Elemzés

Bedőlt hitel is sokat érhet, a végrehajtás örök (Interjú)

Eredeti értékének 8-10 százalékát éri ma egy átlagos, bedőlt banki fedezetlen hitel, ez a válság előtti szint harmada. A Díjbeszedő Faktorház első embere szerint idén 25-30 milliárdnyi ilyen hiteltől válhatnak meg a bankok, ám ennek többszörösét is képes lenne a piac megvenni. A jelzáloghiteleknél viszont se kereslet, se kínálat. A követelés megvásárlása után a magánszemélyek elleni végrehajtások évtizedekig is eltarthatnak, a végrehajtás nem elfelejthető, a magáncsőd most nem megoldás. Interjú Kiss Ádámmal, a Díjbeszedő Faktorház vezérigazgatójával.

Eltűnnek a tőzsdéről a magyar állampapírok - Mi a háttér?

Jövő január elejétől a Budapesti Értéktőzsdéről az eurózónában általánosan elterjedt MTS kereskedési rendszerbe "vezeti át" az összes magyar állampapírt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), így a papírok másodpiaci kereskedésének egy része mellett a referenciahozamok alapjául szolgáló kötelező árjegyzés akkortól a MTS Hungary Platform névre hallgató felületen keresztül zajlik majd. Az adósságkezelő már 2003 óta szerette volna elérni, hogy a BÉT helyett egy erre alkalmasabb rendszeren keresztül történjen a másodpiaci kereskedés és a kötelező árjegyzés, ez most valóra válik, de nem számít hatalmas változásnak - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak Borbély László András, az adósságkezelő vezérigazgató-helyettese. A tőzsdei kereskedési rendszer már elavult volt és csekély forgalom bonyolódott rajta, ráadásul az elsődleges forgalmazóknak széles hozamkülönbség mellett volt lehetőségük árat jegyezniük rajta, így a változtatás több szempontból is előnyös, az új rendszer sokkal kezelhetőbb és az eddiginél transzparensebb piacot hoz majd - fejtette ki meglátását egy elsődleges állampapír forgalmazó.

Vallottak a magyar bankok: pusztított a végtörlesztés

Csaknem három éve nem látott veszteséget könyvelt el az idei harmadik negyedévben a magyar bankszektor. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ma közzétett adatai szerint 84 milliárd forintos adózott veszteség keletkezett három hónap alatt a részvénytársasági hitelintézeteknél, melyből közel 100 milliárd forintot a végtörlesztés okozott. Az eredmény eloszlása továbbra is szélsőséges, 35 bankból 18 volt nyereséges. A bankok 90 napon túli késedelemben lévő hiteleinek aránya 10,1%-ról 10,4%-ra nőtt, a lakossági ügyfelek tízből már csak hat hitelt törlesztenek szerződésszerűen.

Új adókedvezmények jönnek (Interjú)

Az adójóváírás teljes megszüntetésére azért volt szükség, hogy minél előbb átálljon az adórendszer, és más szemlélet kerüljön be a munkaerő költségeinek az adó- és járulékrendszerben való kedvezményezésére - mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára a Portfolio.hu-nak. Két évig adókedvezményt kapnak dolgozóik után azok a cégek, amelyek végrehajtják a szükséges béremelést a nettó bérek pozíciójának megőrzéséhez, a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben foglalkoztatottak után pedig 9 százalékos adókedvezmény jár. Csírájában megismerhettük a kkv szektorra tervezett új, egyszerű adózást, ami nem eva, de bizonyos szempontból hasonlít hozzá.

Nyíltan törvényt sért a kormány

Nagyon csúnyán végződik az egyszerűsített vállalkozói adó módosítása körüli huzavona. Eldőlt ugyan, hogy az eva kulcsa 37%-ra és az árbevételi határ 30 millió forintra emelkedik, azt azonban még mindig homály fedi, hogy a jövő januárban életbe lépő változások nyomán miként változik a költségvetés bevételi oldala. Az illetékes minisztérium tájékoztatása szerint a háttérszámítások folyamatban vannak, ezzel azonban egyúttal azt is elismeri, hogy megszegi a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényt.

Fantasztikus lesz az év vége a Rábánál

A Rába menedzsmentje a harmadik negyedéves gyorsjelentést követően megerősítette egész éves várakozását, 2011-re 10 százalékos árbevétel-bővülést jeleztek előre 2010-hez képest, az EBITDA pedig a tavalyi szinten maradhat a menedzsment szerint. Ahhoz, hogy az egész éves célok teljesüljenek, a Rábának több szempontból is rekord-közeli negyedévet kellene felmutatnia az év végén, az utoljára a válság előtti időkben látott árbevételhez az elmúlt 5 évben csak egyszer elért EBITDA-marzsot kellene elérnie a magyar gépgyártónak. A feladat nem könnyű, de nem is lehetetlen, az alábbiakban végigvettük a fontosabb pontokat, amelyek alapján elérhetők lennének a kitűzött célok.

Az, hogy a negyedik negyedév és így az egész év sikeres lesz-e a Rábánál, azért is fontos, mert befolyásolhatja azokat a befektetőket, akik az állam által felajánlott 815 forintos ár elfogadásán morfondíroznak.

Itt az idő bevásárolni a magyar piacokon (portfólió-ajánló)

Míg októberben a magyar részvények és kötvények alulsúlyozása mellett érveltek a hazai alapkezelők (utólag láthatóan helyesen), most a hazai eszközök vásárlását tartják érdemesnek. A hazai részvények és kötvények súlya az összesített modell-portfólióban 19-ről 28 százalékra nőtt, amit főként a kormány és a bankok közti viszony javulásával, illetve az IMF tárgyalások megkezdésével magyaráztak a portfólió-ajánlót készítő alapkezelők. A másik oldalon a legbiztonságosabbnak számító pénzpiaci eszközök arányának nagymértékű csökkentése állt, ami egyben a kockázatvállalási hajlandóság jelentős növekedését is jelentette október óta. Bár az európai adósságválság továbbra is komoly kockázatokat rejt, a részvénypiacok stabil ellenállását több alapkezelő is optimistán értékelte.

Magyarországi bankok - profit kockázattal

A közkeletű vélekedés szerint a válság bekövetkezte előtti évtizedben a magyarországi bankok nagyon nyereségesek voltak. A hazai politikusok politikai oldaltól függetlenül szeretnek hivatkozni arra, hogy az elsősorban külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi bankok tőkearányos nyeresége milyen sokkal haladta meg a nyugat-európai átlagot. A nagy nyereség "vádja" azonban a közelebbi vizsgálódás alapján egyáltalán nem állja meg a helyét - írja alábbi cikkében Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank korábbi vezérigazgatója, a Bankszövetség egykori elnöke.

Napokon belül robbanhat az "újabb bomba" az USA-ban

Európához hasonlóan az USA is nyakig ül az adósságban. Múlt héten az adósságmutató túllépte a 15 ezer milliárd dollárt, és a politikusoknak mindössze néhány napjuk maradt, hogy megállapodjanak. Ha az egyeztetések sikertelenül zárulnak, akkor valamelyik hitelminősítő biztosan lépni fog.

A Rába felvásárlása nem államosítás (Interjú)

Az MNV véleménye szerint az állam érdemi befolyást szerez majd a Rábában, piaci szereplőkkel folytatott informális megbeszélések alapján ugyanis igen magas annak a valószínűsége, hogy a befektetők jelentős hányada él majd ezzel a lehetőséggel, és felajánlja részvényeit a 815 forintos ajánlati áron, mondta el a Portfolio.hu-nak adott exkluzív interjújában Dr. Polacsek Csaba. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. társasági portfólióért felelős főigazgatójától megtudtuk, a Rába felvásárlására összesen 13,4 milliárd forint áll rendelkezésre, a felajánlott részvényekért kifizetett tényleges összeg pedig az idei év költségvetését terheli. Polacsek azt is elmondta, a Rábát nem államosítják, szabályozott tőkepiaci tranzakció keretében tesz nyilvános vételi ajánlatot az állam a társaság részvényeire.

Új mentőcsomag a devizahiteleseknek - Mivel járhat?

Önkéntes és részleges adósság-elengedésen alapulhat a devizahitelesek új mentőcsomagja, emiatt a görög állam mentőcsomagjára emlékeztet. A végtörlesztésnél így is szakszerűbb, az eddigi árfolyamrögzítésnél pedig várhatóan nagyobb hatással járó koncepciót tett a Bankszövetség a kormány asztalára. Ha igazak a kiszivárgott információk, miszerint átvállalnák a bankok az árfolyamrögzítést igénybe vevők gyűjtőszámlás tartozásának egy részét, az nem csak az ügyfelek, de a bankok számára is járható út lenne a devizahiteles problémák enyhítésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne vállalnának újabb súlyos, több tízmilliárdos veszteségeket a bankok - az alábbiakban bemutatjuk a Portfolio.hu ezzel kapcsolatos számításait.

Lefeküdtünk az utált IMF-nek

A kormány meglépte azt a felelős lépést, amit már korábban kellett volna - a finanszírozási kockázatokkal terhelt, leminősítés előtt álló ország védőhálót kaphat. A bejelentés módja azonban annyira előkészítetlen, pánikszerű volt, hogy az tovább rombolja a gazdaságpolitika hitelességét.

Még nem terhelte az OTP-t a végtörlesztés

Az OTP ma hajnalban megjelent gyorsjelentésében az elemzői várakozásoknál lényegesen jobb számokat tett közzé. A nettó kamatbevétel és a nem kamatjellegű bevételek is a konszenzus felett alakultak, miközben a működési költségek a vártnak megfelelő szintet érték el. Az előző negyedévek trendjének megfelelően a hitelportfólió minősége tovább romlott, bár a minőségromlás dinamikája még mindig elmarad a 2008-2009-es időszakban látott szinttől. A leánybankok közül az orosz ismét kiemelkedően teljesített, de a profithoz az ukrán és a bolgár operáció is hozzájárult.

Összességében egy kifejezetten erős negyedévet tudhat a háta mögött az OTP, ez alapján és főleg a tegnap meglebegtetett esetleges IMF-megállapodás tükrében akár komolyabb emelkedést is láthatnánk pénteken az OTP papírjaiban, ezt azonban tompíthatja az, hogy a nemzetközi befektetői hangulat tegnap ismét borúsabbá vált, az amerikai piacon is büntették a bankpapírokat.

A gyorsjelentés főbb pontjai a következők:

• Vártnál jobb számok a fontosabb sorokon, a konszolidált adózott eredmény 35 milliárd forint lett a várt 28 milliárddal szemben
• A kamatbevétel emelkedésével párhuzamosan javult a kamatmarzs
• Konszolidált szinten a hitelportfólió minősége tovább romlott, több leánybanknál azonban már javulás látszik
• Az orosz leánybank továbbra is száguld
• Közel 60 milliárd forintnyi céltartalékot képzett a bank, a késedelmes hitelek céltartalékkal való fedezettsége nőtt
• A bankcsoport 7,3 milliárd forintnyi bankadót fizetett a negyedév során
• Az OTP Csoport még mindig Európa egyik legtőkeerősebb pénzintézete
• Eddig az OTP érintett ügyfeleinek 9 százaléka jelezte végtörlesztési igényét, a tendenciák alapján arányuk az összes deviza jelzáloghiteles 20 százalékát is elérheti, a bank közel 40 milliárd forintos veszteséget szenvedhet el a végtörlesztések miatt
• A végtörlesztések miatt eddig 1,8 milliárd forintos vesztesége keletkezett az OTP-nek, a teljes veszteség adózás után közel 40 milliárd forint lehet

Recessziós kilátások: mit üzen a részvény- és a kötvénypiac?

Az Európában tomboló adósságválság, valamint a globális gazdasági aktivitás elmúlt hónapokban látott lassulása révén a befektetőkben újból felerősödtek a növekedéssel kapcsolatos félelmek, a részvényárfolyamok alakulását elnézve pedig nem túlzás azt állítani, hogy a befektetők egy esetleges újabb recessziótól tartanak. Az alábbiakban azt néztük meg, hogy az Egyesült Államokban a részvény és a kötvénypiac milyen gazdasági forgatókönyvet áraz, továbbá azt is megvizsgáltuk, hogy a múltban melyik eszközosztály volt hatékonyabb a recessziók előrejelzésében.

Elindult a végjáték az eurózónában

Harapófogóba került az euró övezet, két megoldás van, vagy megvalósul egy szorosabb együttműködés az országok között, vagy a monetáris unió összeomlik. A fertőzési hatás megállítása érdekében az Európai Központi Banknak vagy az EFSF-nek korlátlan államkötvény vásárlásba kell fognia. A pótlólagos likviditást viszont kénytelenek lesznek a politikusok a rendszerben hagyni, tehát a végső megoldás a válságra az adósságok elinflálása lesz - mutat rá elemzésében Büki András, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója.

Talán jobb is lenne, ha már túl lennénk a leminősítésen

Hazánk leminősítése egyre valószínűbbé vált, különösen azután, hogy a Standard & Poor’s negatív figyelőlistára vette az ország szuverén adósságát. Egy fokozatú leminősítéssel pedig az adósságunk már bóvli kategóriába kerülne mind a három nagy hitelminősítőnél. Az ország befektetési minősítésének elvesztése azonban valószínűleg nem lenne közvetlen komoly hatással a hazai részvényekre, miközben a forint árfolyamára, illetve a hazai államkötvényhozamokra inkább csak rövidtávon lenne érezhető hatása. A hazai államkötvényeket vásárló külföldi befektetési alapok számára többségében ugyanis nem számít, hogy a magyar kötvény milyen besorolású, akiknél meg számít, azok már korábban elkezdték a hazai kötvényállományuk leépítését. A megkérdezett hazai alapkezelők szerint Magyarország leminősítése tehát önmagában nem okozna komoly alapkezelői értékesítést.

Drága, vagy olcsó? - Leteszteltük, melyik a legjobb mutató

A tőzsdei elemzők körében nem ismeretlen az ún. Tobin féle Q ráta, melyet a szakértők előszeretettel használnak az amerikai részvénypiac értékeltségének vizsgálatakor. Az alábbiakban többek között ezt az indikátort vizsgáltuk meg, mely jelenleg pedig az amerikai részvénypiac esetében közel 50%-os felülértékeltséget jelez. Ez kissé meglepőnek tűnhet, látva a világban zajló folyamatokat. A Tobin féle Q ráta mellett több értékeltségi mutatószámot is megnéztünk: a hosszabb távra tekintő, ciklikusan kiigazított Shiller P/E ráta szintén túlározottnak mutatja az USA részvénypiacát, míg a leggyakrabban használt 12 havi előretekintő P/E ráta alapján meglehetősen olcsók a részvények. Az ellentmondást látva utánajártunk, hogy vajon melyik mutatószám tükrözi jobban a piacok tényleges értékeltségét, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a három, számítási mód alapján teljesen eltérő mutató közül a 12 havi előretekintő P/E ráta volt a leghatékonyabb indikátor a piaci időzítéshez (timing). A múltban ugyanis azok a befektetők, akik alacsony előretekintő P/E ráta mellett vettek bele az amerikai részvénypiacba, szignifikánsan magasabb hozamot értek el egy éves időtávon, mint azok, akik szintén alacsony Tobin Q, vagy Shiller P/E ráta mellett tették ugyanezt.

Bankok: Magyarország a tökéletes laboratórium

Kelet-Európa és Oroszország a világ egyik leggyorsabban növekvő bankszektorát tudhatta magáénak az elmúlt évtizedben, a bankok akvizíciói mégis csak kis számban (pl. az OTP Bulgáriában) tekinthetők sikertörténetnek - derül ki a McKinsey & Company friss tanulmányából, amely a "Kelet-európai bankszektor: Új paradigma felé" címet viseli. A szerzők szerint egyenlőtlen növekedést hozó, de számos lehetőséggel kecsegtető évtized vár a régió bankszektorára, amihez Magyarország már most igazi kísérleti laboratóriumként szolgál.

Nagy meglepetés jöhet az OTP-nél a végtörlesztés miatt

A K&H Csoport hétfőn tette közzé harmadik negyedéves gyorsjelentését, amelyben főként a végtörlesztésekkel kapcsolatban megképzett céltartalékok miatt keletkezett hatalmas veszteségről számolt be a bank, az Erste is hasonló gyakorlatot követett, előre céltartalékolták le a végtörlesztések miatt később keletkező veszteségeket. Ennek kapcsán megnéztük, milyen gyakorlatot folytatnak a Magyarországon működő bankok a devizaalapú jelzáloghitelek végtörlesztések miatt keletkező veszteségek kezelésében. Összességében az mondható el, hogy a jogszabályok nem kötik meg a pénzintézetek kezét, nem feltétlenül kell a bankoknak előre céltartalékolniuk. Az OTP a "kényelmesebb" utat választotta, nem céltartalékolt előre, így azonban a későbbi negyedévekben szembesülhet komolyabb kockázati költségekkel a bank.

Az euróhiteleseket is elérte a cunami

A gyenge forint átka mára az euróhiteleseket is elérte: soha nem volt még olyan magas többségük törlesztőrészlete, mint ebben a hónapban. Nagy részük ráadásul nem jogosult a kedvezményes végtörlesztésre, az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a lakossági euróhitelesek döntő többsége már a válság alatt, az árfolyamgyengülés esélyének tudatában, forinterősödésre spekulálva adósodott el. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy áll az eddig szerencsésnek tartott euróhitelesek törlesztőrészlete a többi devizahiteleséhez, valamint a forinthitelesekéhez képest.