• Megjelenítés

Elemzés

Zöld energetika: startra kész a szakma!

A magyarországi bankok készek arra, hogy finanszírozzák a hazai megújuló-beruházásokat, azonban a jelen bizonytalan szabályozói környezet összességében lehetetlenné teszi, hogy projektek valósulhassanak meg. Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára türelmet kért a befektetőktől, ugyanis a szaktárca egy jól átgondolt, a társadalmi igényeket maximálisan szem előtt tartó támogatási rendszer kiépítésében érdekelt, amelynek kidolgozáshoz időre van szükség - derült ki a Portfolio.hu Green Energy Investment Forum 2011 konferencián.

Mennyit hoz a lakáshiteleseknek Orbánék mai bejelentése?

A lakáshitelek futamidejének első öt évére szóló kamattámogatást vezet be a kormány. A Portfolio.hu kiszámolta, mekkora könnyítést jelenthet ez a lakáshitelt felvenni szándékozók számára. Egy hatmillió forintos, húsz évre, használt lakás vásárlására felvett, 10%-os hiteldíjjal rendelkező lakáshitel havi törlesztőrészlete az első évben 58 ezer forint helyett 44 ezer forint körül alakulhat az új programnak köszönhetően. A támogatás egyre kisebb lesz, a hatodik évben eltűnik.

Tőkekivonást okozhatnak a kormány meglepő lépései (Interjú)

Az eurózónában recesszió várható az idei év végén, ez pedig a külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül jelentős negatív hatással lesz a magyar gazdaságra - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak adott interjúban Timothy Ash. A Royal Bank of Scotland feltörekvő piaci elemző részlegének ügyvezető igazgatója, aki a múlt héten Budapesten járt, rontotta a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatos jövő évi előrejelzését és egyre inkább látja a kockázatát egy jövő évi magyar recessziónak. Véleménye szerint a negatív külső környezet és a romló magyar kilátások miatt egyértelműen hasznos lenne egy külső pénzügyi csomag Magyarországnak. Timothy Ash szerint amennyiben a magyar kormány folytatja a nem piacbarát lépéseket, akkor azzal fokozza az esélyét egy nagymértékű tőkekivonásnak az országból.

Mattheisen: nehéz lesz a negyedik mobilszolgáltatónak

A Magyar Telekom múlt héten sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 2012. január 1-jén elindítja 4G/LTE mobilinternet szolgáltatását. Az esemény kapcsán beszélgettünk Christopher Mattheisennel, a társaság elnök-vezérigazgatójával. A menedzser elmondta, a 4G technológiára épülő szolgáltatások is kitörési pontot jelenthetnek a társaság számára, ami azért is fontos, mert az éles verseny és a romló makrogazdasági kilátások mellett nem könnyű növekedést elérni a telekommunikációs szektorban. Mattheisen arról is beszélt, hogy a hazai mobilpiacon nehéz lesz üzleti alapon működnie egy negyedik szereplőnek, ennek ellenére komolyan veszik az új piacralépőket, mint amilyen a virtuális szolgáltató Tesco Mobile.

Elözönlik a devizahitelesek a takarékszövetkezeteket?

A Pannon Takarék Bank volt az első, mely kifejezetten a végtörlesztő devizahiteleseknek szánt forinthitellel, a Somogy Takarék pedig, amelyik rendkívül kedvező, 8%-ot közelítő hiteldíjjal állt elő az elmúlt hetekben. Miközben mások kamatot emelnek, a széles fiókhálózattal rendelkező takarékszövetkezeti szektor tárt ajtókkal várja a devizahiteleseket. A hitelezési szándék megvan, jó a szektor likviditási helyzete, a legtöbb helyen a tőkével sincs gond. Méretük és kapacitásuk azonban nem végtelen, így aligha fognak tudni 30 milliárd forintnál több lakáshitelt kihelyezni a rendelkezésre álló kevesebb, mint öt hónapban. Ez nem éri el a kiváltásra váró deviza alapú jelzáloghitel-állomány egy százalékát, emellett úgy tudjuk, nem nagyon lesz a közeljövőben 10%-os THM-nél kedvezőbb hitelajánlat a takarékszövetkezetek palettáján sem.

Miért kényes kérdés az MNB-nek a forintvédő intervenció?

Az egy hónap alatt bekövetkező 10%-os forintesés és a 300-as euróárfolyam mellett kézenfekvő kérdésnek tűnik, hogy miért nem avatkozik közbe a Magyar Nemzeti Bank, azaz miért nem hajt végre akár nagy összegű, bejelentett forintvásárlásokat a devizatartalékokból. A kérdés kapcsán azonban nemcsak az euró pillanatnyi árfolyamát, hanem más szempontokat is érdemes figyelembe venni. Ezek alapján ugyanis jobban megérthető, hogy miért lehet kényes kérdés most az MNB-nek "beállni az árral szemben" a piacra.

Elfújta a szél a tavaszi csomagot, de így sem kell aggódnunk

Óriási szüksége lesz a 2012-es költségvetésnek a tervezett (összesen 450 milliárd forintos többletbevételt hozó) adóemelésekre és a ki nem mondott, fájdalmas kiadás oldali lefaragásokra annak érdekében, hogy elérje az áhított 2,5%-os GDP-arányos hiánycélt. A tavasszal meghirdetett reformcsomag jelentős része ugyanis feledésbe merült. A jó hír, hogy első ránézésre összejöhet a deficitcél, ez viszont rossz hír sokaknak, mert fájni fog, nagyon.

Sok profi befektető szerint erősödni fog a forint

Miközben a forint árfolyama tegnap már a 300 forintos lélektani szintet is megcsípte, a Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők három hónapos és egy éves időtáv tekintetében is optimistábbak a forint kilátásaival kapcsolatban, mint szeptember elején. Egy év múlva a hazai fizetőeszköz a megkérdezettek fele szerint a 287 forint/eurónál is erősebb szinteken tartózkodik majd, de sokak szerint már jövő év elejére is ilyen szintekre kapaszkodhat vissza a deviza.

Mitől zuhant 10%-ot egy hónap alatt a forint?

Szeptember elején a 270-275 forint körüli tartományban mozgott az euró árfolyama, ma pedig már 300-nál, azaz egy hónap alatt 10%-os forintzuhanás következett be és két és fél éve a leggyengébb szintre süllyedt a magyar fizetőeszköz. A jelentős árfolyammozgásban egyaránt szerepet játszanak külföldi és belföldi okok. Az alábbiakban röviden ezeket a tényezőket szedjük össze.

Végtörlesztés, hitelháború, Fundamenta - Mi az igazság?

Mi a véleménye a végtörlesztési törvényről a devizahitellel nem rendelkező Fundamenta-Lakáskassza vezetőjének? Igaz-e, hogy a Fundamenta tömeges hitelkiváltásra készül? Kapnak-e ehhez tőkét? Mi lesz a lakáskassza betétállományával? Lesz-e forinthitel-háború? Dr. Gergely Károlyt, a társaság elnök-vezérigazgatóját kérdeztük.

Így írja át az életünket jövőre az állam

A kormány számos adóemelést, és kiadáscsökkentő intézkedést tervez a 2012-es évre a jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint, amelyek közvetve vagy közvetlenül érintik a gazdaság szereplőit. Cikkünkben összegyűjtöttük a következő év legfontosabb lépéseit, kiemelve a foglalkoztatásban várható változásokat.

Zombi bankok Magyarországon (Vélemény)

"Amikor a kormány a vállalkozók panaszait hallva a külföldi bankokat fogja hibáztatni a hitelszűke miatt, emlékezni, vagy inkább emlékeztetni kell arra, hogy ő lökte zombi létbe ezeket a bankokat" - írja alábbi véleménycikkében Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank korábbi vezérigazgatója, a Bankszövetség egykori elnöke.

Feledésbe merült a reformpakk? Nagyon megbüntethetnek minket

A büdzsében tátongó lyukak sorozatos betömködése és a költségvetési hiány csökkentése annyira leköti a kormány erejét, hogy nagyon úgy tűnik: korábban meghirdetett nagy ívű reformprogramjához sem tudja magát tartani. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban meghirdetett "csomagban" ugyanis nem igazán köszönnek vissza a Széll Kálmán-terv - külföldi befektetőket lenyűgöző - lépései. A kérdés ezek után csak az, hogy mi történik, ha erre a furcsaságra az eddig bizalmat szavazó piaci szereplők, esetleg a hitelminősítők is felfigyelnek.

Nagyobb BUX-súlyt kap ajándékba a CIG - Mi lesz a hatása?

A szeptember 23-i záróárfolyamok, illetve a tőzsde által meghatározott közkézhányad értékek alapján a BUX összetételéről és a bekerülő részvények súlyáról a napokban tájékoztatott a tőzsde. Ez alapján a középmezőnybe tartozó CIG Pannónia részvények súlya a korábbi 1,64%-ról 2,55%-ra emelkedik. Ez a közel 1%pontos változás jelentős mértékűnek számít, és az indexkövető alapok felől rövid távon akár érdemi többletkeresletet is generálhat a részvények piacán. Érdemes lehet azonban közelebbről is megvizsgálni a változás okát, hiszen az részben egy technikai jellegű tényezőnek köszönhető.

Mekkora díjjal működnek a hazai befektetési alapok?

A hazai befektetési alapok 2010-ben átlagosan 1,5 százalékos díjjal működtek, legalábbis a PSZÁF által számított TER mutató ezt mutatja. Ez jóval alacsonyabb mint a tavalyi, amikor a szektor átlagosan a kezelt vagyon 1,7 százalékát költötték el kiadásaikra, de magasabb, mint a 2007-2008-as években. Nem meglepő, hogy legolcsóbban a likvid és biztonságos eszközökbe fektető pénzpiaci és kötvényalapok működtek, míg a legnagyobb költségek a részvény- és ingatlanalapokat jellemezték. A mutató viszont nem tartalmazza többek között a sikerdíjat sem, ami jelentősen megnövelné az abszolút hozamú származtatott alapok TER mutatóját is. Egyes alapok között találni olyat, amely egyáltalán nem számol fel alapkezelői díjat, és olyat is, amely akár évi 15 százalékot is engedélyez magának.

A Magyar Telekom már nem a régi

A Magyar Telekom részvényárfolyama a 2008-2009-es válság során sem látott mélységbe zuhant a múlt héten. Osztalékhozam alapján hasonló árazást mutatnak a papírok, mint a 2009-es mélypont környékén, azonban a társaság az akkoritól lényegesen eltérő működési, szabályozói és versenykörnyezettel szembesül. Összegyűjtöttük, hogy miben más a mostani helyzet a 2009-eshez képest, miért maradhatnak akár tartósan nyomás alatt a vállalat részvényei.

Csökkenő profitokkal számolnak az elemzők

A hazai nagyvállalatok 2011-es EPS konszenzusát nézve a bankszektorban történtek a legmarkánsabb változások az elmúlt hónapokban. Az OTP és az FHB esetében ugyanis a szabályozói környezet és a CHFHUF kereszt jelentős emelkedése miatt az elemzők jelentős mértékben csökkentették az eredményvárakozásaikat. Fontos kiemelni a két bank kapcsán, hogy a konszenzusban még nem szerepelnek a rögzített árfolyamon történő végtörlesztések EPS-re gyakorolt negatív hatásai.

Növekedés vagy recesszió? - Egyre vékonyabb a jég (Interjú)

Amennyiben az inflációs jelentésben vázolt külső és belső kockázati forgatókönyv egyaránt bekövetkezne, akkor "2012-ben nagy bizonyossággal a GDP újabb visszaesésére számíthatnánk" - emelte ki a múlt héten megjelent jegybanki elemzés egyik fő üzenetét a Portfolio.hu-nak adott interjúban Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank szakértője, az inflációs jelentést készítő csoport vezetője hozzátette: látnunk kell, hogy nem csak a magyar gazdaság esetében, de általában a fejlett világban és legfontosabb exportpiacunkon: az eurozónában is egyre vékonyodik a vonal, amely az alacsony növekedési pályát egy újbóli recesszió bekövetkezésétől elválasztja. A kockázatok bemutatása mellett Virág Barnabás azért hangsúlyozta: az alappályában egyelőre a fejlett gazdaságok nagyon lassú, de folyamatos növekedésére számítanak. Jelzése szerint bár a még gyengébb növekedés tovább fokozhatja a visszafogottabb keresletből adódó dezinflációt, azonban az árfolyam leértékelődése - első körben az importált termékek áremelkedésén keresztül - az inflációt is emeli, "ami a monetáris döntéshozókat is szigorúbb kamatpolitika irányába terelheti".

A profik még mindig félnek valamitől (Portfólió-ajánló)

Augusztus után egy újabb emlékezetes hónapon vagyunk túl. A recessziós félelmek fokozódtak, az európai adósságválság félelemben tartotta a piacokat, amely komoly részvény- és árupiaci mélyrepüléshez vezetett. A részvényárfolyamok azonban hiába zuhantak a mélybe, a jelenlegi pánikos szituációban továbbra is a kockázatkerülés volt jellemző a Portfólió-ajánlókhoz megkérdezett alapkezelők modell-portfólióira. A legbiztonságosabbnak számító pénzpiaci eszközök, és a magas reálkamatot fizető hazai államkötvények aránya rendkívül megnőtt az augusztusi modell-portfólióhoz képest, miközben a részvények és alternatív befektetési eszközök népszerűsége egyelőre nem tért vissza - derült ki a felmérésből.

Túlélheti az eurózóna, de vannak akadályok

Az egészen bizonyos, hogy Görögország előbb-utóbb csődbe fog menni, de nem fog kilépni az eurózónából - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet és az MTA KTI kutatója, a Corvinus Egyetem docense. Darvas szerint, ha Görögország és az európai bankrendszer problémáit megoldják, és Olaszországnak hiteles, a reformok iránt elkötelezett kormánya lesz, akkor van esély arra, hogy nagyobb átalakítás nélkül működjön tovább az eurózóna. "Nem biztos, hogy a katasztrófaszcenárió bekövetkezik" - véli Darvas.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkemény üzenet jött Kijevből Budapestnek is: marad a Lukoil-szankció, fel kell adni az orosz olajat, amennyire lehet
Portfolio Blogger
Kiszámoló

CSOK csapda

Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility