jobb eredményekre számítottak, hiszen a legnagyobb médiakampányt ők folytatták le a kampányhoz kapcsolódóan. Az offline láb 10 ezer lakásbiztosítást kötött, az online területen ehhez képest mindössze 2 ezer szerződést tudtak elérni. Vizsgálják a hatékonyabb üzemeltetés lehetőségeit, 2024 év vége környékén pedig két nagyobb stratégiai együttműködést is bejelentenek majd ennek érdekében.
Új szövetség alakult, új célokkal
Tavaly júliusban egy 12 pontos stratégiát hirdettek meg a teljes magyar biztosítási szektor megújítására. Az érintettek ennek kapcsán azt jelezték vissza, hogy a Hungarikum nem érdekvédelmi szervezet, ezért 2024 januárjában megalapították a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségét (MBTSZ), és meghirdette 2030-ig tartó programját. Az indulás egyik alapját a BCG-vel közösen elkészített 2723 oldalas nemzetközi tanulmány képezte, amely 16 országot fogott át, és 137 biztosítási szektort érintő kérdést tárgyalt. Az MBTSZ első eredményei között szerepelt, hogy közös asztalhoz ültek a szabályozó hatóságok és a piaci érdekvédelmi szervezetek vezetőivel.
Április 11-jei egyeztetésük napirendjén a Hungarikum által meghirdetett 12 pont szerepelt, szeptember elején lesz immár a negyedik szakmai kerekasztal egyeztetésük.
Jelenleg többek között a lakásbiztosítási kampányra vonatkozó új javaslatokkal rendelkeznek, ilyenek:
- kártörténeti nyilvántartásból való lekérdezés alkuszok részére is,
- a gondozóváltás / örökítés feltételeinek egységesítése,
- alulbiztosítottság kiküszöbölése (pl. konkrét minimális négyzetméterár megnevezése, ami felett nem vizsgálnak alulbiztosítottságot),
- a biztosításközvetítői szakma oktatása,
- biztosítási kárstatisztikák kiadásának megteremtése.
A Portfolio kérdésére elmondta: a 12 pontból 5 pont került a tárgyalandó pontok közül az egyeztetéseken az asztalra, 2025. január 1-jétől ezekben egyes lakásbiztosítási változásokkal együtt az ügyfelek számára is érzékelhető változások jöhetnek. Ezek közül a gondozóváltás egységes szabályrendszerét emelte ki, amelyhez minden érintettnek költségigényes fejlesztéseket kell végrehajtania.
A legtöbb országban elérhető biztosításra specializált egyetemi képzés, a szakirányú továbbképzések ritkábbak, különösen a kelet-európai országokban, ezen Magyarországon is változtatni kell. 2023 szeptemberében a Hungarikum kezdeményezésére elindult a biztosítási és pénzügyi szakértő képzésük a győri Széchenyi István Egyetemen 47 hallgatóval, idén szeptemberben pedig 60 hallgatóval folytatódik a képzés Miskolccal és Dunaújvárossal kiegészülve. A 28 szakértő oktatót a Hungarikum, a CIG és az MBH Bank delegálja, céljuk annak elérése, hogy a 200 órás képzés kiváltsa a jelenleg 40 órás (függő ügynökök esetében 30 órás) hatósági képzést. Eközben
az ügyfelek pénzügyi edukációját szolgálja egy új társasájáték-fejlesztésük is, ami 2025 elején készülhet el.
Keszthelyi Erik elárulta: 2024 szeptemberében ki fognak alakítani egy "védelmi stratégiát", amelyben hat témában fognak egy új javaslatcsomagot lerakni a jogalkotók és a felügyelet asztalára. Ezek: 1. szélsőséges időjárás, 2. elöregedő és fogyatkozó szakma, 3. megnövekedett adóterhek, 4. szigorú szabályozások, 5. korosztályonként alacsony biztosítási tudadosság, 6. digitalizáció és ügyfélszolgáltati hiányosságok.
