Adóprés vár ránk 2025-ben
Ahogyan arra számítani lehetett, megjelent a 2025-ös adószabályok második fele, igaz nem törvény formájában (az első csomagról itt írtunk részletesen), hanem a veszélyhelyzetre hivatkozva, rendeleti úton módosította a kormány az eredeti 2022-es extraprofitadó rendeletet. A rendeletről, valamint annak egyes ágazatokra gyakorolt hatásáról külön elemzéseket is közöltünk, valamint erről szólt a Checklist podcastunk pénteki adása is.
A módosítások lényege, amik maradnak:
- Marad a banki extraprofitadó, sőt az összege még emelkedhet is. Éves szinten 320 milliárd forintra (az idén várt 280 milliárd forintról, aminek a felét szintén megúszhatják a bankok), aminek a felét a bankok leírhatják, ha megfelelő mértékben vesznek állampapírt.
- Marad a megemelt kiskereskedelmi különadó. Nem véletlen, hogy 2025-ben a kiskereskedelmi cégektől 40-50 milliárd forinttal több befizetést vár a kormány, közel 300 milliárd forintot.
- Marad a biztosítói extraprofitadó, amitől 100-120 milliárd forint pluszt várna a kormány, de ez az összeg szintén felezhető állampapírvásárlások esetén, így a plusz az 50-60 milliárd forint lehet. Összességében a szektortól 213 milliárd forintot vár, ami kisebb az idei 234 milliárd forintos előirányzatnál, valamint a 290 milliárd forint feletti várható teljesítésnél.
- Marad a Brent-Ural spreadre kivetett különadó, amit a Mol fizetett. Ez korábbi becslések szerint 40 milliárd forintnyi extra terhelést jelent.
Amiktől búcsúzunk:
- Megszűnik viszont az árbevételarányos különadó, amit szintén a Mol fizetett (40-50 milliárd forintnyi mínusz).
- Eltűnik a megújuló energiatermelő vállalatokat sújtó különadó, valamint a kiegyeníltő szabályozási kapacitást érintő teher.
- A feldolgozóipari gyártó (a bioetanol gyártó, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj gyártó) vállalatok extraprofitadója is megszűnik.
- Nem véletlen, hogy jövőre a kormány az energiaágazat befizetései esetén 296,7 milliárd forintos árbevétellel kalkulál, ami jelentős visszaesés az idén előirányzott 513,6 milliárd forintos összeghez képest.
- Kivezeti a kormány az extra bányajáradékot. Ezért csökken a bányajáradék soron a bevételi összeg 192 milliárd forintról 129 milliárd forintra.
- Eltűnik a távközlési szektor extraprofitadója. Ezért csökken az idén várható 95 milliárd forintos adóbevétel 51,1 milliárd forintra.
- Eltűnik a gyógyszergyártói extraprofitadó és a forgalmazói extra sarc.
- Kivezeti a kormány a légitársaságok különadóját is.
- Megszűnik a közműadó, ami idén 40 milliárdos bevételt hozhat.
A sok kivezetés ellenére tehát lényeges különadó-bevételi tételek maradnak fent 2025-ben, ami az alappályához képest (teljes mértékben kivezetett extraprofitadók) emeli az ágazati szereplőkre, valamint az áthárítás miatt az érintett fogyasztókra nehezedő adóprést. Az MNB elemzői legutóbbi költségvetési jelentésükben megbecsülték, hogy
a 4 különadó fenntartása 413 milliárd forintnyi adóteher-emelkedést
jelent ahhoz képest, mintha már nem lennének 2025-ben ezek az extraprofitadók érvényben. Az adóprés növelése kifejezés azért is indokolt 2025-ben, mert a már részletezett extraprofitadók fennmaradásán túl a gazdaság szereplőinek a következő adóemelésekkel is számolniuk kell:
- Pénzügyi tranzakciós illeték emelése és a kiegészítő illeték a devizakonverziós ügyletekre. Ez 230 milliárd forintnyi extrabevételt hoz az államkasszának jövőre. (A pénzügyi tranzakciós illeték előirányzata 589,3 milliárd forint.)
- Inflációkövető adóemelés több adónem esetében. Jövedéki adó: A szeszes italok, dohánytermékek és üzemanyagok (benzin, gázolaj, LPG) tételes jövedéki adója évente az előző év júliusi infláció mértékével növekszik (jövedéki adó 112 milliárd forinttal nőhet jövőre az idei várthoz képest). Gépjárműadó: A gépjárművek után fizetendő adó összege szintén az inflációhoz igazodik (az idei 101 milliárd forintról 102 milliárdra emelkedhet ez a típusú bevétel). Regisztrációs adó: A gépjárművek első forgalomba helyezésekor fizetendő adó mértéke évente az inflációval arányosan emelkedik (a bevétel az idei 17 milliárd forintról jövőre 25 milliárd forintra nőhet). Gépjármű átírási illeték: A gépjárművek tulajdonjogának átruházásakor fizetendő illeték összege az infláció mértékével növekszik. Cégautóadó: 2026-tól a cégautók után fizetendő adó is inflációkövetővé válik (idei 80 milliárd forintos bevételi előirányzat után jövőre 94 milliárd forintos bevétel). Visszterhes vagyonszerzési illeték gépjárművek esetén.
- Az útdíj inflációkövető emelése 22 milliárd forintnyi plusz bevételt eredményez az államháztartásnak 2025-ben.
- A bírságtételek emelése pedig 40 milliárd forintnyi többletbevétellel kecsegtet az állam számára.
- Lesz még új tételként jövőre a légiközlekedési környezetterhelési adó, 20 milliárd forintos bevétellel.
- A szén-dioxid kvóta adóból pedig csak jövőre 75 milliárd forintot vár a kormány.
Jól látható tehát a fentiekből, hogy összességében a jelenlegi tervek szintjén a kormány számára elsődleges fontosságú a hiánycél további csökkentése 2025-ben és ennek érdekében számos bevételnövelő lépést tesz. Ezek kapcsán pedig fennáll az a kockázat, hogy közvetlenül (áthárítás útján) és közvetve (magas infláció) is a fogyasztók fizetik meg ennek az árát. Ennek egy részét kompenzálhatja bizonyos (gyereket nevelő) háztartások esetében a családi adókedvezmény duplázásának első lépcsőfoka, ami 85 milliárd forintot hagyhat pluszban jövőre a családoknál.
A 2025-ös költségvetésről eddig megjelent elemzéseink itt olvashatóak:
Enyhülhet az adóprés 2026-tól
Az extraprofitadó-rendeleten túl csütörtökön más új információk is érkeztek a költségvetést illetően. Benyújtotta ugyanis a kormány a 2025-ös költségvetésről szóló törvényjavaslathoz a fejezeti köteteket, amelyek tartalmazzák a 2026-2028-as időszakra vonatkozó költségvetési kitekintést is, vagyis minden főbb bevételi és kiadási sor alakulását.
Ennek a bevételi soraiból pedig kiolvasható, hogy azokon a sorokon, ahol a kormány jövőre elszámolja a fennmaradó extraprofitadóból származó bevételeket, 2026-tól bevételcsökkenések várhatóak. Ebből pedig egyértelműen arra lehet következtetni, hogy
a kormány az extraprofitadók teljes kivezetésével számol 2026-tól.
Igaz ugyanígy számolt 2023-ban (vagyis, hogy csak 2022-re és 2023-ra marad fent) és 2024-ben (vagyis hogy csak 1 évvel terjesztik ki az extraprofitadók hatályát) is. Néhány bevételi sort itt ki is emelnénk, hogy hogyan csökken az összegük 2025-ről 2026-ra:
- A pénzügyi szervezetek befizetései (az államkassza itt számolja el a normál banki különadót és az extraprofitadót) 2026-ban 111,8 milliárd forint lehetnek, a 2025-ben várt 253,1 milliárd forint után.
- Az energiaágazat befizetései 296,7 milliárd forintról 212,7 milliárd forintra csökkenhetnek 2026-ra.
- A kiskereskedelmi adóbevételek a jövőre előirányzott 295,3 milliárd forintról 197,2 milliárd forintra eshetnek vissza.
- A biztosítási adó a 2025-ben előrirányzott 213,1 milliárd forintról 156,8 milliárd forintra zsugorodhat.
A kitekintő fejezetben található államháztartási táblázat kapcsán a benyújtó Pénzügyminisztérium azt hangsúlyozza, hogy "a 2026-2028-as évekre vonatkozó költségvetési kitekintés a törvényjavaslatot megalapozó makrogazdasági pályára épül". "A számítások az ún. „változatlan költségvetési politika” forgatókönyvet feltételezik ott, ahol nincs a hatályos szabályozástól eltérő országgyűlési, vagy kormányzati döntés" - írták a fejezeti kötetben. Ezt ugyanakkor úgy is lehet olvasni, hogy
a PM azért nem számol például a fentebb részletezett extraprofitadók 2025 utáni fenntartásával, mert nincs rá jogszabály. Ehhez azonban azt is gyorsan hozzá kell tenni, hogy egyelőre.
Épp a múlt csütörtöki közlönyben megjelent extraprofitadó-rendelet módosítása bizonyította azt be, hogy a kormány pillanatok alatt ki tudja terjeszteni ezeket a különadókat a későbbi évekre a rendeleti kormányzás eszközével. Feltehetően az elmúlt két év kellemetlen tapasztalatai miatt az érintett ágazatok szereplői is így kalkulálnak, vagyis felkészülnek mindenre.
Annak ellenére, hogy egyébként a kormány a fejezeti kötetekben a költségvetési folyamatok alakulásánál az egyes extraprofit adónemek esetében konkrétan le is írja a kivezetések tényét 2026-tól, így például:
- a bankok extraprofitadójánál azt írja: 2026-tól az intézkedés kivezetésével számol a tervezet.
- a Brent és Urals típusú olaj árának különbözetére kivetett extraprofitadóval és az energiaellátók-jövedelemadója kulcsemelésével 2026-ban nem számol a tervezet.
- ebből a szempontból érdekes, hogy külön ennél a pontnál nem szól a tervezet a biztosítói és a kiskereskedelmi extraprofitadók jövőbeli sorsáról.
Ez aztán a hatalmas ígéret
A fentiek, vagyis a kormány azon terve miatt, hogy elméletileg teljes mértékben kivezeti az extraprofitadókat 2026-tól, áll elő az az érdekes helyzet a költségvetésben, hogy a központi költségvetés bevételei 2025-ről 2026-ra csökkennek 133 milliárd forinttal. Érdekesség továbbá az is, hogy részben ennek hatására az államháztartás teljes bevételi oldala alig emelkedik 2026-ban az előirányzatok szerint: 38 739 milliárd forintról 39 211 milliárd forintra.
Ehhez jön még hozzá a kormány azon vállalása, hogy 2026-ban tovább csökkenti a GDP-arányos költségvetési hiányt: 3,7%-ról 2,9%-ra. Ez azt is jelenti, hogy
ehhez nominálisan csökkenő kiadási oldalra van szüksége 2026-ban és ez vissza is köszön a Portfolio által kiszúrt táblázatból.
Az államháztartás kiadási oldala 2026-ban 42 255 milliárd forint lehet, ami csökkenést jelentene a 2025-re előirányzott 42 862 milliárd forint után. Ezen belül a központi költségvetés kiadásai is csökkenhetnek: 30 799 milliárd forintról 29 544 milliárd forintra.
Az már csak hab a tortán, hogy 2026-ban parlamenti választás várható, amikor nem éppen a fiskális szigor áll a kormány gazdálkodásának fókuszában. Már csak ezért is érdekes a kormány azon ígérete, hogy teljes egészében lemond az extraprofitadókból származó több száz milliárd forintos bevételről, egy olyan évben, amikor a politikai kihívások miatt nagy nyomás fog a kormánypártokra nehezedni, hogy ösztönözzék az állami költekezést.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Purger Tamás
