A monetáris tanács kellemetlen helyzetben volt, hiszen az ülésrendje miatt megszólalási kényszere volt. A kiadott közlemény azonban meglepően gyenge, helyenként nem igazán alátámasztott optimizmussal lebegtette meg a kamatemelés lehetőségét. Jobb híján. Az "elszíjjártósodott" kommunikáció csak egy méretes pofon a jegybank hitelességének, ami mögött felsejlik a tanács súlyos megosztottsága is.
Új piacot próbál meghódítani az Amazon.com, a társaság a héten kezdi el értékesíteni táblagépét, a Kindle Fire-t. Az elemzők nagy reményeket fűznek a készülékhez, egyes vélemények szerint az online kiskereskedelmi óriás táblagépe lehet az iPad nagy riválisa, amit elsősorban kedvező árának köszönhet. A vállalat pénzügyei szempontjából viszont nem biztos, hogy olyan nagy sikersztori lesz a Kindle Fire. Mindenesetre a befektetők még szeretik a céget, a részvények árfolyama októberben még történelmi csúcsot döntött.
A novemberi kamatemelés szükségesnek látszik, de ha lehet, el kell kerülni a rendkívüli ülésen történő szigorítást - mondták a Portfolio.hu felmérésében részt vevő piaci szakértők. A forint- és állampapírpiaci nyomás enyhítését a többség nem a jegybanktól, hanem a kormányzattól várja, az IMF bevonását hatékony, sőt a többség szükséges eszköznek tartja, akár személyi konzekvenciákkal együtt is.
Mától jegyezhetők az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. kötvényei. A Budapesti Értéktőzsdén listázott, feltörekvő energetikai cégcsoport értékpapírjait november 21-éig, hétfőig vásárolhatják meg a befektetők. A kötvény éves hozama fix 12,37 százalék. A kibocsátással összefüggésben a Portfolio.hu ifj. Chikán Attilával, a társaság vezérigazgatójával beszélgetett.
Az elemzői várakozásoktól üzemi eredmény és EBITDA szintjén mérsékelten elmaradó, azonban nettó profit soron azokat meghaladó harmadik negyedéves eredményt tett közzé a MOL. A nagy veszteség elmaradt, ami azonban egy számvitel technikai változásnak tudható be.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
- nettó soron profitot termelt a vállalat, miután a devizás hitelek átértékelése (65,6 milliárd forintos negatív tétel) nem terhelte az eredménykimutatást;
- az upstream szegmens jól teljesített;
- nem lehetett panasz a nagy meglepetést okozó gázszegmensre sem;
- miközben a finomítás kereskedelem jelentős veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni;
- ahogy a romló iparági környezet miatt a vegyipar is;
- a nettó hitel/EBITDA ráta kisebb emelkedést mutat.
A gyorsjelentés összességében vegyes képet fest: üzemi és EBITDA soron minimális volt a lemaradás a várakozásokhoz képest, a nettó profit viszont annál magasabb lett (bár a társaság teljesítményét az üzemi eredmény jobban tükrözi a pénzügyi sor torzító hatásai miatt). Mivel a papírok továbbra is meglehetősen alacsony árazási szinteken forognak, még a vártnál kicsit gyengébb üzemi eredmény (és a negyedik negyedévre vonatkozóan is inkább kicsit romló kilátások) sem okozhatnak akkora csalódást, hogy érdemben veszítsenek vonzalmukból a részvények.
Már jövőre visszaüthet az Alaptörvényben megfogalmazott - sokak által kritizált - adósságszabály. Ha ugyanis megvalósul az Európai Bizottság előrejelzése az államadósság növekedéséről, akkor a kormány jövőre nem vehet fel kölcsönt, illetve nem vállalhat pénzügyi kötelezettséget (ez pedig technikailag kimeríti az államcsőd fogalmát). Ebben a kényszerhelyzetben a kormány előtt három lehetőség előtt áll: vagy megsérti az alkotmányt és elfogadja a Bizottság alacsonyabb növekedésre, valamint magasabb adósságra vonatkozó prognózisát, vagy csökkenti még az idei tervezés közben a 2012-es hiányelőirányzatot vagy pedig kitart az egyre valószínűtlenebb feltételezései mellett és ragaszkodik a 1,5%-os növekedési prognózishoz (és majd csak jövőre dönt újabb megszorító csomagról). Az eddigi kormányzati kommunikáció alapján ez utóbbi mellett döntött a kormány.
Az utóbbi napok rosszul sikerült állampapír-értékesítései kapcsán több fórumon is megjelent az a vélemény, hogy a magyar költségvetés akár néhány héten, hónapon belül fizetésképtelen helyzetbe kerülhet. Ezeknek a kijelentéseknek a közös tulajdonsága, hogy számításaik (ha egyáltalán az egyszerű kinyilatkoztatáson túl vannak ilyenek) teljesen megalapozatlanok. Éppen ezért fontosnak tartjuk bemutatni, miként is áll a magyar állam gazdálkodási helyzete.
Az új munka törvénykönyve az ígéretekhez híven valóban csak a fő garanciák mentén szabályozza a munkaviszonyokat, és bőven nyújt teret a foglalkoztatóknak a jog kreatív alkalmazására, a munkáltató és munkavállaló egymás közti erőviszonyaira bízva a bérpótlékok vagy akár a szabadságnapok számának kérdését. Valamint lesz új lehetőség indoklás nélküli azonnali hatályú felmondásra. Magának is szabadabb kezet adott a kormány: egységes minimálbér helyett földrajzilag, ágazatonként eltérő összegeket szabhat meg.
Az egyik szemünk sírhat, a másik nevethet az Európai Bizottság most megjelent, Magyarországról szóló jelentése alapján. Várakozása szerint ugyanis hazánk jövőre csatlakozhat ahhoz az "elitklubhoz", ahol az unió által elvárt 3 százalék alá csökken a hiánycél, azonban egyúttal jelezte, hogy emiatt még nem ajánlja - a sokak által unió szégyenpadjának nevezett - túlzott deficit eljárás (EDP) megszüntetését Magyarországgal szemben. Ez a kérdés azonban még nem lefutott, kormányzati körökből származó információink szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium mindent megtesz az eljárás megszüntetése érdekében és továbbra is bízik abban, hogy nyolc év után kikerülünk az EDP hatálya alól.
A várakozásoknál sokkal gyengébb profit számokat tett közzé tegnap esti gyorsjelentésében a Egis, melynek bevétele és bruttó fedezete a vártnak nagyjából megfelelő lett, üzemi és nettó eredménye azonban több mint 40%-kal alulmúlta a Portfolio.hu által összeállított konszenzusban szereplő értékeket.
A gyorsjelentés legfontosabb pontjai:
- az bevétel 2%-os emelkedése mellett a bruttó fedezeti szint 3%ponttal csökkent;
- a legfontosabb piacokon (magyar, orosz, lengyel) növekedés volt tapasztalható;
- az üzemi költségek minden soron emelkedtek, az év végi tételek jelentős növekedést okoztak;
- a hazai különadók jelentősek voltak, így az üzemi profit megfeleződött;
- a pénzügyi profit jelentős volt, a Hungaropharma értékvesztés azonban 1,5 mrd Ft-ot tett ki;
- a cash állomány 4300 Ft részvényenként, ami az árfolyam 24%-át teszi ki;
- a külföldi intézményi befektetők növelték részesedésüket a társaságban.
Véleményünk szerint a gyorsjelentés hatására a mai kereskedés során jelentős negatív elmozdulásra kerül majd sor, amihez a várakozásoknál gyengébb profit számok mellett az ismét roppant negatívvá váló globális tőkepiaci környezet is hozzájárulhat. Az értékeltség hisztorikus viszonylatban ugyan alacsony (bár nem kiugróan alacsony), ugyanakkor relatív értelemben minden dimenzióban az átlagosnál kisebb a papírok diszkontja, ami szintén lefelé segítheti az árfolyamot.
A Magyar Telekom egyszeri tételekkel terhelt, az elmúlt időszakban látott trendeknek megfelelő dinamikákkal jellemezhető negyedévről számolt be ma hajnalban közzétett gyorsjelentésében. A csoportszintű árbevétel továbbra is csökken, néhány üde színfolttól (TV, mobil szélessáv, rendszerintegráció) eltekintve a fontosabb szegmensekben a társaság árbevétele csökken. A negyedévet a távközlési különadó, a vizsgálattal kapcsolatos céltartalékok és a végkielégítésekkel kapcsolatos költségek terhelték. Részben ezek lephették meg az elemzőket, mert míg árbevétel szinten a várakozásoknál jobb, addig a profit sorokon a konszenzustól lényegesen gyengébb számokat közölt a társaság.
A gyorsjelentésből kirajzolódó alapfolyamatok alapján nem számítanánk jelentősebb árfolyam-elmozdulásra, a Magyar Telekom részvények csütörtöki nyitására sokkal inkább a nemzetközi befektetői hangulat lehet hatással.
A gyorsjelentés lényegesebb pontjai:
Az elmúlt két hétben rendkívül felgyorsult események alapján lényegében eldőlt, hogy az eurózóna válságkezelésének egyik legfőbb célja, az olasz piacok fertőzéstől való megóvása, elbukott. Az olasz állampapír hozamok ugyanis a görög huzavona és az olasz belpolitikai válság miatt abba a veszélyzónába emelkedtek, ahol korábban a görögök, az írek és a portugálok már kénytelenek voltak nemzetközi pénzügyi segítséget kérni. A gond azonban az, hogy az olasz a világ harmadik legnagyobb állampapírpiaca, így mérete miatt az eddigi módszerekkel nem képes sem az eurózóna pénzügyi mentőkerete, sem a Nemzetközi Valutaalap külső segítséget nyújtani. Ez a belpolitikai válság és a romló olasz gazdasági kilátások mellett csak tovább fokozza az állampapír befektetők aggodalmát.
Az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn (MNV) keresztül tegnap 815 forintos áron vételi ajánlatot tett az összes Rába részvényre. Abban az esetben, ha a jelenlegi tulajdonosok több mint 50 százaléka eladja részvényét az MNV-nek, az állam többségi tulajdonosa lesz a magyar gépgyártónak. A tegnapi bejelentés óta egy egész ország találgatja, mi állhat a felvásárlási ötlet mögött. Az alábbiakban felsoroltuk, mik lehetnek a legfontosabb mozgatórugói a tegnapi ajánlattételnek.
Egy valamit azonban rögtön leszögeznénk, egyelőre számunkra sem világos a Rába tervezett állami tulajdonba vételének oka, ezért érveink többsége kissé erőltetettnek tűnhet...
A várakozásoknál jóval magasabb profit számokat tett közzé ma reggeli harmadik negyedéves gyorsjelentésében a Richter, melynek üzemi és nettó profitja 20%-kal haladta meg a Portfolio.hu által összeállított konszenzusban szereplő értékeket. Az egyszeri tételek nélkül számított eredmény még ennél is jelentősebb felülteljesítést mutat.
A gyorsjelentés legfontosabb pontjai:
- a hazai piacon komoly profit csökkenés érződik, ami a negyedik negyedévtől még durvább lesz;
- az orosz piac erős, a csökkenés a bázis időszaki előszállítások miatt következett csak be;
- az USA piacon ismét csökkenés történt, amire számítani lehetett;
- a Polpharma per jelentős, 8,1 mrd Ft-os egyszeri tételt generált;
- a költséget kordában tartotta a cég;
- a román és ukrán piacon, valamint a Hungaropharmánál jelentős vevői értékvesztéseket számolt el a cég: ez is a piaci bizonytalanságokat erősíti;
- a cash állomány ismét emelkedett, elsősorban a gyenge negyedév végi forint árfolyam miatt.
A papírok árazás nem mutat kiugró értéket hisztorikusan, relatív értelemben pedig a megszokott prémium mutatkozik, ami elsősorban az originális kutatásoknak tudható be. E tekintetben újabb hír a jövő év első hónapjaiban várható, ami szinte biztosan jelentős kilengést fog okozni a részvény árfolyamban. Addig azonban marad a hazai piaccal kapcsolatos hatalmas bizonytalanság a piaci szereplők figyelmének fókuszában.
Új technológiai részvény debütál ma az amerikai tőzsdén, ma indul ugyanis a kereskedés a közösségi vásárlási szolgáltatásokat kínáló Groupon részvényeivel. A részvénykibocsátásra a megcélzott ársáv felett került sor, ami azt jelzi, hogy nagy volt az érdeklődés a társaság papírjai iránt. Az elsődleges részvénykibocsátás alapján a piac közel 13 milliárd dollárra értékeli a mindössze három éve létező céget. A vállalat üzleti modelljének fenntarthatóságával kapcsolatban azonban sok a kérdőjel, sok elemző azt is megkérdőjelezi, hogy tud-e nyereséget termelni valaha a társaság.
Októberben összességében jól teljesítettek a részvénypiacok, ez elmúlt napokban azonban ismét a bizonytalanság lett úrrá a befektetőkön, ami elsősorban a görög miniszterelnök népszavazásról való bejelentésének volt köszönhető, mely valósággal sokkolta a piacokat. Az egyre kiszámíthatatlanabbá váló környezetben nem meglepő, hogy a magyar alapkezelők pesszimizmusa nőtt a rövid távú hazai részvénypiaci kilátásokat illetően: az elkövetkező három hónap során a megkérdezettek 40%-a 5% feletti esést vár a BUX indexben az október végi záróértékhez képest. A profik továbbra is a defenzív részvényeket preferálják, a bankpapírokat pedig egyenesen kerülik, a blue chipek között az OTP lett a legkevésbé kedvelt.
Az augusztusi gyorsjelentésben látott pozitív jelek után egy újabb jó negyedévvel örvendeztette meg a befektetőit a Zwack. A társaság menedzsmentje azonban a jövedéki adó változások és az újból bizonytalanná váló gazdasági környezet miatt óvatos. A Zwackot jellemző bebetonozott tulajdonosi struktúra és az elmúlt időszak kedvezőtlen körülmények közepette is robusztusra hízó készpénzállománya segítheti a továbbiakban is. A jelentés várhatóan nem hoz komolyabb mozgást a papírok életében.
A gyorsjelenés főbb pontjai:
- a bruttó árbevétel 11,7%-kal emelkedett a negyedévben,
- a menedzsment óvatos: a jövedéki adó emelésének a hatásai csak a kulcsfontosságú karácsonyi szezon után számszerűsíthetőek,
- a cash termelés továbbra is robosztus, közel 3,9 milliárd forintos az állomány az augusztusi osztalékfizetés után.
A devizahiteleseket célzó további mentőcsomagok sorozatos ígérete után alig egy hét alatt mára odáig jutottunk, hogy a kormány egyelőre nem tervez ilyet, és hajlandó a bankokkal együtt gondolkodni a lehetséges megoldásokról. Nem ez az első eset, hogy a nagy határozottsággal bejelentett kormányzati tervek és a megvalósítással járó igen komoly kockázatok végiggondolása után módosulnak az elképzelések. Elképzelhető, hogy a kommunikációs fordulat mögött mélyebb tartalmú változások is lehetnek. Ha valóban erről van szó, akkor könnyen lehet, hogy ez az utolsó pillanatban következett be.
A kormány mindent megtesz a jövő évre kőbe vésett hiánycél teljesítéséért, egyszerre három, a költségvetés egyenlegét javító "csomagot" épített be a 2012-es büdzsébe. Így összesen 1400 milliárd forintos kiigazításra készül jövőre - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb, angol nyelven megjelent tájékoztató anyagából, amely érdekes részleteket is közöl a kormány terveiből. Egyrészt kiolvasható a - minden bizonnyal külföldi befektetőknek készített - jelentésből, hogy az elmúlt fél évben hogyan változtak a Széll Kálmán-terv irányszámai, és egy eddig nem hirdetett kiadáscsökkentő csomagot is kibont a tárca anyaga. Az útpénztárt felváltó útdíj-rendszerről a kormány már ebben a hónapban tárgyalhat.
A kormány már egy évvel ezelőtt eldöntötte, hogy decembertől a munkáltató által fizetett nyugdíjjárulékot átnevezi nyugdíj-hozzájárulásra, azonban a legfrissebb hírek szerint ez a név sem megfelelő. A munkáltató által fizetett, munkát terhelő elvonások helyére lépő adót szociális hozzájárulási adónak fogják hívni. Nagy valószínűséggel ez a módosítás azért következhet be, mert a kormány eldöntötte, nagyon sok ellátást kiszervez a nyugdíjkasszából. Nem lennénk meglepődve, ha a közeljövőben az állam alapnyugdíjat vezetne be, aminek a fedezetét az adó teremtené meg. Ezt erősíti meg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azon kijelentése is, miszerint a szegénységi kockázatot a nyugdíjrendszeren kívül kell kezelni, vagyis járulékok helyett adóból.
Drágának találod a banki költségeket? Nem vagy elégedett az ügyfélszolgálattal? Nincs kedved a bankban várakozni?...
A német munkaerő-kölcsönzés piaci volumene 2023-ban 32,9 milliárd euróra csökkent, de a 25 legjobb munkaerő-kölcsönző...
Milyen állami támogatás és kedvezményes hitel érhető el gyermekvállalás előtt álló párok számára? Hogyan kombinálhatók... 
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
A ChatGPT-hez hasonló technológiák az amerikai gazdaság munkafeladatainak 15 százalékát képesek elvégezni, de teljes...
Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...
És mit nyer vele Ukrajna?
Mi lesz a kínai kapcsolatokkal?
Várjuk a felpattanást.
