A kilencvenes éveket idéző, szokatlanul nagy veszteséggel zárta 2011-et a magyar Erste Bank. Hasonlóra az elmúlt évtizedben mindössze egyszer, az MKB Bank esetében volt példa, méghozzá az előző évben. Talán meglepő, de e két, százmilliárd fölötti veszteséget megelőzően (2003 és 2009 között) egyik hazai banknak sem kellett 6 milliárd forintnál nagyobb veszteséget elkönyvelnie. Cikkünkben összefoglaljuk az elmúlt évek fejleményeit a bankok nyereségessége szempontjából. Kiderült: 2006 óta romlik a helyzet, és mára a bankszektor mintha kettészakadt volna.
Az OTP orosz leánybankja sikert sikerre halmoz, az áru- és hitelkártya hitelek kihelyezése dübörög, a volumenek bővülése mellett a bank nemzetközi mércével is kiemelkedő profitabilitást tud felmutatni. A bank azonban fejlődésének új fázisába lépett, ehhez úgy tűnik más szemléletmódú és mentalitású vezetőre van szükség, ezért a korábbi orosz vezérigazgatót magyarra cserélték. A frissen kinevezett vezető, Illés Zoltán a Portfolio.hu-nak elmondta, nem érzi úgy, hogy a csúcson vette volna át a bankot, és úgy gondolja, hogy az orosz pénzintézet a közeljövőben komoly kihívója lehet akár a magyar operációnak is. A versenytársakkal kapcsolatban Illés elmondta, a Magyarországon a Volksbankon keresztül piacra lépett Szberbankra elsősorban nem mint versenytársra, hanem mint tényezőre tekintenek, és felkészültek az orosz óriás belépésére az orosz OTP kedvenc piacán, az áruhitelezésben.
A kormány határozottan megígérte az Európai Uniónak, hogy tartja magát az eredeti célokhoz és megteszi a szükséges pótlólagos költségvetési lépéseket annak érdekében, hogy elkerülje a példátlan uniós szankció bekövetkezését, a kohéziós források 2013-tól kezdődő tényleges felfüggesztését. A konkrétumokról egyelőre keveset tudunk, ezért összeszedtük azokat az intézkedéseket, amelyek szóba jöhetnek a kormány számára. Van itt minden: gyógyszertámogatások csökkentésétől, közösségi közlekedés átalakításán keresztül az ingatlanadó bevezetéséig. Ezek alapján láthatjuk, hogy a Széll Kálmán Terv részletesebb kifejtése és megvalósítása önmagában nem lesz elegendő arra, hogy a kormány meggyőzze Brüsszelt és nagyon úgy tűnik, hogy eddig tabunak számító lépések megtételére kényszerül.
A Malév leállásával 66 év után először nemzeti légitársaság nélkül maradt Magyarország. A kormány tervei között szerepelt egy új nemzeti légitársaság alapítása, azonban eddig nem sikerült befektetőt találni egy Budapest központú légitársasághoz. Nincs arról hír, hogy a kormány feladta volna ezirányú terveit, bár kérdéses, hogy van-e még értelme, hiszen a versenytársak azonnal ráugrottak a kínálkozó lehetőségre.
Magyarország lesz az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésének fő témája, miután ismét terítékre kerül a hazánk ellen folyó túlzott deficit eljárás. A miniszterek egyszerre két döntést fogadhatnak el Magyarországot illetően: a kohéziós források átmeneti felfüggesztéséről szóló javaslatot (ilyen döntésre még soha sem volt példa), valamint egy listát a legújabb tanácsi ajánlásokról. Mint megtudtuk, az öt pontban felsorolt javaslatok konkrétumokat is tartalmaznak. Ha a Tanács elfogadja az ajánlásokat, akkor a kormánynak fél éve lesz arra, hogy eleget tegyen azoknak. Egyáltalán nem lesz könnyű dolga.
Minden idők legmagasabb szintjére kapaszkodott a külföldi befektetők magyar állampapír állománya az elmúlt napokban amellett is, hogy a hosszabb futamidejű kötvényhozamok trendszerű csökkenéséről az utóbbi hetekben már nem beszélhetünk és továbbra is bizonytalan, hogy hogyan alakul a magyar kormány és az EU/IMF közötti egyeztetési folyamat. A piaci mozgások hátteréről két állampapírpiaci szereplőt kérdeztünk.
Viharos időszakon van túl a hazai privátbanki szektor, 2011 második féléve korábban nem látott kihívásokat hozott, elég csak megemlíteni a megingó ügyfélbizalmat, és a közel 100 milliárd forintos tőkekivonást. A Portfolio.hu Privátbanki Felmérése szerint viszont a szektor mind ügyfélszám, mind vagyon tekintetében növekedni tudott, sok esetben viszont csak a forintosított hozamok tudták kompenzálni a régóta nem látott vagyonkiáramlást. A szektor véleménye szerint a legrosszabbat már magunk mögött hagytuk, a kilátás azonban bizonytalan, utal erre az is, hogy a legnagyobb kockázatnak a szereplők a hazai gazdaságpolitikát tartják. A banki dominanciával jellemezhető piacon folytatódik az ügyfélszegmentáció, a bankok egyre inkább abban érdekeltek, hogy az ügyfeleket a legmegfelelőbb szinten szolgálják ki. Részben ennek, részben a kedvezőtlen gazdasági és befektetői környezetnek, valamint a belső források korlátozottságának köszönhetően a következő években alacsony, 5 százalék alatti növekedés várható szektorszinten.
Ember legyen a talpán, aki manapság sikeresen kibogoz egy OTP gyorsjelentést, annyi benne az egyszeri tétel, mint égen a csillag, az elemzői konszenzuson is látszik, a szakértőknek sem egyszerű a dolguk. A negyedéves számok egyébként az eredmény-kimutatás felső sorain kifejezetten erősnek tűnnek, a leánybankok jóvoltából szépen bővülnek a bevételek, és bár a költségek is megugrottak, a működési eredmény is szép pluszt mutat 2010-hez képest. Eddig egyszerű is a képlet. A közel 26 milliárd forintos negyedéves veszteség azonban már magyarázatra szorul, az eredményt rontó és javító egyszeri tételek között található minden, a különadótól a végtörlesztési veszteségig, az adóterhelés megugrásától az átértékelési hatásokig. A Merrill elemzője által várt hatalmas ukrán leírás a negyedévben elmaradt, helyette viszont a horvát, a montenegrói és a szerb leánybanknál írtak le goodwillt.
A gyorsjelentés főbb pontjai a következők:
Kifejezetten erős számok az OTP-től, a fontosabb sorokon az elemzői várakozások felett teljesített a társaság
Jelentős egyszeri tételek tarkították a gyorsjelentést: végtörlesztés, horvát, montenegrói és szerb leírás, átértékelődés, adóterhelés megugrása
Stabilizálódik a hitelportfólió romlása
Dübörög az orosz lokomotív, dinamikusan bővül a hitelkihelyezés, a bank sikeres a fogyasztási hitelek szegmensben
Mérlegalkalmazkodás a magyar operációban, alacsony a hitelkereslet
Nemzetközi összevetésben is erős tőkehelyzet
A várakozásoknál erősebb negyedéves számok hatására megítélésünk szerint a mai kereskedésben pozitív árfolyam reakciót láthatunk majd.
A jelenlegi állás szerint Magyarország sem idén, sem pedig jövőre nem fogja teljesíteni költségvetési hiánycélját, sőt az elmúlt két hónapban még romlottak is a költségvetési kilátások, ezért egyre nagyobb kiigazításra kényszerül a magyar kormány - derül ki az Európai Bizottság kedd óta elérhető, aktuális gazdasági és költségvetési kilátásokat elemző háttéranyagából, amelyben a szakértők azt is elárulták, hogy az EB részletezettség hiányában nem tudta még figyelembe venni a kormány legújabb, két héttel ezelőtt összeállított, Közlönyben megjelent konszolidációs csomagját. Egyáltalán nincs tehát könnyű dolga a magyar kormánynak, nem úgy tűnik, hogy csak technikai ügy lenne a túlzott deficit eljárás lezárása. A dokumentum főbb megállapításait (a költségvetési hiányra vonatkozó magasabb prognózist) csütörtök esti cikkünkben már összefoglaltuk, alábbi írásunkban a részletekről számolunk be. Így például arról, hogy pontosan hogyan is áll össze az Európai Bizottság 3%-os, illetve 3,6%-os deficitprognózisa a 2012-es és 2013-as években, illetve milyen konkrét költségvetési intézkedéseket javasol a Bizottság. Az anyagból kiderül ugyanis, hogy az EB szakértői megfontolandónak tartják az értékalapú ingatlanadó bevezetését.
A kormány számára az is szomorú üzenet, hogy Brüsszelben azzal számolnak: az idei évben csökkenhet az adósságráta, jövőre azonban újból tovább emelkedhet az államadósság.
Ahogy az sok nyugati "vívmánnyal" kapcsolatban már korábban tapasztalható volt, a zöld energiabeszerzés lehetősége is elért hazánkba. Mind lakossági, mind vállalati körben elérhető már a tiszta energia ellátás Magyarországon, de várhatóan nem fog zöldbe borulni az ország, és nem csak a fizetőképes kereslet hiánya miatt.
Soha nem látott összeget mozgatott meg a magyar lakosság az elmúlt öt hónapban a végtörlesztéshez. Több mint 1200 milliárd forintnyi devizahitel visszafizetéséhez csaknem 900 milliárd forintot kapartak össze a családok február végéig. A pontos adatok egyelőre csak január végéig érhetők el: eddig 1074 milliárd forintnyi hitelhez 776 milliárd forintot teremtett elő a lakosság. Hogy miből, arra korábbi cikkeinkhez hasonlóan ezúttal is becslést adunk. Kiderült: bár januárban ritkán tapasztalható betétkivonás történt a magyar bankokból, a végtörlesztések legnagyobb forrását nem a bankbetétek jelenthették.
Az európai adósságválság kedvezőtlen hatásai Japánban is érezhetők. Az elmúlt hetekben jelentősen nőtt a japán csődkockázati mutató, ami valószínűleg az előttünk álló időszakkal kapcsolatos bizonytalansággal indokolható. A japán gazdaság súlyosan eladósodott, mégis kevesen tartanak attól, hogy odáig fajulnak a problémák, mint Európában.
Az elmúlt hetekben több neves befektető, elemzőház is pesszimista véleményt fogalmazott meg a világgazdaság kilátásaival és a tőkepiacok további emelkedésével kapcsolatban. A makrogazdasági kockázatok még mindig jelentősek, ennek ellenére a befektetők többsége továbbra is bizakodó, és bár a raliról lemaradók és a shortosok ha nem is összeomlást, de egy nagyobb korrekciót már régóta várnak, pechükre februárban a fontosabb tőkepiaci instrumentumok tovább emelkedtek. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok a folyamatok, amelyek februárban az árfolyamok mozgását befolyásolták és mire érdemes a befektetőknek figyelniük a következő időszakban.
Több hónapig tartó előkészítés, éjszakába nyúló egyeztetések, és éles viták után 25 tagállam múlt pénteken aláírta az új uniós paktumot. Az Európai Unió vezető döntéshozói szerint a szigorúbb költségvetési szabályokkal és szorosabb gazdasági együttműködéssel új időszámítás kezdődik Európában. A különszerződéstől azt is remélik, hogy megelőzhetőek lesznek a Görögországéhoz hasonló esetek, a paktum sikeressége viszont csak akkor bizonyosodik be, ha minden aláíró fél tartja magát az elvárásokhoz. Magyarország számára egy biztos: szigorúan tartani kell az előírt hiánycélokat, 2013-ra 350-400 milliárd forintnyi egyenlegjavulást kell teljesíteni.
Már a piac számára is egyre inkább egyértelmű, hogy a kormánynak nem olyan fontos, és főleg egyáltalán nem sürgős az EU-val és az IMF-fel való megállapodás. Ugyanilyen gyanú miatt néhány hónapja még történelmi mélypontra szakadt a forint árfolyama, most legfeljebb a stabilan magas kötvényhozamokon látszik a bizonytalanság. Miért ilyen türelmes a piac, és mik a lehetséges kimenetek?
A forint amellett szárnyalt az egyik legnagyobb mértékben a feltörekvő piaci devizák között év eleje óta, hogy Magyarország továbbra is rendkívül nagy kihívásokkal néz szembe, mivel "eléggé nagy" a kockázata annak, hogy mégsem jön össze az EU/IMF-megállapodás - hívja fel ügyfelei figyelmét ma kiadott anyagában a Societe Generale (SocGen) londoni stratégiai csapata. Emiatt úgy fogalmaznak, hogy a forint euróval szembeni eladása "tökéletes fedezés" arra az esetre, ha romlik a feltörekvő piaci hangulat.
Nemcsak a SocGen elemzői fogalmaznak meg mostanában figyelmeztető üzeneteket a forint kilátásai kapcsán, hanem más bankházak is, illetve múlt héten mi is rámutattunk már arra, hogy túlárazhatta a piac az EU/IMF-megállapodás esélyét. A külföldi befektetők egyébként már három hónapja nettó vevők a magyar eszközpiacokon, a magyar állampapír állományuk történelmi csúcs közelében jár és a devizaopciós piac is szokatlan nyugalmat áraz a forintpiacon. Az EU/IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos fejlemények tehát alaposan felkavarhatják a magyar piaci "állóvizet". Természetesen nagyon sok múlik azon is, hogy a külpiaci környezet továbbra is olyan kedvező marad-e, mint azt év eleje óta látjuk.
Ki az, aki szívesen fektetne olyan vállalatba, amelynek árbevétele évről évre csökken, profitabilitása egyre alacsonyabb, brutális méretű technológiai beruházásai ellenére szolgáltatásainak ára csökken, ráadásul szigorodó szabályozói környezettel, egyes országokban pedig még különadóval is szembesül? A régiós telekom cégek a fent említett paraméterekkel írhatók le, az elmúlt években több szegmensben az ügyfélszámok és az árbevétel visszaesését láthattuk, a szolgáltatók folyamatos költségcsökkentési kényszerrel szembesültek, kétségbeesetten próbálták szinten tartani profitabilitásukat.
A tavalyi év a régiós telekom cégeknél ismét a negatív trendek folytatódását hozta, és bár 2011 utolsó három hónapjában mindhárom régiós telekom társaságnál látszottak már biztató jelek, fordulatról egyelőre korai lenne beszélni. Az alábbiakban górcső alá vettük a Magyar Telekom valamint cseh és lengyel szektortársának elmúlt időszakban nyújtott teljesítményét.
A meglehetősen alacsony számokat tartalmazó várakozásoknál is gyengébb negyedik negyedéves gyorsjelentést tett közzé a tegnapi piaczárást követően az Állami Nyomda, melynek nettó profitja 80%-os zuhanás után mindössze 75 m Ft-ot tett ki. A tavalyi éves nyereség egészét kifizeti osztalékként a társaság, ami 7,3%-os osztalékhozamot jelent a tegnapi záróárhoz képest.
A gyorsjelentés legfontosabb pontjai:
- minden profit szinten elmaradtak a számok a várakozásoktól; - a magasabb profit tartalommal bíró fő üzletágak bevétele csökkent; - a létszám ismét emelkedett, a személyi költségek azonban a bónuszok csökkentése nyomán 15%-kal estek; - a profit hatalmasat zuhant... - ...az éves nyereséget azonban teljes egészében kifizeti osztalékként a társaság; - a készpénz állomány emelkedett, az osztalék kifizetés majd a második negyedévben jön.
A gyorsjelentés megítélésünk szerint negatívan értékelhető, egyrészt a várt alatti profit számok, másrészt a továbbra is nehéz környezet nyomán. Az árfolyam szempontjából azonban a mai napon nagyobb súllyal eshet majd latba a tegnapi záróár alapján számított mintegy 7,3%-os osztalékhozam, melynek köszönhetően kismértékű emelkedést várhatunk (bár az osztalékhozam fenntarthatósága megkérdőjelezhető).
A társaság láthatóan letett egy komolyabb akvizíció megvalósításáról, legalábbis az erre irányuló kommunikáció hiánya és a teljes nyereség osztalékként való kifizetése erre utal.
Pontosan egy évvel ezelőtt mutatta be a kormány a Széll Kálmán Tervet, amellyel valójában utólag igyekezett fedezetet teremteni a korábban végrehajtott adócsökkentésre. A befektetői közösség kedvezően fogadta a bejelentéseket és a kormány is jól haladt a program végrehajtásával, a valóság azonban 2011 őszén alaposan átírta az eredeti forgatókönyvet. Ezért kellett végül a reformcsomagban szereplő költségvetési kiigazítás közel háromszorosát betervezni a 2012-es költségvetésbe és ezért is kényszerült a kormány a terv többszöri finomhangolására, legutóbb épp a napokban.
Több mint négymilliárd forintos veszteséget könyvelt el a CIG Pannónia 2011-ben, részvényárfolyama pedig alig több mint fele a 2010. novemberi normál kibocsátási árnak. Gaál Csabával, az életbiztosító vezérigazgatójával egyebek mellett arról beszélgettünk, mi hozza majd meg az eredményességi fordulatot 2014-re a társaságnál, és hogy mi okozta az új értékesítések lassulását. Állítja: nem az üzleti tervektől való esetleges elmaradás miatt döntöttek az egymilliárdos költségcsökkentésről, tőkeemelésre pedig nem lesz szükségük a jelenlegi biztosítási szabályozás mellett.
