Elemzés

Forintbetétbe menekültek a magyarok

Utoljára 2008 októberében vettek ki ilyen nagy összeget devizabetéteikből a magyar háztartások - mutatják az MNB friss, szeptemberre vonatkozó statisztikái. A forintbetétek állománya viszont jelentős mértékben nőtt, köszönhetően a forinterősödésre számító lakosságnak és a reálhozamok kifizetésének. A betétállomány növekedésével egyidejűleg sajnálatos módon a magyar családok deviza alapú jelzáloghitel-tartozása is nőtt: szeptember végén 5536 milliárdra rúgott, ami a gyenge forint miatt minden idők legmagasabb értéke. Az is könnyen megeshet, hogy a végtörlesztés (forintgyengítő hatása miatt) nemhogy csökkentené, inkább növelni fogja a háztartások teljes devizaadósságát.

Miért nem lenne meglepő a további forintgyengülés?

Bár a Kormányszóvivői Iroda minapi közleménye és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter friss kijelentése is azt az üzenetet közvetíti: a kormány stabil és tovább már nem gyengülő forintárfolyamot szeretne látni, más nyilatkozatok és azok piaci következményei alapján azonban mégsem lepődhetnénk meg a forint további leértékelődésén. Ahhoz, hogy a forint stabil és viszonylag erős maradjon a kormány radikális devizahitel-leépítési tervei mellett, a Magyar Nemzeti Bank igen aktív segítsége lenne szükséges. Ez viszont az ország nemzetközi tartalékainak drámai csökkenésével járna. Azokat egy új EU/IMF hitelcsomag fel tudná duzzasztani, de a legutóbbi jelzések alapján ezt a forgatókönyvet mindenképpen el szeretné kerülni a kormány, mert "az a gyengeség jele lenne". Amennyiben azonban a gazdaságpolitikai tervek jelentős befektetői bizalomvesztést okoznának és beszűkülne az állam adósságának finanszírozása, akkor idővel mégis erre szorulhat az ország.

Többszörösen érint minket a végtörlesztés (Interjú)

Több mint három éve vásárolta meg a francia Groupama Biztosító az OTP Garanciát, és lett a harmadik legnagyobb piaci szereplő Magyarországon. Yann Ménétrier vezérigazgató szerint máris három-négy évvel csúsznak eredeti üzleti terveik a válság miatt. A bankadó szerinte korántsem lelt rossz fogadtatásra a francia üzleti körökben, az elmúlt fél év gazdaságpolitikai bizonytalanságai azonban megviselik őket. A baleseti adó és a végtörlesztés komoly tehertétel lehet a biztosítási piacnak, utóbbi a Groupama számára többszörösen is az.

Leminősíthetik Magyarországot - Mit üzen a múlt?

Bár a magyar kormány arra számít, hogy Magyarország nem veszíti el befektetésre ajánlott adósbesorolását, a nagy elemzőházak arra figyelmeztetnek, az elmúlt hetekben nőtt egy esetleges leminősítés esélye. A hitelminősítők felülvizsgálhatják korábbi ajánlásaikat, és Magyarország adósságbesorolása ismét a bóvli kategóriába kerülhet.

Megvizsgáltuk, hogy az egyes tőkepiacokon milyen hatást váltott ki, ha egy vagy több hitelminősítő befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolt országokat. Románia, Görögország, Portugália és Írország példáján keresztül mutatjuk be, hogyan mozgatták meg a lokális és a globális tőkepiacokat a leminősítések, milyen elmozdulásokat láthattunk a kötvény- és részvénypiacokon és hogyan változott az adott ország CDS-felára.

A végtörlesztés számai: ennyit buktak négy hét alatt a bankok

Szeptember 29-e óta, vagyis csaknem négy hete igényelhető a deviza alapú jelzáloghitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztésének lehetősége. A Portfolio.hu két banktól kapott információin alapuló becslései szerint 26-36 ezer fő, vagyis a devizás jelzáloghitelesek 2,6-3,6 százaléka nyújtotta be eddig végtörlesztési igényét, túlnyomó többségük készpénzből teszi meg ezt. Becsléseink szerint ez szűk négy hét leforgása alatt 33-46 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar bankszektornak.

Mi lesz a MOL és OMV finomítókkal?

Nagy változásokat élnek az európai olajfinomítók: az új kapacitások a fejlődő piacokra vándorolnak, miközben az alacsony marzsok és borúsabb jövőkép miatt a kontinensen számos finomítót leállítottak vagy értékesítettek. A még eladásra felkínált egységek listája is meglehetősen hosszú, és várhatóan a jövőben csak tovább hízik majd.

A régiós finomítók jobb kilátásokkal bírnak ugyan mint nyugati társaik, a Petrom Arpechim finomítójának év eleji bezárását követően azonban szeptemberben az OMV hirdetett meg eszközértékesítéseket, a napokban pedig az Unipetrol vezetője beszélt egyik egységük bezárásáról. A kisebb és kevésbé komplex finomítókra úgy tűnik a régióban is fekete bárányként tekintenek, de vannak olyan cégek is, melyeket jól felkészülten érnek a változások. Az egyik ilyen a kimagasló minőségű finomítókkal bíró MOL, melynek termék kihozatalán belül kimagasló a dízel aránya, aminek piaca a jövőben a legnagyobb deficitet produkálhatja a régióban.

Töretlenül ível felfelé az iPhone sikerpályája - van, aki megállítsa?

Igazi sikersztori az Apple történetében az iPhone és úgy tűnik, hogy az okostelefonok piacán kibontakozott erős verseny közepette sem veszít vonzerejéből a készülék. A legújabb iPhone már az értékesítés első hétvégéjén az Apple legsikeresebb termékbevezetése lett, ami az értékesített készülékek darabszámát illeti. Az iPhone nagyban hozzájárult ahhoz, hogy folyamatosan rekordot döntöget az Apple nyeresége. Több nagymúltú mobilgyártó azonban nem bírta a versenyt, az iPhone megjelenését követően kezdődött el a Nokia és a Research in Motion hanyatlása is.

Miféle euró gyengeségről van itt szó?

"A forint árfolyammozgását az euró gyengesége okozza" és ez egy darabig még így is maradhat - állapította meg az Euróválság címet viselő mai parlamenti felszólalásában Orbán Viktor. A miniszterelnök ezzel azt az elmúlt hónapokban is megfigyelhető kormányzati kommunikációt erősítette, miszerint a magyar gazdasági problémák külső okokkal, az euró válságával függnek össze. Rövid vizsgálataink azonban azt mutatják, hogy az éremnek "van egy másik oldala is".

A magasabb kamatok és a forint védelmének dilemmái (Vélemény)

Az október 25-i jegybanki kamatdöntés előtt a közgazdászok lényegében egyhangú, változatlan 6%-ot prognosztizáló előrejelzései ellenére felerősödhetnek azok a várakozások, melyek szerint a forint gyenge teljesítménye monetáris szigorításra sarkallja az MNB-t. Pleschinger Gyula Márk, a Raiffeisen Treasury munkatársa az alábbi írásában arra a néhány fontosabb tényezőre világít rá, amelyek a kamatszint és a devizaárfolyam közvetlen viszonyát - így értelemszerűen a Monetáris Tanács gondolkodását - befolyásolják.

Feszülten figyelik a politikusokat a profi befektetők (Portfólió-ajánlók)

Az elmúlt hónapban némi megnyugvást tapasztalhattunk a tőkepiacokon, a nyersanyag- és részvényárfolyamok ennek megfelelően felfelé vették az irányt. A fellélegzés mögött azonban továbbra is komoly bizonytalanság és félelem húzódik meg, a következő hetek és hónapok piaci mozgásait ugyanis leginkább a politikusok döntései határozhatják meg- derül ki az alapkezelők portfólió-ajánlóiból. A megkérdezett alapkezelőket most leginkább a kivárás jellemezte, az összesített modell-portfólióban így csupán kisebb elmozdulások mutatkoztak, de a legbiztonságosabbnak számító pénzpiaci eszközök, és hazai kötvények még mindig a modell-portfólió közel felét adják.

Tűzzel játszik, aki leértékeléssel akarja gatyába rázni az országot

Egy megoldás van: a világos, tisztán kommunikált, és hatékonyan, konzisztensen végrehajtott, sikeres diplomáciával megtámogatott gazdaságpolitika, amivel lassan visszanyerhető az országba vetett bizalom, és lassan ledolgozható ez a sok hitel, amiben ülünk - mondta Duronelly Péter a Portfolio.hu olvasóinak kérdéseire válaszolva. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója úgy látja, a válság még évekig el fog húzódni a világban, Kína helyzete pedig aggodalomra ad okot.

Ezután minden másképp volt? - A hazai gazdaság közelmúltja

A KSH szeptember 30-án közzétett, Magyarország Nemzeti Számlái, 2010 (előzetes adatok) című kiadványában az 1990-es évek közepéig visszamenően módosultak mind a folyó áras adatok, mind pedig a volumenindexek. A kiadvány módszertani melléklete részletes tájékoztatást ad a revíziók típusairól és indokairól - ezek statisztikai szempontból nyilván megalapozottak. Az adatok elemzői azonban problematikusnak tarthatják, hogy a GDP felhasználási oldaláról eltűnt a "statisztikai eltérés"; az adatváltozásoknak egy része éppen ezzel függ össze. Írásom először szól, hogy a közgazdászok hogyan viszonyulhatnak a gazdasági statisztikák revízióihoz, majd arról, hogy a KSH idei és tavalyi visszamenőleges adat-felülvizsgálatai hogyan írják át az elmúlt másfél évtized gazdaságtörténetét. Ez azonban egy másik kérdést is felvet: a revíziók nyomán maga a múlt, vagy a múlt szemlélete változik meg? Más történt, vagy ugyanazt látjuk más nézőpontból? Ezekre a kérdésekre válaszol Oblath Gábor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa.

Tíz napon belül eldől az euró sorsa?

A hagyományosan jól értesült Le Monde francia lap egyik blogjának beszámolója szerint Nicholas Sarkozy francia köztársasági elnök tegnap reggeli közben azt jelentette ki parlamenti képviselőknek, hogy a "sorsunk tíz napon belül eldől". Ezzel Sarkozy nyilvánvalóan a most vasárnap esedékes uniós csúcstalálkozóra, az ott születő döntések piaci értékelésére utalt. Az ugyanis egyre egyértelműbb, hogy végéhez közeledik a piac türelme, számos nagy hatású befektető, illetve szakértő figyelmeztetett arra, hogy az elmúlt másfél évi késlekedő válságkezelés után most végre áttörés szükséges, enélkül ugyanis kicsúszhat a kontroll a gazdaságpolitikusok kezei közül és az eurózónában igen negatív piaci folyamatok bontakozhatnak ki. Az alábbiakban röviden azt a négy főbb témát tekintjük át, amelyekben valamilyen döntés születhet a most vasárnapi csúcstalálkozón, vagy szóba kerülhetnek legalább a folyosói beszélgetések során.

Hitelesség és transzparencia: nem sikerült a trónfosztás, élen a nagyok

A magyar tőzsdén jegyzett vállalatok transzparenciájáról immár 12. éve készít felmérést a Portfolio.hu. A most készült felmérés alapján a teljes piac transzparenciája ugyan esett, de BUX súllyal számolva tovább javult múlt évhez képest, de a dinamika valamelyest csökkent. A hazai blue chipek rendkívül sokat fejlődtek az utóbbi években, és megtartották vezető szerepüket. Ezt alátámasztja, hogy idén is a Magyar Telekom lett az első, míg a MOL ismét a második helyre futott be. A kisebb papírok közül viszont jelentős javulást ért el a tavalyi megcsúszást követően a korábban az élmezőnybe tartozó Állami Nyomda és Rába.

Évekig marad az óriási hiány - Hogy lesz így nyugdíj?

A 2011-es esztendő után jóval óvatosabban készítette el a Nemzetgazdasági Minisztérium a nyugdíjrendszer hosszú távú elemzését. A 2012-es költségvetés mellé csatolt kitekintő 2060-ig tartalmazza a főbb számokat, világosan látszik, hogy a kormány lemondott az egymillió friss munkahelyről, jelenleg azzal számolnak, hogy 400 ezerrel bővülhet a foglalkoztatottak száma 2020-ig. Fontos változás, hogy a gazdasági növekedés jóval alacsonyabb lehet a korábban gondoltnál, míg a munkanélküliség magasabb. Az elemzés szerint, ha az agresszív munkahelyteremtés megvalósul, akkor nincs baj a nyugdíjrendszer finanszírozásával, azonban véleményünk szerint mind rövid, mind hosszú távon komoly kockázatok vannak a rendszerben. A következő években a nyugdíjkassza teljes hiánya a GDP 2 százaléka körül marad, egy átmeneti fellélegzést követően pedig 2030-tól a hiány újra emelkedni kezd, ami beavatkozás nélkül az elviselhetetlenségig növekedhet.

Lemondott a kormány az egymillió új munkahely tervéről

Nagyot változott a kormány gazdasági tárcájának foglalkoztatottsági előrejelzése egy év alatt. A múlt héten benyújtott 2012-es költségvetés kitekintő fejezetéből már nem olvasható ki az egymillió új munkahely terve, a munkanélküliségi ráta pedig két év múlva is 10 százalék fölött lehet.

Matolcsy benyújtotta: 2013-tól eltűnnek a válságadók

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken - a 2012-es adócsomag mellett - beterjesztette a parlamentnek a 2012. évi költségvetéshez kapcsolódó fejezeti és kitekintő köteteket. A 2012-es költségvetéshez fűzött kitekintő táblázatokból kiolvasható: 2013-tól a kormány már nem számol a válságadóból származó költségvetési bevételekkel, szemben az eddigi tervekkel. A dokumentumokból fény derül a kormány új közép távú makrogazdasági prognózisára is.

Mire lehet jó a 400-as árfolyam?

A devizahitel-végtörlesztés tervének bedobásakor a londoni elemzői körökben széles körben osztották azt a nézetet, hogy ezzel a kormány valójában a drasztikus forintleértékelés és az inflációnövelés lehetőségét kívánja megteremteni. Ezt a forgatókönyvet aztán a legtöbben elvetették, amikor látták, hogy a pénzügyi stabilitási szempontból aggodalomra okot adó végtörlesztés korlátozott keretek között maradhat. Az utóbbi időben viszont újra megerősödött az a nézet, hogy a kormány komolyan gondolhatja a leértékelés politikáját. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy mi lehet ennek az oka, illetve milyen kilátásokkal kecsegtet egy ilyen gazdaságpolitika esetleges megvalósítása.

Mennyit érhetnek az OMV töltőállomásai?

Egyes töltőállomások értékesítését, és bizonyos országok kiskereskedelmi piacáról való kivonulást hirdetett meg az OMV a szeptember végi stratégiájában, melyet követően egyre több találgatás jelenik meg az értékesíteni szándékozott egységekről. Legutóbb a magyar, cseh és szlovák piacról való kivonulás lehetősége merült fel a sajtóban, mely az utóbbi évek átlagos piaci tranzakciós árai alapján 467 millió eurós többlet bevételt jelenthetne az OMV számára. Megvizsgáltuk, hogy az osztrák cég nagyságrendileg mekkora összegre tehetne szert egyes hálózatainak értékesítéséből.

Felminősítések előtt Törökország - a piac már készül a rohamra

Számos probléma aggasztja most a piacokat, elég csak Európa vagy Amerika lassuló gazdasági növekedésére tekinteni. A közép-kelet-európai térség ugyanakkor egyesek szerint az egyik meglepetés régió lehet, benne a kiterjedt belső piaccal rendelkező Törökországgal.

A török befektetés mellett szól:

• Gyors gazdasági növekedés hosszú távon
• Erős ipar és bankrendszer
• Nagy belső piac, kevéssé érzékeny a külső sokkokra
• Az ország líra adósságának felminősítése befektetési kategóriába (S&P), jövőre további felminősítés várható
• Az olajár csökkenésével felülsúlyozhatják Törökországot Oroszországgal szemben
• Viszonylag stabil politikai rendszer

• Jövőre lassulhat a növekedés, akár recesszió is jöhet
• Magas folyó fizetési mérleg hiány
• A külső hiány finanszírozása miatt kiszolgáltatott külföldnek - gyengítő nyomás a lírán
• Pesszimista befektetői hangulat